1. |
Huygens a celegyenesben (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: + - Mi valtozhat?? (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
3. |
oo,H (mind) |
70 sor |
(cikkei) |
4. |
meg mindig festes (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
5. |
re: magneses jatek / kifestes (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
6. |
re: tolcserfestes-mazolas (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
7. |
hiedelmet oszlatni jottem (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: kvantum, kontra folytonos, fraktal (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
9. |
kvantum (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Huygens a celegyenesben (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
http://saturn.jpl.nasa.gov/home/index.cfm
A szonda januar 14-en, penteken ereszkedik le a Titan felszinere.
A fobb esemenyek, kozep-europai (es foldi) idoszamitas szerint (a
tenyleges esemenyek 1.2 milliard km messze, 67 perccel "korabban"
kovetkeznek be):
06:51 a Huygens fedelzeti elektronika bekapcsolasa.
11:13 a szonda eleri a legkor hatarakent definialt 1270 km-es magassagot.
11:17 a felszintol kb 180 km-re, amikor a sullyedesi sebesseg 400 m/s-re
csokkent, kinyilik az elso (kb 2.6 meteres) ejtoernyo, a nyitassal
levalik a szonda hatso hopajzsa. ez kb 2.5 masodperc alatt tortenik
meg. ekkor nyilik ki a kb 8.3 meteres fo ernyo.
11:18 a Huygens megkezdi a radioadast a Cassini iranyaba. mintegy 160 km
magassagban levalik az elso hopajzs.
40 masodperccel a nyitoernyo levalasa utan a Huygens megkezdi a legkor
mintavetelezeset (gazkromatograf tomegspektrometer es aeroszol gyujto-
pirolizalo muszerek szamara, de a meres csak kesobb kezdodik majd).
Ekkor keszulnek az elso panoramakepek amiket a radiospektrum adatokkal
egyutt az ereszkedes soran folyamatosan tovabbit a szonda.
Bekapcsolodik a felszini viszonyok es legkori jellemzok vizsgalatat
vegzo muszercsoport.
11:32 A 8.3 meteres fo ernyo levalik, es kinyilik a 3 meteres utolso ernyo.
Erre azert van szukseg, mert a suru legkorben a foernyo tulsagosan
lelassitana a szondat, es a Huygens akkumulatorai kimerulnenek joval
a felszinre erkezes elott.
11:49 Aktivizalodik a magassagmero. Eddig a pontig a Huygens mukodeset az
elozetes szamitasok alapjan keszitett idoprogram vezerelte; kb 60 km
magassagban mar a radar-magassagmerok is mukodnek. A tovabbi idopontok
a tenyleges sullyedesi sebessegtol fuggoen mar csak kozelito adatok.
A radar-par a magassag mellett a Huygens porgesi sebesseget is meri
(a szonda a sullyedes kozben percenkent 1-20 fordulattal forog, hogy
a kamerak korkepet keszithessenek).
12:57 A gazkromatograf + tomegspektrometer megkezdi a legkor elemzeset.
13:30 Bekapcsolodik a "leszallofeny" amely a felszint vilagitja meg a
pontosabb kepalkotas es a szinkepelemzes erdekeben.
13:34 Felszinre erkezes (a sullyedesi sebessegtol fuggoen a tenyleges
leerkezes idopontja +/- 15 perccel elterhet). A leerkezes 5-6 m/s
sebesseggel tortenik, ezt a szonda muszereinek akkor is ki kell
birnia, ha nem metan ocean felszinere erkezik, hanem jegge fagyott
metanra vagy kozetre. A leerkezest kovetoen a szonda muszereitol
meg harom perc mukodest varnak el a tervezok.
15:44 A Cassini befejezi a Huygens szonda jeleinek figyeleset. Ez majdnem
pontos idoadat, a Huygens leszallasi pontjarol nezve a Cassini ekkor
tunik el a Titan horizontjan. A Huygens ekkor mar mintegy masfel oraja
"halott" az akkumulatorok kimerulese miatt, de a Cassini mindaddig
figyeli a leszalloegyseget, amig fizikailag lehetseges a jeltovabbitas.
16:24 Az elso meresi adatok megerkeznek a Foldre. Az adattovabbitas a
Cassini orbiterrol mar szinte rutinfeladat, de azert megis szamos
orias antenna figyeli majd ahogyan a Cassini tobbszor megismetelve
elkuldi a Huygenstol kapott meresi eredmenyeket.
