1. |
Re: Miert epp 3 a terdimenzioitok szama? (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
2. |
analog szamitogep (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Miert epp 3 a terdimenzioitok szama? (mind) |
78 sor |
(cikkei) |
4. |
Re:2834 (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Szamitogep (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
6. |
re: musorszoras szeru net / hibrid auto (mind) |
100 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Miert epp 3 a terdimenzioitok szama? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> Volentának egy Agyhalott:
Valenta, ha kerhetnem.
> 1-Nem értem, hogy a kett?zésnek mi köze van a dimenziók számához. Például a
> húrelméletben 11 dimenzióval számolnak. Tehát a képleted szerint:
>
> 11= ln(2048)/ln(2)
A hurelmelet egy elmelet, a kocka es negyzet pedig a kezzelfoghato valosag.
Hurral nem tudom elvegezni a kiserletet, mert nem tudom mi az a hur a
valosagban, ha egyaltalan letezik.
> 2-Saját magadnak mondasz ellent, amikor elismered a fraktálokat. Ha van
> létez? 1,5 D-es objektum, akkor miért lenne a világ feltétlenül 3D-s?
Nem mondok ellent semminek. Termeszetesen az igy bevezetett dimenzioszam
nem is az en talalmanyom, utananezhetsz az irodalomban. Pl Ian Stewart
foglalkozott ilyesmivel.
A fraktalok azert specialisak, mert egy reszuk a vegtelensegig onhasonlo.
(Pl Cantor-halmaz) Ezert a 'melyseg' ahol vagy, majdnem olyan, mint egy uj
dimenzio. Csak majdnem, ezert nem eggyel noveli a dimenzioszamot, hanem
kevesebbel, igy jonnek ki a tort (sot irracionalis) dimenzio-szamok.
> 3-Nagyon kérlek, hogy vezesd le, hogy világunk axiomatikus. Engem ez ugyan
> nem érdekel, mert nyilvánvaló ostobaság ilyet kit?zni (mivel egy levezetés
> maga is axiomatikus, tehát az érvelés tautologikus lesz), de te nagy
> hírnévre tehetnél szert a bizonyítás által.
Kenytelen vagyok beidezni nehany sort a sajat elozo levelembol:
> > De ezeket nem kérdezed, tehát következetlen vagy. Annyiban igaz a
> > feltevésed, hogy a világnak vannak axiomatikus tulajdonságai, amelyeket nem
> > tudunk semmi másra visszavezetni. Ez lehet a mi korlátunk, de lehet a világ
>
> Ez - szerintem - nem axioma, levezetheto.
A gunyolodas es szemelyeskedes helyett probald inkabb felfogni hogy mit
ir a masik. Nem az egesz vilagra vonatkozik a kijelentes, a sor elejen allo
'ez' mutato nevmas a fenti temara, tehat a terdimenziok szamanak kerdesere
utal. Az pedig siman meghatarozhato.
Legalabbis azon dimenziok szama, amelyeket kozvetlenul erzekelunk.
A 123 dimenzios elmeletek feltetelezett terdimenzioi kozvetlenul nem
erzekelhetok, ezert nem is merhetok. Hogy miert nem, arrol maganak az
elmeletnek kell szamot adnia.
(tobbnyire egy eleg cikis fejezet szokott lenni)
> Agyhalott
--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu> Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Nyugi, minden a legnagyobb rendben csuszik ki a kezeim kozul"
|
+ - | analog szamitogep (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Math irta:
: a veges automata-ekvivalens halmazt mar nem tekintjuk szamitogepnek.
Ravasz keresztkerdes: ha veszek egy mikroprocesszort es egy egyszer irhato
ROM-ot, amibe a programot beegetem, akkor egy olyan gepet kapok,
amit elmeletileg egy veges allapot-automataval helyettesiteni tudok,
elvegre a mikroprocesszor is csak egy veges allapot-automata es a
programmal csak az allapotok szamat csokkentem. Ez most akkor szamitogep
vagy automata?
