>Feladó: Szakacs-Vass Sandor
>Neked az atlagemberetol hihetetlenul eltero forrasaid vannak mindig :-o
 Mosolyogtat, lehet nem is egy atlag ember vagyok?
No hat a hirek az elmult napok televizios musorabol szarmaznak csak azt
csodalom, hogy egyedul en hallottam? Azt nem tudom egy egy hasonlo hir
mennyire allja meg a helyet, de a helyzet onmagat igazolja. Kb. tiz eve a
nagyvaradi Sebeskoros meg araszosra fagyott telen. Ahogy teltek az evek,
mar a teli hideg nem fagyasztja be a folyot. Ez csak egy egyszeru pelda,
de tudjuk a deli sarok sorsat, napmint nap halljuk a hirt hogy iszap ont
el falvakat a hirtelen esett es nagymennyisegu esoktol, ismerjuk a
megszaporodott tornado pusztitasokat, stb. A szakemberek azt is
hangoztatjak, hogy az ivoviz is gond lesz par ev elteltevel. Ebben sem
ketelkedem, hiszen a nyari szarazsagok egyszeruen elbarnitottak a
zoldszinu termofoldeket, mezoket.
  A kerdesre azonban nem kaptam valaszt, vajon mindezek az okok az
emberiseg pusztito munkaibol szarmazhat, vagy valoszinuleg foldunknek
vannak hasonlo hullamzo periodusai, melegedes, jegesedes, stb.
  Talan mar irtam rola, hogy a szakemberek arra is gyanakodnak, hogy a
Fold magneses polusvaltasra keszul, ami abbol allna, hogy lassan gyengul
a Fold magneses terereje, majd ezer evig is magneses ter nelkul marad,
miutan lassan visszanyeri magneses teret, de ellentetes polusokkal.
 Jelent e veszejt a polusvesztes? hiszen allitolag a madarak stb. a
magneses erovonalakat tajekozodasra hasznaljak. Tobb esetben eltevedt
balnak, delfinek partravetodeset latjuk. A pontos okot a szakemberek nem
tudjak.
 Kell, vagy kellene valamit tennunk vagy a Fold sorsat befolyasolni nem
tudjuk?
 Helytelennek latom az ertelmetlen haborut, az is teny, hogy rengeteget
szennyezunk gyarak, autok stb. mukodtetesevel. Az Egyesult allamok elnoke
kezdemenyezi a hodrogen alapu motorok kifejleszteset, utkozben uzemanyag
feltoltesi lehetoseggel, ez egy jo dolog lehetne, de mig iparilag is
kifejlodik, tobb evbe is beletelhet.
    Udv. Csaba.

Zoltan,
>Hogyan kell érteni a Pauli-féle kizárási elvet?
>A könyv azt mondja, hogy két fermion nem lehet azonos kvantumállapotban.
>De olyan, hogy "itt" és "most", nem létezik a QM-ben, és a fermionok
>nem olvasták a könyvet.
En, mint laikus villanymérnök, ugy ertem, hogy a kvantumszamok (a negy)
lenyegeben a reszecske poziciojat adjak meg egy (negydimenzios) terben. Ha
most mind a negy megegyezne egy masik reszecske negy kvantumszamaval, akkor
az valami olyan lenne, mint a ket, makroszkopikus targy ugyanabban a
(negydimenzios) teridopozicioban.
Ha a mechanizmusrol kerdezel, marmint hogy honnan tudjak a reszecskek a
tobbiek kvantumszamait, erre csak azt tudom mondani, hogy a vilagegyetem egy
rendszer, minden mindennel osszefugg. Minden elektronra minden elektron hat.
Janos

Sziasztok!

Koszonom a valaszokat

Miklos:
Valo igaz vannak meg feher foltok, de igyekszem ritkitani oket.

>csak azt szeretned ha pl. -5V es +5V között lennenek?
Igen.
Folyadekellenallas meresere kellene ilyen valtaram egyforma hepekkel
es hupakkal, hogy az elektodakon ne legyen elektrolizis. 4kHz
frekvencian es 5 V feszulteseggel kellene mukodnie, de ha nem tul
bonyolult, jo lenne ha valtoztatni lehetne 0,5-10kHz es 2-10 V
kozotti tartomanyban. A terhelese 2-7 kohm kozott valtozna.
Az aramerosseg nehany mA

Vmi egyszeru dologra gondoltam, amiben nincsenek sajat keszitesu
tekercsek meg trafok, szimpatikusak ezek muveleti erosito IC-vel
keszult aramkorok.

Bocs a pongyola kifejezesekert.

Marcus:
>gyakorlatban sokkal egyszerubb a kimenetre egy soros kondenzatort
kotni.
Igy a pozitiv es negativ oldal effektiv erteke egyenlo lesz?
Fontos, hogy ezek az ertekek stabilak legyenek, ingadozasuk
meghamistja a merest.

Hogyan kell a meretet kiszamolni?

Szerintetek erre a celra megfelelo ez a kapcsolas?:
http://home.att.net/~theremin1/Circuit_Library/twin_t_oscillator.html

Ha esetleg van vmi. jobb kapcsolasotok kerem kuldjetek el a rajzot
vagy a cimet.