A nasa Szaturnusz oldalan megtekintheto egy jo flash animacio a leszallasrol.
|
+ - | Re: + - Mi valtozhat?? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Feladó: kibuc_uh.liameerf
>> Azaz nott e vagy csokkent az eddigi szogertek?
> A NASA kozlemenye szerint az északi polus kb. 2,5 cm-rel mozdult el
>kelet 145 fok iranyaban. Ez a renges idejen a tengely dolessel
>nagyjabol ellentetes iranyba mutatott, tehat novelte a doles
>szoget. A cikk szerint az elmozdulas keleti iranya egybeesik a
>szeizmikus okokra visszavezetheto hosszu tavu trenddel. Egy masik
>cikkukben az eves elmozdulasra 10m koruli erteket irtak.
Az egy-ket cm keves lenne, hiszen ahogy tudom, felmeteres perturbaciok
allnak fenn, melyet egy amerikai kutato szamitasai szerint epp a legkori
valtozasok, es az ocean hullamai okoznak.
Vajon befolyasolja e az evszakokat a dolesi szog novekedese?? (Melegebb
nyar, hidegebb tel)
Udv Csaba.
|
+ - | oo,H (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Math!
A Peano axiómák elvileg tökéletesen alkalmasak arra, hogy valaki
segítségükkel az üres halmazból felépítse a természetes számok halmazát,
mégpedig akár egyetlen menetben az összeset, a részeredményeket is
figyelembe véve. Önmagukban is elegek, de a bővítés által válik
nyilvánvalóvá, hogy valójában csak a 0-ad részét használja a természetes
számoknak. H definíció szerint véges, tehát természetes szám. Az eredeti
rendszerben nem választható ki. H/2 szintén természetes szám. Az eredeti
rendszerben nem válaszható ki. H/3 se, H/100 se, H/1000 se, stb. Ebből
látszik, hogy a "tetszőleges természetes szám" valójában H nélkül egy
teljesen hamis kifejezés.
"nincs szukseg kiegesziteni semmit. bizonyitani lehet a termeszetes szamokra
teteleket igy is. algoritmussal letrehozni meg ugy sem fogod, akarmit
csinalsz."
Kiegészítésről nincs szó. Csupán a nincs legnagyobb téveszme leleplezéséről,
megmutatva a tévedés gyökerét. A két rendszer ugyanazt írja le, csak az
elsőből nem látszik, hogy a konstruáláskor mindig van még nem jelenti azt,
hogy nincs is legnagyobb. Ez tudatosul H esetével, ami az eredeti esetben is
ott van, csak nem választható ki. (Ferenc rendszerében a megfeleltetések:
véges természetes szám, melyek kiválaszthatóak az eredeti
rendszerben,végtelen természetes számok melyek csak a bővített rendszerben
válaszhatóak ki. Valójában ezek mind véges természetes számok, hiszen még H
is véges, pedig a legnagyobb.)
"ami nem jo semmire, viszont a szamitasi szabalyokbol kilog. semmit nem
tettel hozza, de ellentmondasossa, vagy feleslegesen bonyolultta tetted a
szabalyokat, mert mindenfele kiveteleket fog generalni."
Felületesen nézve. Ám ha semmit se tettem hozzá - ami egyébként igaz -,
akkor H eredetileg is ott volt. Ha jól szétválasztod az 1-es és 2-es
nézőpontot, akkor le fog tisztulni s semmiféle kivétel nem lesz generálva.
Például: összeadni, szorozni és hasonló szabályok azt csak 1-es nézőpontban
lehet ott kiválasztható számokkal, így ezekben semmi változás nincs, ezek
2-es nézőpontból értelmetlen dolgok.
"te hozzateszel a termeszetes szamokhoz valamit, ami egy csomo axiomanak nem
fog megfelelni,"
Ebből is látszik, hogy nem érted. Nem tettem hozzá semmit! Bizonyítom is:
Három eset van:
a) Peano halmaza = Bővített halmaza
b) Peano halmaza > Bővített halmaza
c) Peano halmaza < Bővített halmaza
Indirekt tegyük fel a) nem áll fenn.
A b) eset nem lehet igaz, mivel ami Peano rendszerben előállítható, az
ugyanúgy állítható elő a bővített rendszerben is, azaz nincs olyan, amelyik
csak a Peano rendszerben van meg. (Sőt ami Peano rendszerben megvan az a
bővítettben is benne van.) (*)
A c) eset meg ott bukik meg, hogy H definíció szerint véges, így nyilván nem
maradhat ki a Peano rendszerből sem.