Az analog szamitogep definicioja nekem az, hogy tudja a 4 alapmuveletet,
integral, differencial, logaritmizal, hatvanyoz es ezeket a muveleteket
tetszolegesen tudom kombinalni.
A digitalis szamitogep definicioja (nalam) hasonlo: ismer x muveletet,
amiket tetszolegesen tudok kombinalni (aztan a tetszoleges kombinaciot meg
mindig fixalhatom egy ROM-ban).
A raketa analog celkoveto rendszerenek elnevezesere javasolom az "analog
szabalyozokor" terminust, ezzel kikerulve a szamitogep definiciojanak
problemajat. ;) Az eldobott tollaslabdara a "replica" elnevezes
hasznalatos a szabalyozastechnikaban.
Udv,
marky
|
+ - | Re: Miert epp 3 a terdimenzioitok szama? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Agyhalott irta:
> 2-Saját magadnak mondasz ellent, amikor elismered a fraktálokat. Ha
> van létez? 1,5 D-es objektum, akkor miért lenne a világ feltétlenül
> 3D-s?
Tapasztalataink szerint vilagunk szerkezete jol modellezheto
vektorterkent (azaz egy halmazkent, ami vektorokbol all, es ervenyesek
rajuk bizonyos tulajdonsagok, es ertelmezunk bizonyos muveleteket).
Egy ilyen vektorterben ertelmezheto a generatorrendszer fogalma, ami a
vektorok egy olyan csoportja, amik nyujtasabol es osszeadogatasabol a
ter tetszoleges vektora eloallithato. Generatorrenszerbol meglehetosen
sok lehet egy terben.
Adott terben bazisnak nevezzuk a minimalis elemszamu
generatorrendszereket, dimenzionak pedig egy bazisban levo vektorok
szamat (ami persze minden bazisban ugyanannyi).
Ugy tunik, hogy a korulottunk levo ter egy 3 dimenzios vektorterre
hasonlit, hiszen akarmit csinalunk, a bazisok elemszama 3 marad. Tehat
ebben az ertelembe szokas mondani azt, hogy 3D vilagban elunk.
Amikor felallitjuk azt a tetraederes koordinatarendszert, akkor
kikotjuk, hogy csak pozitiv koordinatak hasznalhatok, azaz a vektorokat
csak pozitiv szammal szorozhatjuk be. Ez viszont ellentmond a kiindulasi
gondolatnak, miszerint vektorterrol van szo. Innentol a
generatorrendszer, a bazis es a dimenzio fenti definicioja sem
hasznalhato. Igy aztan nincs ellentmondas a 3D leiras es a most
feltalalt tetraederes kozott, utobbi egy mas konstrukcio ugyanannak a
leirasara, es mas 'dimenzio' fogalom ervenyes ra.
A fraktaloknal pedig ujfent teljesen mas a dimenzio definicioja,
bizonyos tulajdonsagaik olyanok mintha tort dimenzios objektumok
lennenek, es ebbol definialtak a fraktal dimenziot. Ettol meg
vektortereknel a tort dimenzio ertelmetlen marad.
Burgonya irta:
> 120fokos síkbeli koordinátarendszerben a 3. szám kell egy pont
> megadáshoz, mert el?jelet nem használunk. Tehát kell két nemnegatív
> koordináta és kell az 1,2,3 számok valamelyike, mert 3 sikharmad van,
> s egyiket meg kell adni kiegészítésül.
> Itt még nem lehet bitet spórolni.
Sporoljak neked? Vegyunk fel egy polarkoodinatarendszert. A sik pontjait
ezzel ket elojel nelkuli koordinataval (r,fi) jelolhetjuk. (Vagy egy
elojeles, es egy elojel nelkulivel, attol fuggoen, hogy mettol meddig
engedjuk a szogvaltozot menni.)
