Kalman irta:
>>>A kozmikus hattersugarzas nem tuntet ki koordinatarendszert:
Tekintsunk ket galaxist, mindketto legyen nyugalomban a
hattersugarzashoz kepest. Ezek a galaxisok mozognak
egymashoz kepest.<<<
Erre kerdeztem ra par honapja. Hogy is van ez pontosan?
udv, Sanyi

Sziasztok!

A vitapartnerek kozul van aki allithatja magarol, hogy
ismeri, erti a Relativitas elvet?
En Isten tudja hanyszor (tobb tucatszor husz ev folyaman)
elovettem, tanulmanyoztam.
Neha ugy tunt, hogy mostmar ertem.
Azutan rajottem, hogy csak ugy kepzeltem.
Megprobaltam visszameni a fizika torteneteben, hatha
megtalalom azt a fo ervet, amely idevezetett.
Legalabb is ugy velem sikerult (nem biztos).
Az eredetet a fenyaberacio felfedezesben latom. Ebben ugyan
is azt allitjak, hogy az elhajlott feny utja
a fenysebesseg es a tavcso sebesseg vektorialis erteke.
Tehat osszeadodik.
A Michelson kiserlet egyertelmuen (a velemenyek szerint)
igazolta, hogy a fenysebessegnel nagyobb
sebesseg nem lehet. Ezutan kerestek a bizonyitast a
fenyaberaciobol adodo sebessegre,
mivel az latszolag felulmulja a maximalis lehetseges
fenysebesseget.
Ezt probalta bizonyitani matematikailag a Lorencz
transformacio is.
Jol kovettem az idevezeto utat?

Udvuzlettel Szocs.

Sziasztok!
Az idei matematika OKTV I. kategoriajanak 2. fordulojaban az 5. feladat
igy hangzik:
Harozza meg a negyzetgyok(x*x-p)+2*negyzetgyok(x*x-1)=x egyenlet osszes
valos gyoket, ha a p parameter egesz szam.
Az ertelmezesi tartomanyok vizsgalgatasa soran kijon, hogy x>=1, az
egyenlet rendezgetese utan pedig ez jon ki:
p=(-4)*x*x + 4 + 4*x*negyzetgyok(x*x - 1)
Abrazoltam fuggvenyabrazolo programmal ezt a fv-t, es eszrevettem, hogy
2-hoz tart, ha x a vegtelenhez tart, tehat p erteke csak 0 es 1 lehet,
de sajnos ezt algebrailag nem tudtam belatni (marmint, hogy 2-hoz
tart). Lehetseges egyaltalan?
Segitsegeteket elore is koszonom!

Udv: Adam

Kedves Szocs !

>Nem csak a mukedvelok, hanem a professionalis kutatokkal szemben is.
>Kiragadjak az agynak egy reszet, vizsgaljak, kovetkozteteseket vonnak le.

Figyelmedbe ajanlom a 'gondolatok az alkonyvtarban' cimu (#1667)
cikkemet, melyet altalanositasok kritikajanak szantam, holott nekem
is szoktak hasonlo reakcioim, hatsogondolataim lenni.
Maskepp talan meg sem tudtam volna irni konnyen es gyorsan.

Amugy aki agykutatassal hivatasszeruen foglalkozik, kellett tanuljon
rendszerelmeletet. A XX. szazad elso feleben ennek sikerei es kudarcai
ota tobb szakteruleten tanitjak, hogy vannak rendszerek, melyek
globalis mukodese kiragadott reszletekbol nem vezetheto le, es
ugyanez megforditva.
Egyebkent pedig aki errol megfeledkezne mint kutato, azt
eloszor emlekeztetik, kesobb pedig ajanljak - vegyen reszt nehany
szeanszon, valamelyik memoriaklinikan. (Ma mar vannak ilyenek, de
nem tudom mennyire hatekonyak, vagy csak nem emlekszem... ? :)

>Az agy egeszeben sem mukodik, hanem csak osszhangban az egesz
>szervezettel.
>A sziv mukodik a szervezeten kivul is.

Az is emberi produktum, hogy a sziv mukodhet kiemelve a szervezetbol,
vagy hat inkabb csak eletben tarthato valameddig, de az uzemszeru
mukodeset - pl. a billentyui optimalis mukodeset hormonalis szabalyozas
tamogatja.
Hogy az agyat nem tudjak mukodtetni szervezet nelkul, az teny,
de hogy ez mindig igy is lesz, arra senki ne vegyen merget.

