Ez meg az olajkajhakrol szol:
A dizel uzemanyag sokkal surubb, olajosabb es nehezebb, mint a benzin,
emiatt lassabban is parolog. Forraspontja magasabb a vizenel. (minosegtol
fuggoen 200 es 370 C kozott,) Hosszabb szenatomlancokbol all (C14H30), mint
a benzin (C9H20), es ugy tunik, a szenatom-lancok darabolasa nem konnyu
feladat, hiszen a benzin mindig dragabb, mint a dizelolaj.
Legfontosabb tulajdonsaga, hogy adott mennyisegu gazolaj elegetesekor 17-18
%-kal nagyobb homennyiseg keletkezik, mint ugyanannyi benzinbol.
Szammisztikusok kedveert van konkretabb adat is: 1 liter benzin elegetesekor
34,73 x 10a hatodikon joule, 1 liter gazolajnal 40,79 x 10a hatodikon joule
energia termelodik.
Egyfelol ez magyarazza a dizelek kedvezobb fogyasztasat. A masik ok a
magasabb kompresszioviszonnyal all kapcsolatban. A benzines autok a suritesi
ciklust a benzin-levego keverek hengerekbe fecskendezese utan kezdik meg.
Dizelmotornal ez forditva tortenik, az osszepreselt es igy megfelelo
homersekleture melegedett levegohoz spriccelik az uzemanyagot. Az eredmeny:
tobb es surubb levego juthat a hengerekbe, nagyobb a robbanas, no a
teljesitmeny, juhe!
Le lehet higgadni, mivel nem pont igy van. A magasabb kompresszio
(14:1-25:1) erosebb motorblokkot, hengerfejet es hosszabb loketet bejaro
dugattyukat igenyel. Par kiveteltol eltekintve femes anyagoknal az erosebb
altalaban nehezebbet jelent, igy az egesz motorblokk nehezebb. Dizelmotorban
dugattyunak lenni szivas. Nehezebb, hosszabb uton kell kozlekednie, odabent
suru a levego, nem csoda hat, hogy a dizelmotorok nem nagyon tesznek meg
percenkent 5000-nel tobb fordulatot - azt sem egy jo V6-os benzines
furgesegevel.
A motor noszogatasara kivalo megoldas a turbo. Mint minden esetben, a motor
porgese elenkebb lesz a plusz levegotol, valamint no a leadott
csucsteljesitmeny. igy alacsony fordulati nyomatekat kivaloan kiegesziti a
magasabb fordulaton erkezo loeromennyiseg, ezaltal egyenletesebbnek tunik a
motor huzasa. A mai dizelek teljesitmenyben mar majdnem elerik benzines
tarsaik szintjet, mikozben nyomatekban es gazdasagossagban jol lenyomjak
oket.
Osszesitve: a dizelmotorok nehezebbek, nagyobb lokettel dolgoznak, emiatt
kevesebbet porognek, ugyanakkor nagyobb a nyomatekuk es kisebb a
fogyasztasuk, valamint a gyujtas hianya csokkenti a hibalehetosegek szamat.
Common-rail
Tiz evvel ezelott ugy tunt, az egyre szigorodo karosanyag-kibocsatasi
rendelkezesek veget vetnek a dizel karriernek. '92-'93 tajekan a Fiat
komolyabb fejlesztesekbe fogott, es '93 vegere elkeszult az UNIJET-rendszer.
Ez volt az elso common-rail megoldas, amit 1997-ben beepitettek az Alfa
Romeo 156-os dizelvaltozataba. '98-ra a legtobb europai gyarto atvette a
technologiat, ezzel megkezdodott a common-rail sikertortenet.
Mindekozben a Fiat tovabbfejlesztette sajat talalmanyat, ami Multijet neven
valt ismertte. A trukk a befecskendezes finomitasa volt. A befecskendezes
elektronikajat ugy modositottak, hogy a szukseges uzemanyagot az injektor
nem egyszerre, hanem kisebb adagokban juttatta be a hengerekbe. Ezzel a
megoldassal sokkal finomabb mukodest es teljesebb egest ertek el, mint
korabban, javult a dizelek jaraskulturaja, es hangjuk is finomabba valt,
eltunt korabban kotelezo kerregesuk is.
A szakaszos befecskendezes lehetove tette az uzemanyag tokeletesebb
elegeteset, csokkent a motorok emisszioja. Direkt befecskendezest elsokent a
Mitsubishi alkalmazott, ez volt a GDI. A technologia hasonlo, de ezt a
megoldast benzines motorokhoz fejlesztettek ki. A common-rail lenyege a
porlasztas tokeletesitese. A dizel uzemanyag megfelelo porlasztasa komoly
feladatot jelent, mivel nehezebb a benzinnel es egyes alkotoreszecskei is
nagyobbak.
A hagyomanyos befecskendezo fuvokakat nagynyomasu gazolajpumpa helyettesiti.
A magasnyomasu uzemanyag eros, merev csoben gyulik, innen jut le a
befecskendezokhoz. A csoben talalhato nyomas kezdetben 1300 bar koruli volt,
de a mai rendszerekben akar 1800 bar is lehet.
A nyomocsoben levo hatalmas nyomas miatt nincs szukseg hagyomanyos