Fantasztikus, sporoltunk egy csomo bitet, a 120 fokos
koordinatarendszerhez kepest meg egy koordinatat is.
> Ezzel szemben 3D-s 120fokos rendszerben térnegyedek vannak,
> mégpedig 4db, s emiatt 1 bit máris megtakarítható, hiszen a
> térnegyed-megadás csak 2bitet foglal! Ugye fantasztikus? :)
Sporoljak meg? Tekinstunk egy gombi koordinatrendszert. A ter pontjait
ezzel harom elojel nelkuli koordinataval (fi,teta,r) jelolhetjuk. (Vagy
egy elojeles, es ket elojel nelkulivel, attol fuggoen, hogy mettol
meddig engedjuk a szogvaltozokat menni.)
Fantasztikus, sporoltunk egy csomo bitet, a 120 fokos
koordinatarendszerhez kepes meg egy koordinatat is.
> Nem kizárt, hogy idelátogató idegenek meglepetve kérdenék: Hé,
> maguk emberek! Hogyhogy csak a derékszög? koordinátarendszert
> tanítjátok gyerekeiteknek az isiben?
Kedves Idegenek, tessek jobban korulnezni, az en isimben bizony nem csak
a derekszogut tanitottak!
udv:
wad
|
+ - | Re:2834 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mathi,
>>"miert epp a harmadfoku egyenlet megoldasa adhato meg megoldokeplettel?"
>1-4. fokig adhato meg. megvan a bizonyitasa, de en meg ugy konkretan nem
lattam
>, ugyhogy nem tudom. ha jol emlekszem 5.-tol felfele nem adhato meg.
A negyedfokut elobb at kell helyettesiteni (ez mintegy jelzi az ido massagat
a geometriai dimenziokhoz kepest :), kozvetlenul csak a harmadfoku megoldasa
irhato fel. "Egycsapasra".
En erre celoztam.
>>"A haromdimenzios ter haromszor harmas (9 elemu)
>>matrixszal reprezentalhato, amelynek sajatertek egyenlete harmadfoku."
>ez eleg teleologikus magyarazat. vagy ugy gondolod, hogy a "Matrixnak" kell
sza
>molnia sajatertekegyenleteket?:)
Igen, egy kisse teleologikus. De azert erdekes.
Arra gondolok, hogy harom, nem egy sikba eso vektor kifesziti a geometriai
teret.
Ezen vektorokbol komponalt matrix sajatertekei, spektralfelbontasa adhato
meg "egycsapasra".
A haromdimenzios terbe bocsatott vektor vetuletei adodnak "egycsapasra".
A haromdimenzios ter tehat a geometriai valosag szintere.
>>">Az általad felvetett kérdés azonban általánosítható: például miért van
csak >
>>kétféle elektromos töltés,
>>Erre egyszeru a valasz: vagy vonzas van, vagy taszitas."
>1) tobbfele toltes attol meg lehetne. ki lehet osztani, hogy mi vonzza es
mi ta
>szitsa egymast. peldaul RGB toltes lenne. egy tok egyszeru megoldas,a mi
biztos
>an nem ekvivalens a jelenlegivel: R<->G, G<->B, B<->R.
...ha azt csak ugy osztogatni lehetne... :-)
Ez a megoldas a sokfele toltessel a toltest is vektormennyisegge tenne.
>2) aztan meg lehetne vonzason es taszitason kivul mas is. lehetne meroleges
kit
>erites. igaz, hogy pontszeru tolteseknel nem tudnek olyan teljesen
relativiszti
>kus elvnek megfelelo szabalyt, ami meghatarozna a kiterites iranyat a
meroleges
>sikban. mondjuk ez lehetne veltlenszeru.szoval volna egy r toltes, ami a
r*e/r^2-vel aranyosan veletlenszeruen egy mero
>leges iranyban fejtene ki hatast.