Mivel sem b) sem c) nem lehet igaz, így indukciós feltevésünk hibás volt.
Kaptuk:a) Peano halmaza = Bővített halmaza
[(*) Megjegyzés: H az eredeti Peano rendszerben nem választható ki. Így a
rákövetkezőjére játszani sem lehet, mondván a bővítettben ilyen nincs. Nem
lehet rá játszani, mert a rákövetkezés a kiválaszthatóságra épül. A minden
kvantor valójában csak a minden kiválaszthatót jelenti! Ezekből pedig
tényleg nincs utolsó a Peano rendszerben, de H használata nélkül bővítettben
sem. Már pedig ténylegesen megkonstruálni csak a H nélkülieket lehet.
(Ferenc is felhívta a figyelmet, hogy vigyázni kell a minden kvantorral.)]
Pető Hunor
http://infinity.tag.hu
|
+ - | meg mindig festes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Math,
>ha valaki konstans vastagsagu festeket ker, akkor az lehetetlen,
>es nem csak azert, mert a felulete vegtelen a tlolcsernek,
Igen, a volosagben ezert lehetetlen.
>hanem mert a tolcser vastagsaga mi
>nden konstansot alulmul bizonyos magassagnal.
Egy vonal koruli allando retegvastagsag egy retegvastagsaggal megegyezo
sugaru henger.
marky,
>Amennyiben ragaszkodsz az x>0 retegvastagsaghoz, akkor a tolcserbe nem fer
>bele pontosan pi liter, mint ahogy allitod.
Betolteskor nem ragaszkodom. Akkor csak toltok. Pont ezert epp pi liter fer
bele.
>Filozofiai problema: ha a retegvastagsag lehet x->0, akkor is nehez pi
>litert beletolteni, mert a tolcser aljan levo lukon kifolyik, ezt elotte
>be kell fogni. :-)
Semmi problema: a tolcser aljan nem folyik ki, mert a tolcser az alja utan
is (:-) folytatodik.
Ez a vegtelen definicioja!
Janos
|
+ - | re: magneses jatek / kifestes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Jozsef:
>> Azert -- ha van igazsag:) -- akkor szamit a magnesrudak polari-
>> tasa. Mindket esetben vonzzak egymast, de az egyikben (E-D 0 E-D)
>> eszrevehetoen erosebben.
> Koszonom a valaszokat. Azt nem irtam multkor, hogy 1 golyonal
> a vonzoero (E-D 0 D-E) es (E-D 0 E-D) esetben is kezzel "merve"
> azonos.
Akkor lehet, hogy nincs igazsag :))
Bizonyara szamit a golyo merete, az hogy a rud keresztmetszetben a
golyo feluletenek hanyadresze. Extrem eseteket veve a nulla meretu
golyo, olyan mintha ott sem lenne (hacsak be nem festjuk :)).
Nagyon nagy golyo eseten meg a ket ellenkezo oldalon levo rud mar
nem zavarhatja egymast.
De - ha keznel van - probald ki a kovetkezo kiserletet:
E===D 0 D===E
E===D 0 D===E
vagyis tegyuk ossze az egyik rudat a golyoval es messzirol kozelits
a masik (taszito polaritasu) ruddal. Ha megis van igazsag (mert az
ember mindig remel), akkor a felso esetben enyhe taszitas van es csak
az utolso par cm tavolsagban/kozelsegben kezdodik a vonzas.
Ha megsem, akkor kezdodhet a fejvakaras ...
Kedves Janos:
> Nem lesz konstans a festekreteg. A meos visszakuldi!
Sebaj, had' kuldje :). Sok viz lefolyik a Dunan, amire vegez az ellen-
orzessel. Vegig kell mennie a vegtelen tolcseren es meg vissza is kell
ernie :). Mar ha letezik az a vegtelen 1/x tolcser.
Erdemes lenne az 1/x helyett a sin(1/x) fuggvenyt megforgatni, hogy meg
cifrabb legyen. Az is vegtelen felulet, de nem megy el a vegtelenbe.
udv, kota jozsef
|
+ - | re: tolcserfestes-mazolas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
"Filozofiai problema: ha a retegvastagsag lehet x->0, akkor is nehez pi
litert beletolteni, mert a tolcser aljan levo lukon kifolyik, ezt elotte
be kell fogni. :-)"
Mekkora is ennek a lyuknak az atmeroje? :))
Arpi
|
+ - | hiedelmet oszlatni jottem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Feladványom a napokban: fémrudak és pihe esik vákuumban.