befecskendezo fuvokakra, ezert a common-rail motorokban talalhato fuvokak
inkabb szelepkent funkcionalnak. Akadnak gyartok, akik kulonfele csavaros
jaratokat alakitanak ki a hengerfejben, mivel a hengerben orvenylo uzemanyag
jobban eloszlik, ezaltal meg tokeletesebben eg el.
Nemcsak a porlasztas minosege javul, a befecskendezes idotartama is csokken,
ez pedig a pontosabb elektronikus vezerlesen keresztul javitja a motor
gazdasagossagat. Az elo- es utobefecskendezesi robbanasok segitsegevel a
katalizator is gyorsabban melegszik fel.
Szamokban kifejezve, megkozelitoleges pontossaggal: a common-rail
technologia alkalmazasaval 20 %-kal csokkent a dizelmotorok fogyasztasa,
mikozben nyomatekuk alacsony fordulaton 20 %-kal, maximalis teljesitmenyuk
25 %-kal novekedett. Mukodesuk tisztabba is valt, egyes meresek szerint CO2
kibocsatasuk 20, NOx es CO kibocsatasuk akar 40 %-kal is merseklodott.
Minden aldott jo tulajdonsaga ellenere a kozos nyomocso alkalmazasa es a
befecskendezes magasszintu vezerlese sem kepesek meggatolni a nagyvarosokban
szmogot es fustot, nagyobb tavlatokban pedig uveghaz-hatast okozo
dizel-atkot, a kormozast. Sajnos az uzemanyag sajatossagai miatt a
dizelekbol kijovo kipufogogazok sokkal tobb szen es szenhidrogen eredetu
reszecsket tartalmaznak, mint egyenerteku benzines tarsaik kilegzese.
Logikus megoldas tehat egy olyan szuro beepitese, amely e kellemetlen
reszecskeket kiszedi a kipufogogazbol. A berendezest a PSA fejlesztette ki,
es a talalo reszecskeszuro nevet kapta. A reszecskeszuro mukodese felig
egyertelmu, felig mernoki varazslat. A filter egy porozus szilikon-karbid
anyag, a karos reszecskeket csapdaba ejto jaratokkal. Eddig rendben is
volna, csakhogy karos reszecskebol nagyon sok van, allandoan cserelgetni
kellene a szurot. Sokkal jobb megoldas leegetni a szurorol az odatapadt
anyagokat, ekkor ugyanis nem annyira karos CO2 es egyaltalan nem karos viz
formajaban a kipufogogazzal egyutt tavozhatnak.
Ez a folyamat a regeneracio, aminek egyetlen szepseghibaja, hogy 550 fokon
kovetkezik be, a kipufogorendszerben azonban nincs ilyen hoseg, meg varosi
araszolgataskor sem megy 150-200 fok fole a motorbol kiaramlo gaz
homerseklete. Hogyan egnek el megis a reszecskek?
A motorelektronika segitsegevel rovid utorobbanast gerjesztenek a hengerben,
ekozben az aramlat kis idore 350 fokosra melegszik fel. Ezutan egy
kulonleges, oxidaciot okozo katalizator a robbanas hojet tovabbi 100 fokkal
emeli, igy mar 450 fok a reszecskeszurot elero kipufogogaz homerseklete.
Az utolso 100 fokhoz egy Eolys nevu adalek formajaban segitsegul hivjak a
magiat. A kulon kis tartalyban talalhato folyadekot pumpa adagolja az
uzemanyaghoz. A varazsszer hatasara a regeneracio, azaz a ronda, budos,
gonosz, fekete koromcafatok leegetese mar 450 fokon bekovetkezik. Az Eolys
lerakodasait 80.000 kilometerenkent nagynyomasu vizsugarral kell lemosni a
szurorol. Az utorobbanas kellemetlen hatasat pedig a nyomatekleadas
szabalyozasaval, a normalis befecskendezes modositasaval, az
elobefecskendezessel es a turbonyomas finomallitasaval ellensulyozza a
motorvezerlo rendszer.
Mi is az a JTD, HDI, TDCi, MZR-CD, CDI?
Kulonbozo gyartok jelolesei, de lenyegeben mind ugyanazt jelenti: a
motorhazteto alatt kozos nyomocsoves, turbofeltoltesu, dizel uzemanyaggal
hajtott motor dolgozik egy bivaly nyomatekaval, egy kolibri etvagyaval, es
egy valami aranyos, de szapora allat terjeszkedesi hajlamaval.
A statisztikak szerint a D betus motorok kulonosen a kis es kozepkategorias
autok, valamint az egyteruek es a terepjarok (SUV-ok is) piacain fogtak
eddig nem latott merteku terjeszkedesbe, vagyis a ket legnepesebb illetve a
ket jelenleg legtrendibb szegmensben. A kovetkezo par evben valoszinuleg
egyre erosebb dizeles nyomulas varhato, legalabbis Europaban, aztan
remelhetoleg lassan atterunk, mondjuk a vizre.
Addig is, Kedves Olvasok vigyazat!Megeshet, hogy johiszemuen betevednek egy
autokereskedesbe, de csak onnan jonnek ra, hogy milyen autot vettek, hogy a
gyereknek olajkalyha lett a jele az oviban.