Ha a makroszkopikus vilagban a fizikai torvenyekbe ilyen merteku
hatarozatlansag epulne be, nem mukodne a vilag.
Janos
|
+ - | Re: Szamitogep (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> olyan eszkoz, amely programozhato
> modon tud valamely jelentosebb merteku szamitasi
> problema-halmazt megoldani.
Definialni kene a 'programozhato' szot pontosabban. De elohuzom
az alulatereszto szurot ismetelten. Most belerakok egy allithato
kondit vagy ellenallast. Maris 'programozhato'. Mindez eleg
brutalis szamitasi problemat old meg (Fourier trafo, stb.).
Masik iranybol nezve: valos eletben mennyi szamitasi problemat
oldanak meg a szamitogepek? Amit Te csinalsz az egy nagyon nagyon
marginalis resze a szamitastechnikanak. Meg a Te konkret esetedben
is. Mikrosutokben eleg gyakran szamitogep van. Kocsiban az van
(sot, gyakran analog!). Nekem meg a kerek-paromban is szamitogep van.
E-mail megirtad. Ehhez igenybe vettel ki tudja hany routert,
stb. Ezek mind szamitogepek. Lehet, hogy a Te definiciod szerint
nem, de az szerintem 20 evvel ezelott volt egy ertelmes definicio,
mara tulhaladott.
Gyula
|
+ - | re: musorszoras szeru net / hibrid auto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>Egy mai weblap *nyito* kepe atlagosan 150 MB
>>szokott lenni!
> Ezt nem mondod komolyan! En magyarazzam neked
> hogy mi merre mennyi!? Vagy 150 kB-ot akartal irni?
Bocs' - tenyleg kB. Mondjuk ez atlag, mert van kisebb is, de egy igazan
csicsas lap elerheti a MB nagysagrendet.
>>Ehhez allandoan bekapcsolt keszulek kell
>>- igaz, eleg a vevot bekapcsolni hozza.
> Igy igaz. Fogyasszon 50 W-ot, sokat mondtam.
Nem kell ennyi. 10-20W boven eleg.
> Szerencsere a nagy oldalaknal kulon fajl a keretszerkezet, a szoveg, a styles
he
> et, a sok gif es jpg, a midi, a flash. Csak azt kell kuldeni, ami valtozik.
A midi es a flash nem rug itt labdaba. WAP jellegu oldalakat kellene
eloallitani.
A tobbinel pedig az a gond, hogy mikorhoz kepest valtozik? Idonkent -
mondjuk naponta egyszer (pl. ejjel) - le kell adni az egeszet, vagy
legalabb nehany oldalt, aztan masnap majd masokat.
Egyebkent johetne igy akar a HIX ujsag is (ill. lehetne sugarozni a HIX
weblapot).
> Arra gondoltam, hogy a vevokeszuleket arulo helyen
> eladaskor 5 perc alatt ratoltik azt az adathalmazt,
> ami rajta lenne, ha bekapcsolva taroltak volna.
Ehhez kell kiepitett csatlakozo rajta, ami dragitja - vagy szet kell
szedni, ami hibalehetoseg.
>>> 2) kemprogramok eselytelenek
>>De a reklamok nem! Es nem hiszem, hogy itt olyan jol
>>testre szabhato lenne, hogyan hajigalja ki a reklamokat
>>mint egy PC-n.
> Miert lenne kevesbe testreszabhato?
> A bongeszo meg a popupkiller aka'r igazi internetet
> is lathatna, nem kell tudnia, hogy "proxirol" megy.
Ez a keszulek sokkal butabb lenne egy atlag PC-nel! Nem lehetne pl. tobb
perc, amig elindul es nem szallhatna el! Ehhez fix celhardver es
-program kell - a Windows barmelyik valfaja eleg rossz valasztas lenne.
Pl. a minimum az, hogy a program semmilyen modon nem irhato.