Az agy nagysagrendekkel nehezebb eset, mert meglehetosen energiagenyes
mechanizmus, es tapasztalatok vannak arrol, hogy idovel beszunteti azokat
a resztevekenysegeit, melyek nem jarnak eredmennyel probalkozasai soran.
Ebbol nem kovetkezik, hogy ne lenne raveheto helyreallitani
valamikeppen elvesztett kapcsolatait es funkcioit. Manapsag az
ossejtek felfedezese, valamint aprocskanak tuno sikerek
neuronokkal torteno, egyelore primitivnek tekintheto kommunikaciokban
realisan elerhetonek latszik szinte minden, amirol ember almodni se
mert korabban !
Igaz, egyelore a viszonylag friss serulesek kezeleset celoztak
meg, mert a varhato kozeli es latvanyos eredmenyek bizonyosan
felrazzak a tovabblepest finanszirozni hajlando potencialis
befektetoket.
Az agykutatas egeszen kezenfekvoen nem kiragadott, hanem az epsegben
visszamaradt resz tanulmanyozasabol indult nagyon regen.
Maga az elet szokta kiragadni vagy tonkretenni a reszeket.
Temerdek haborus serules, balesetek, errendszeri es egyeb betegsegek
folytan bekovetkezett agyi katasztrofak es betegsegek
elhalasokhoz vezeto kihatasa sok informaciokat nyujtott a globalis
mukodes mikentjerol eddig is.
A globalis mukodesre atfogo es elfogadott elmeletet nehez lesz
mindaddig alkotni, amig a merestechnika nem no fel az
ellenorzes feladataihoz.
( Ebben sincs megtorpanas. Szinte naponta vannak szenzacios elorelepesek)

Addig azonban teoriak eloregyartasa nem haszontalan,
ahogyan a matematika fejlesztese is igy mukodik, megha gyakorlattol
elszakadott elvont jateknak tunne is egynemely terulete,
akar profik, akar laikusok muvelik.
( Nem vagyok matematikus, megis fedeztem fel kisebb ujdonsagot,
 melyet meg is irtam itt regebben. oszthatosaggal kapcsolatos)

>Egy masik dolog, ami szerintem a leglenyegesebb, az "erzes".
>Ez minden cselekedet motivacioja. Ez alkot athatolhatatlan
>akadalyt az intelligencia es mesterseges intelligencia kozott.
 ....
>A mesterseges intelligencia hivei ezt nem veszik figyelembe

A MI legyen csak alapfunkcioban erzelemmentes !
Amugy se hinnenk el neki, hogy valodiak a kellemes vagy kellemetlen
erzesei/erzelmei.
Nehogy mar a nyul vigye a puskat ! Sodrofaval varjon a hazvezeto
Virtual Woman System, mert ruzsfoltot talalt egy ingen ? :)

>sot az agykutatok is a szamitogep elv alapjan vizsgalodnak,
>figyelmen kivul hagyva az erzest.

Ez megint elnagyolas reszedrol, hiszen poklok kinjait folytonosan
atelo es egyelore gyogyithatatlan betegek szamara nyugtatok ill.
legalabb tuneti kezelest biztosito gyogyszerek kikiserletezese
ugyancsak szorosan az agykutas teruletehez kapcsolodo feladat.

Kulonos, hogy vilagvallasok megorokolt osi meditacios
technikaikkal kifejezetten erzesek es erzelmek kikuszoboleset
celozzak meg, leven ezek az emberi keseruseg legfobb forrasai,
filozofiaik szerint.
Elobbiekkel szembenallo, tragikusan ellentetes emberi kesztetes a
drogfogyasztas.

Ha fentebb inkabb az agymukodes muszaki technikai analogiait
keresokre celoztal, akkor esetemben tevedsz - legalabbis
mukedveloi esetemben. Az archivum a tanum, hogy MI kapcsan
jo regen magam is felvetettem - tisztazni kene a fajdalom
mibenletet.

>Elsosorban ezert nem lehet tovabb lepni az agykutatasban.

Valoban ez volna a katalizator - kozolni mi all az erzesek
es erzelmek hattereben ?
Nagyszeru, ugy tunik, nyakoncsiptem a tettest, es mielott
megszorongattam volna, engesztelesul ( hogy engedjem tovabb
orlodni rejtelyeken) nehany felkesz morzsat elejtett morcosan,
szukszavuan. Meg is irom majd. Felig mar meg is irtam ezt
is regebben es mostanaban, de a teljes kep nem allt ossze.
A mozaikot ugylatszik vegul mindig magamnak kell osszeallitani...