Udv joe
XM 2.1TD

Tudom hogy nincsenek itt Alfa rajongok, de ez utan a cikk utan talan
lesznek:
"Egy ketajtos kupet es a felujitott GTV/Spider parost is megcsodalhatja a
marciusi kiallitas kozonsege Genfben.
A ket ujdonsag kozul ketsegtelenul a GT Coupe szol nagyobbat: az elolrol a
147-eshez hasonlo sportos ketajtos a 156-os muszaki alapjaira epul, es a
gyarto remenyei szerint felelevenitheti a ?60-as evek Giulia kupeinak
legendajat. Az autoba negy bevalt Alfa motor kerul: az 1,8 literes 140
loeros Twin Spark, a ketliteres 165 loeros JTS, a 140 loeros 1,9 literes
Multijet JTD es a GTA jelzesu csucsmodellbe a 147-esbol es a 156-osbol
szinten jol ismert 3,2 literes 250 loeros V6-os. Az auto az ev vege fele
kerul forgalomba Europa-szerte.
A GTV es a Spider modellek felfrissitett valtozatai jelentik a masik nagyobb
ujdonsagot. A legszembeotlobb valtozas ketsegkivul a legujabb Alfakra
jellemzo fuggolegesen elnyujtott Alfa pajzs es az azt korulvevo ket
legbeomlo, amelyek a gyariak szerint az Alfa masik jelkepet, a loheret
kellene hogy a nezo eszebe juttassak. Emellett igazitottak az auto belso
teren es alacsonyabbra helyeztek az uleseket, ami allitolag kenyelmesebb
testhelyzetet biztosit vezetonek es utasanak egyarant. A legfontosabb
valtozast azonban a motorterben tapasztalhatjuk: itt is megjelent az Alfa
Romeo ujabb motorjai kozul ketto. A ketliteres JTS es a 3,2 literes V6-os,
amely ebben az esetben rejtelyes modon csak 240 loeros. Emellett azonban
megtartjak a ketliteres Twin Spark motort is, amelynek 150 loereje meg
mindig bosegesen elegendo a konnyu sportkocsik dinamikus mozgatasahoz."

Udv joe
XM 2.1TD

>hatarozottan  verlazitonak tartom, hogy valaki elore megy es ott
>pofatlankodik   befele,   mert   teljesen  szandekosan  torekszik
>jogosulatlan elonyre szert tenni...
Hosszan  elnyulo  forgalmi  torlodas eseten luxus uresen hagyni a
majd  elfogyo  savot.  A  tul  koran besorolt Odonkek jo hosszura
nyujtjak  a  sort.  Arrol  nem  is beszelve, hogy a mogotte levok
mindig  pofatlannak  fogjak tartani, mert elment mellettuk es igy
jogosulatlan elonyre tesz szert.
Ha  valakit  az  elet az elfogyo savba teremtett, akkor hol illik
atsorolnia,  hogy  ne  legyen  pofatlan a szamodra? Elotted, vagy
mogotted?  50-100,  vagy 200 meterrel a vege elott, esetleg meg 6
lampaval  azelott?  Akkor  miert van ott aszfalt? Lehetne oda fat
ultetni, vagy langossutot epiteni.