Ez a program pedig eleve butabb (nem lehet visual nyelven irni, tobbre
meg nincs ido/eroforras) es nagyon nehezkes frissiteni. Elvileg a
frissites letoltheto lenne TV-n, de ezt NEM SZABAD megengedni, mert
barmikor tonkremehet!
>>> 4) olcso (-"-)
>>Tessek? Lattad a dijazasi koncepciokat?
> Az egy masik kerdes, hogy a jo dolgokat megadoztatjak!
> A benzin sem draga - az arab orszagokban meg Amerikaban.
Igy viszont nem terjed el - csak az arab orszagokban vagy Amerikaban,
mert ott tudjak, hogyan lehet elenkiteni a gazdasagot. Igaz, ott helyi
telefondij sincs - vajon miert?
>>> remelem lesz ra vallalkozo.
>>Elobb-utobb biztos lesz, mert vagy
>>- lesz ra fizeto igeny,
> Ki ne fizetne havi csak 500 forintot, hogy barhol
> bongeszhet es _azonnal_ megjelenik az oldal?
Senki, akinek ingyen lejon a TV csatornan. Nem ez a gond itt: ki fizet
60-99 eFT-ot a keszulekert? Az mar kicsit huzosabb - bar egyszeri - kiadas.
Masfelol: ki fizet x M (Md) FT-ot a szolgaltatas beinditasaert, majd az
uzemeltetesi koltsegeket? Mibol? A keszulekeladas ezt nem fedezi,
havidij meg ugye nincs - maradnak a reklamok. Az elerheto anyag 3/4-e
reklam lenne...
> Jo, a lendkerekrol leteszek, de a sugarzott net biztosan
> be fog jonni egyszer. Lehet, hogy nem is egy csatornan
> lesz, hanem tobb, kisebb savszelssegu helyi radiocsatorna
Ilyen kiserlet mar volt anno... Spectrum programokat sugaroztak a rendes
TV adasban. Lehet, hogy be fog jonni, de ehhez min. egy elszant
(penz+szak)ember kell, aki kifizeti az elso koltsegeket es meg is
valositja. Elofordulhat, hogy az egesz elavul, mire beindulhatna.
> helyett. Vagy minden tevecsatorna a kep mellett
> - sokkal szerenyebb adatsebeseggel - a sajat szajtjat
Nem rossz otlet. Valami ilyen mar van: ugy hivjak, hogy teletext. Van
mar olyan valtozata is, ahol a TV tobb lapot letolt elore - de olyanrol
meg nem hallottam, ahol az egeszet. Szerintem *ettol* a szolgaltatastol
*gazdasagosan* ennel tobb nem varhato.
> Szoval tenyleg teletext, csak profibb, webes kivitelben.
Barmikor megoldhato, de nem biztos, hogy erdemes. Ki venne meg?
Aki:
- erdeklodik,
- van penze,
- de annyira nem, hogy szamitogepet vegyen,
- vagy erdekelne, de nem tud/nem akar megtanulni szamitogepet kezelni,
- vagy paranoiasan fel a virusoktol.
Ezek nagyon kevesen vannak.
Mondjuk en el tudnek kepzelni egy olyan kis PC-be valo TV kartyat, amit
ha betennel, behozna ezt az adast a PC-re. BARMELYIKRE, nem csak egy
2500 GH-es P99-esre, Win 50000 alatt, mint a mostani teletext kartyak.
Szabvanyos (pl. soros port, mint a modemnek) felulete es protokollja
lenne, ami lehetove tenne, hogy BARMILYEN (akar 486-os) gepen lehessen
hasznalni. En meg azt is el tudom kepzelni, hogy ha megveszel egy ilyen
kartyat mondjuk 10-15 eFt-ert, akkor adnak hozza raadasnak egy 486-os
gepet. Monitorral mar lattam ilyen akciot.
A program (es a forrasa) mindenfele operacios rendszerre fenn lehetne az
Interneten. Erre a kartyara mar lehetne epiteni valami internetszeru adast.
|
|