Udv: zoli

Atyaeg, megigertem, hogy a morzsak megvannak es tudom a valaszt,
de majdnem belebuktam, mert elvesztettem a velt gondolat fonalat.
Viszont talaltam masikat:

Mi a fajdalom ?
Az ellenorzo funkciot ellato tudatunk altal nem nyugtazhato,
nem ismeros, nem feldolgozhato, 'lentebbrol' erkezo uzenet.
Mondjuk igy : A fajdalom - ismeretlen szin, melyhez nem
tartoznak kepek ( azaz stabil ismert mintak) az asszociativ
tarban, hanem valszeg korabbi feldolgozasi zavaraink feldolgozatlanul
maradt emlekei jonnek elo, hatter-folyamat altal felkinalva emesztesre.
(pl. a szuletes zurzavaros, sokkos pillanata is benne lehet)

A fajdalom - minta-feldolgozasi rendszerhiba, mely nem csak feldolgozasi,
es ezzel szorosan osszefuggo energiafogyasztasi tulterhelest okoz,
hanem egyeb zavarokat is. (majd kimerik merestechnikusok,
de a stresszhormonok mar ma is ismert modon jelzik, igazoljak,
hogy a fajdalom az egesz szervezetre kihato zavarokat, es karokat okoz)

Osidokbol valo hiba ez, es az idegrendszer kialakulasa ota kijavitatlan
maradt, mert fellepesenek gyakorisaga csekely volt ahhoz, hogy
a tulelest nagyban veszelyeztesse, viszont statisztikailag
inkabb elonyhoz juttatta e rendszerhibat hordozo egyedeket,
mint hatranyhoz.

A fajdalmat az eszleleseket altalaban rendezetten fogado es
befele is allandoan kommunikalo tudatos eszlelo szintunk kapja
sajatos 'idegen' jelkent, melyre nyugtazas helyett csakis tovabbi
info-keressel kezd reagalni, mert a jelet nem tartja ismerosnek !
Elszabadul a pokol.  A kerdesre csak olyan valaszt kap, ami nem
ertelmezheto, nincs felhasznalhato tartalmuk.
Ez kedvezotlen letfenntartasi korulmenyre utal, hiszen intenziven
zaporozik valami, ami fontosnak tunik, de mi a fene lehet ez ?

A hatterben tudattol fuggetlenul mukodo minta-kombinatortol
(ez a problemamegoldo kombinatorikai muveleteket vegzo gyors egyseg)
mindig csak ez az azonosithatatlan, erthetetlen jel jon, esetleg tovabbi
es egyre szaporodo feldolgozasi zavar-emlekek kisereteben.

Emiatt a tudat rohamosan egyre turelmetlenebbul, egyre tobb idegszalat
mozgositva kerdez befele mindenhonnan, amerre aktiv kommunikacios
vonalai kotodnek:
Mi ez !?  Mii ez !!??  Miii ez !!!???? ....
Ez rengeteg energiat emeszt, es veszelyezteti a rendszer energiaellatasan
keresztul a feldolgozokepesseget.
Tehat tulfogyasztast (tulterhelest) okozo jel, uzenet, melyre a
tudatnak nincs hatekony, elnyomo lepesi lehetosege, nyugtazo valasza
hanem csakis varakozik es kerdesozonnel reagal, emiatt rohamosan farad.

Ez a fajdalom  nevu dolog, melyrol se szint se kepet, se
semmilyen korulirhato szemleletes magyarazatot nem tudunk egymasnak
adni, mert senki mas nem lathatja ezt a zurt, csak mindenki sajat maga.
Ettol volt nehez rajonni.

(Fajdalomszimulalo szamitogep sorsa kozombos volna szamunkra,
mert tudjuk, hogy a gep nem karosodna, de ha megis, azt ki
lehetne javitani, vagy ujat epiteni)

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, ezen az autokorrelacion nagyon jot derultem. :-)

A linearitasnak emlekeim szerint valami olyasmi a definicioja, hogy a G(.)
atviteli fuggvennyel rendelkezo fekete doboz akkor linearis, ha ket
tetszoleges fuggvenyre f1(x) es f2(x) es 2 tetszoleges konstansra a es b
folirhato, hogy G(a*f1(x) + b*f2(x)) = a*G(f2(x)) + b*G(f2(x)). Ettol a
holtidos tag nemlinearis, hiszen a holtidos tag atviteli fuggvenye
G=exp(-j*fi). Emiatt pedig G(f1+f2) nem G(f1)+G(f2) lesz, hanem
G(f1)*G(f2).