1. sz. (legelterjedtebb) közhiedelem: a pihe nagyon lassan esik,
mert pehelykonnyu....
2. sz. : egyszerre koppannak.
Egy fékezo hatás, melyrol nem hallani és kissé nehéz körülírni:
Legyenek a hengerek eloször korongokból összeállítva! Amint az
alátámasztást kiütjük, a legalsó korongok esni kezdenek, ám a
következok még e pillanatban nem tudják, hogy eshetnek. Utoljára a
legfelsok tudják meg, hogy indulhatnak. Az információ az adott
anyagban érvényes hangsebességgel terjed. A korongok szétválva
távolodnak egymástól, esés közben egyre jobban.
Az alumíniumban kisebb a hangsebesség, mint az acélban, tehát az
alumínum korongok ritkásabbá válnak induláskor .
A legalsó acél és alu korongok közül elméletileg az acél ér le legelobb,
aztán az alu és aztán a pihe.
(a földmágnesség miatt ez csak kis távon igaz, de ezt most nem
taglalom)
Ha azonban a hengerek öntvények, akkor késobb érnek le a pihénél!
Elsonek koppan a pihe, majd koppan az acélrúd, majd koppan az alu.
Összefoglalva:
Magasabb tárgy lomhábban gyorsul, mert a felso része késve indul, és
kevésbé sebesen mozog mindvégig. Tehát nyúlnia kell. A test alsó
részének gyorsulását kissé akadályozza a felso részének késlekedo
sebességváltozása.
De mint írtam, a belso hangterjedési sebesség mértéke is figyelembe
veendo, nem csak a magasság.
Emellett szerintem a zuhanó rúdban visszaverodésekbol fakadóan fel-
le terjedo hullámok miatt a rúd nem is egyenletesen esik, hanem
döcögosen. Nocsak! Rugalmas anyag hullámzik, ha sztatikus
erotérben gyorsul?
Netán nem ilyesféle elven muködnek a kvantummechanika
bizonyos kettos természetu apróságai ?
Burgonya
|
+ - | Re: kvantum, kontra folytonos, fraktal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mizsei Janos irta:
> >káoszelméleti dolgozathoz kértek tanácsot. Közöltem, hogy az
> >ujjlenyomat is a fraktálgeometria matematikusai hatáskörébe kéne
> >tartozzon. Kinevettek. Rájöttem, nem tudom alátámasztani.
> Lehet, hogy nem is lehet. :-)
> Nezz utana, hogy a magzati fejlodes melyik stadiumaban alakul ki a
> bormintazat. Ha a mintazat meglevo retegek gyurodesenek kovetkezmenye,
> akkor felejtsd el a fraktalos otletedet, es maskor jobban gondold meg,
> miket mondasz. Ha ellenben a lecezet elagazo sejtszaporodas eredmenye,
> akkor meg az is lehet, hogy igazad van.
Tegnap megprobaltam utananezni a neten es alatamasztani az allitast (az
ilyesfajta kerdesek altalaban erdekelnek:), de az jott ki hogy:
- nem talaltam erre utalo informaciot
- talaltam viszont olyant miszerint az ujjlenyomat a bor kulonbozo
retegeinek a eltero utemu novekedese kovetkezteben jon letre (pl
http://www.ridgesandfurrows.homestead.com/Friction_Skin_Growth.html)
- es rengeteg olyan metaforara bukkantam miszerint "a fraktalok a termeszet
ujjlenyomata".
Azt hiszem nem tul vakmero a kovetkeztetes hogy alighanem eme utobbi
kijelentes miatt remlett Burogonyaban osszefugges a fraktalok es
ujjlenyomat kozott.
--
Udv, Sandor
|
+ - | kvantum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Janos irta:
: A szabad elektron energiaja pld. folytonosan valtozik a
: monitorotokat bombazo elektronsugarban 0-tol 25 KeV-ig.
Ez biztos? Ugyanis az 1Ohm, 1A es 1V mennyisegek mind eloallithatoak
const*kvantumeffektus alapjan, azaz a feszultseg, az aramerosseg es az
ellenallas egyarant kvantalt, igy a szabad elektronnak is csak kvantalt
energiat tudsz adni. Gondolom en.
Udv,
marky
|
|