Nem  azt mondom, hogy minden korulmenyek kozott addig kell menni,
amig  lehet.  Jo  pelda  erre  (talan  sokan  ismerik)  A Konyves
Kalmanon az Ulloi uttol a Lurdy haz fele. Feluton elfogy a szelso
sav.  Folyamatos  forgalom alig van rajta, mert akinek tovabb van
dolga,  az  jo  elore  beljebb sorol. Csak a meglepodott idegenek
(meg a taxik ezerrel) mennek el a vegeig.
Alig   van  ket  egyforma  hely,  ahol  ugyanaz  lenne  a  helyes
viselkedes.  A  varos  kulonbozo  pontjain  mas es mas a mindenki
szamara  jo  megoldas.  A baj csak az, hogy vannak akik mindenutt
ugyanazt  alkalmazzak  es vannak masok, akik oly ugyesen keverik,
hogy sikerul mindig a legrosszabb varianst elohalaszniuk.
--
Meszaros Geza

Hello Mindenkinek. Fiuk, Lanyok kovetkezo keressel fodulok hozzatok. Vettem
a napokban egy Pajero terepjarot, es ehez kene leiras melyik kapcsolo mit,
ez a bizbaz hol talalhato az a bizbaz merre van. 93-as Sport Wagon 2.5 TD
GLS (hosszu kasznis) barmilyen meg oldas erdekel lehet masolt, szakadt, olaj
foltos stb. Persze nem ingyen kerem. Mas ebbe a autoba hol lehet olcson
klimat berakatni? Elore is kosz a segitseget.

Sziasztok

Vasarnap de. 10 ora, Budaors, a madaras bolt (Auchan) parkoloja.
Ezust Opel Zaphira, HIR-stb rendszammal.

Ki voltal?

Szeles utat, gumi fat, vak rendort

Andras

Hello auto-subs,

  

-- 
Best regards,
 hansskav                          mailto:

Üdv Nektek!

Egy kis segitsegre, szaktanacsra lenne szuksegem. Kocsivasarlas elott allok
es 7-es vagy 9-es sorozatu Volvo kombit szeretnek. Mi a meglatasotok, mire
szamithatok ilyen 10-12 eves jarganynal? Gondolok itt felujitasra,
fodarabcserere, vagy a Volvo azert nem ennyire beteges, mert eddig meg csak
jot hallottam rola.? Az is erdekelne, hogy ha automata valtosat veszek, amit
egyebkent eddig mas kocsijaban nagyon szerettem, akkor azzal nem szoktak-e
problemak lenni?
Azt mar meg sem merem kerdezni, hogy itthon vegyek-e kereskedonel, vagy
kulfoldon-))))
Varom a tapasztalatokat.

Udv

Szemes Istvan




    +36309618218

On Saturday 22 February 2003 09:43, kuttelke--freemail.hu wrote:
> ha latszik az akadaly messzirol, es/vagy elore tudhato, hogy az a
> sav elfogy, nem szemelyautonak van fenntartva, ilyesmi..., akkor
> hatarozottan verlazitonak tartom, hogy valaki elore megy es ott
> pofatlankodik befele, mert teljesen szandekosan torekszik
> jogosulatlan elonyre szert tenni...

Amennyiben tulmegy a felfestesen egyetertek. De amennyiben olyasmirol 
beszelsz amirol Meszaros Geza is, teljesen egyetertek vele. Mi tobb, egyik 
nap letoltottem egy kis belga, a kozlekedesrendeszet altal kiadott 
brossurat ("hogyan kozlekedjunk helyesen" stilusut), abban szep nagy teret 
szenteltek a cipzar mukodesenek elmagyarazasara es arra hogy felhivjak a 
figyelmet arra hogy igy mindenki gyorsabban halad es nem jogosulatlan 
elonyszerzesrol van szo.

> amugy, ha valaki latott mar nyugaton buszra varni embereket,
> erdekes modon ott sem egy kupacban tulekednek az ajtoknal, hanem
> beallnak egymas moge, es ha valaki (pl. egy magyar) elore megy,
> akkor raszolnak...

Van ilyen is olyan is. En mar lattam olyant is (koran reggeli, embereket 
munkaba vivo; nem lerobbant, veszelyes keruleti) buszon hogy a 30eves 
elotulekszik, mogotte az 50eves ra mer szolni (nem durvan), erre a fiatal 
megfordul es ahogy a lepcson mar fenn volt, allkapcson vagja a masikat. Nem 
kell azt hinni hogy a bunkosag a foldrajzi szelesseggel valtozik, esetleg 
csak a megnyilvanulasa.

-- 
Udv, Sandor