Tovabba valo igaz, hogy a belso felepites nem donto. Nemlinearis elemekbol
negativ visszacsatolassal lehet linearis atviteli fuggvenyt generalni, de
csak (veges szamu) linearis elemekbol nem lehet nemlinearis atviteli
fuggvenyt osszehozni. Ezert fontos kerdes a holtidos tag (nem)linearitasa.
Azonban frekvenciavaltozast nemcsak (idoben allando) nemlinearis atviteli
fuggvennyel lehet elerni, hanem idoben valtozo linearis fuggvennyel is,
tehat a kimeneti frekvencia megvaltozasabol nem kovetkezik, hogy a halozat
nemlinearis.

Vegyunk egy un. double-balanced Gilbert-cellat, ami egy 6-tranzisztoros
frekcenciakevero, ami egy radiokeszulek vevoegysegeben van. Ebbol 4
tranzisztor kapcsolouzemmodban uzemel, amiket a lokalis oszcillator
nagyjele hajt meg, a masik ket tranzisztor pedig a kisjel bemeneti
erositoje. Mind a nagy-, mind a kisjel kulonbozeti jel. Ezen oszcillator
egy 3-kapus elem, tehat eloszor is definialni kell, hogy melyik 2 kapu
kozotti atviteli fuggvenyrol akarunk nyilatkozni. A lokalis oszcillator es
a bemeneti jel kapui kozott elvileg az atviteli fuggveny mindket iranyban
nulla, valamint a kimenet es barmelyik masik kapu kozott is nulla. Marad
tehat 2 atviteli fuggveny: 1) kisjel -> kimenet 2) oszcillator -> kimenet.
A masodik fuggveny nyilvan nemlinearis, mert az oszcillator amplitudojat
akkoranak valasztjuk, hogy az emlitett 4 tranzisztor kapcsolouzemmodban
legyen. Az amplitudo valtoztatasaval a kimeneti jel nem valtozik [idealis
kapcsolok eseteben]. Az elso atviteli fuggveny eseteben a kisjel
amplitudojanak megfeleloen valtozik a kimenet amplitudoja, tobb bemeneti
kisjel szuperponalodik egymas zavarasa nelkul, tehat ezen atviteli
fuggveny linearis, azzal a kitetellel, hogy az osszes frekvencia egy
konstanssal el van tolva a kimeneten. A villamosmernokok ezen atviteli
fuggvenyt linearisnak hivjak, annak dacara, hogy a lekeveres mellett egy
felkeveres is megtortenik (amit felulvago szurovel megszuntetnek). Sot, a
3-kapus tag elkerulese erdekeben egy tagkent kezelik a kevero+oszcillator
egyseget, igy marad egy ketkapus tag, amit sima linearis elemkent
kezelnek. A villamosmernoki linearitas definicioja ezek szerint az, hogy a
szuperponalt bemenet nem okoz intermodulalt kimenetet, de konstans
frekvenciatolas megengedett.

Ez a Gilbert-cella peldaja egy idoben valtozo linearis tagnak (a kapcsolo
tranzisztorokkal a linearisan erositett kulonbozeti bemeneti jelet 0 ill.
180 fokos fazistolasnak vetjuk ala), ami frekvenciamodositast vegez.

Ezek fenyeben gondolom, hogy a korrelator nemlinearis, de nem a szorzas
miatt. Akarhogy is van, nyilvanvaloan erdemes kulon kategoraba venni a
"klasszikus" szuroktol.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

U.I.: 1 hetre elvonulok sielni, ugyhogy tovabbi kerdesekre sajnos csak
ezutan tudok.

 irta:

> 1.  Hogyan alakult volna a Fold tortenete, ha nem lett volna Holdunk ?
>
> 2.  Mi valtozna meg a Foldon, ha egyik pillanatrol a masikra
> nem lenne Holdunk?

Annak idejen Isaac Asimov A Hold tragediaja cimu konyveben boncolgatta a
temat. Nem emlekszem sok mindenre belole, de szerinte ha nem lett volna
Holdunk, akkor
- a heliocentrikus vilagkep joval korabban kialakult volna, mivel
hamarabb eszrevettek volna es nagyobb meggyyozo erot jelentett volna,
hogy nem minden egitest kering a Fold korul;
- masfelol valoszinuleg nem is leteznenk, mert a szarazfoldek
benepesitese nehezen ment volna az arapaly nelkul.
Peter

************
Azt is valoszinusiti Asimov, hogy a Hold nelkul a csillagaszat, es a
tudomanyok is lassabban alakultak volna ki, mert kevesebb egitest maradt
volna, aminek a viselkedeset jol lehet szamolni. (A. L.)