A multiplexer tisztanak tunik ( legalabbis amig el nem kezdek
forrasztgani :) )

Koszonom
Zoli

> Hogyan kell érteni a Pauli-féle kizárási elvet?
> A könyv azt mondja, hogy két fermion nem lehet azonos kvantumállapotban.
> De olyan, hogy "itt" és "most", nem létezik a QM-ben, és a fermionok
> nem olvasták a könyvet.
> Ugy kell-e érteni, hogy ha magárahagyjuk, és sokszor, sokáig méricskélünk,
> akkor annak a valószinu"sége, hogy azonos állapotúaknak mérjük, az 0 ?
Én úgy gondolom, hogy pl. a következöt jelenti:
- ha mondjuk a He atomban van egy elektron (és a másik hiányzik), akkor
az egy kvantumállapotban van (mondjuk az 1s (gömb alakú) pályán, adott
spinnel). Ide egy másik ugyanolyan eletront nem lehet tenni - csak egy
olyat, amelynek a spinje ellentétes. Az "itt" és "most" ezt a pályát
jelenti, amelyen EGY elektron(pár) fér el. Természetesen a másik
(mondjuk a 2s (elsö gömbhéj) pályán - amely részben átfedi az elsöt -
ismét lehet egy elektron: egyszerre soha nincsenek ugyanabban az
állapotban.

> Ha igy kell érteni, akkor "ideiglenesen", külso" behatásra mégis lehet ?
> Honnan tudja az egyik fermion, hogy a másik milyen állapotban van ?
Nem tudja, csak egyszerüen nincs ott neki hely - ideiglenesen sem. Ha
lenne, be is tudná tölteni.

bencemiki:
>hogyan hajtsuk a kocsit?

Negyzetracsos femfelulet felett lebegjen, ahol a racspontokban
tavvezerelheto kapcsolok vannak. Rovidzar hurkok alakuljanak
ki, arra, amerre kell. A kocsi mogott legyenek zart hurkok, elotte ne,
kiveve ha tolatni akar, mert akkor forditva.
Az iranyvaltas ugyancsak megoldhato lenne igy.

Udv: zoli

Kibuc:
>"spanyolnatha", 1957-es "azsiai", 1968-as "Hong-Kong", 1977-
>es "orosz") valoszinuleg ilyen virus egyesulesbol keletkeztek, mert
>legfontosabb felszini antigenjeik (hemagglutinin es neuraminidaz
>nevuek, innen a HxNy osztalyozas) ugrasszeruen valtoztak meg az
>elozo torzsekhez kepest, nem lassu mutacioval.

Ezek szerint mar a spanyolnathabol is tettek el mintat, gondolom het
lakat alatt orizve...
Borzongato nem ? :)

Udv: zoli




>                             A korhazi dolgozok es jarvanyugyi
> szemelyzet mennyire vedheto fertozesek ellen ? Lattam fotokat
> megsemmisitendo kinai baromfikat csomagolo, szajmaszkot viselo
> emberekrol. Ezek mennyiben specialisak? Mikent lehet, hogy
> nem jut at rajtuk a rettegett virusokbol kritikus mennyiseg ?
 A cseppfertozessel terjedo virusok nem birjak a kiszaradast, ezert
csak a hozzajuk kepest oriasi folyadekcseppecskekben eletkepesek,
ezeket pedig eleg jol megfogja a sima gezmaszk is.

                                                          Kibuc

Koszonom Gogy es Starters valaszat.
Meglepett, hogy tobb virus is fertozhet egy sejtet, mert egyszer azt
olvastam, hogy 1 sejtet csak 1 virus kerithet hatalmaba, de ez regen
volt.

Udv: zoli

tokos.arpad:
>Szerintem a lakasbol kiaramlo ho" hajtoereje a lakason beluli es a kinti
>ho"merseklet kulonbsege. Azaz ha vegig fel van futve a kegli, akkor
>azonos ido alatt tobb ho" aramlik ki belole

>nehezebb ujra felfu"teni, az igaz, de osszessegeben meg mindig
>takarekosabb.
Megnyugtato, en is igy gondoltam. Ha nappal erkezik haza az
ember, nem kell gatyara vetkozni, amig bemelegit.
Ventillatoros villanyfutessel viszonylag hamar felfutheto a levego,
csak a falak felfutesere nem gazdasagos ez.

Udv: zoli

Joco:
> Miert is takarekos, ha nem hagyjuk kihulni a lakast tavolletunkben ?
> Tul reg es tul sokan allitjak, hogy ez a jo, ettol lett gyanus.

>Energiafelhasznalas szempontjabol jobb, ha hagyjuk kihulni (kisebb
>homersekletkulonbseg miatt kisebb a veszteseg, illetve felfuteskor
>folyamatosan es nagyobb teljesitmennyel megy a kazan, ami jobb
>hatasfokot eredmenyez), komfort szempontjabol nem.
>A legjobb, ha (tav)vezerlessel el tudjuk inditani a futest,
>es mire hazaerunk, mar ismet fel van futve.

Igen. A tavvezerelhetoseg elonye az is, hogy a futes
beindithato, amikor szelsoseges hidegre fordul az
ido. Tehat ha mondjuk Ausztraliaban nyaralva toltjuk
a karacsonyt, es Europaban epp rekordhidegeket mernek,
legyen mod beavatkozni, hogy ne fagyjon szet minden.

Udv: zoli

>>Miert is takarekos, ha nem hagyjuk kihulni a lakast tavolletunkben ?
Janos:
>Mert olcsobb, ha nem fagy szet a vizvezeték minden alkalommal :-)))
Koszonom, vegre nem kell arral szemben egyedul usznom.
Ha mar ketten uszunk benne, talan nem fagy be az ar ! :)

Udv: zoli

Gele Zoli:
>hogyan lehetne multiplexerrel 40 (vagy tobb)
>bemenetet egy portra iranyitani, hogy a kivant csatornat egy
>byte- al valasztom ki?

8db '8-rol 1-re' multiplexernek 64 bemenete van, es 8 kimenete.
CMOS analog multiplexert hasznalva a 8 kimenet kozvetlenul
osszekotheto, valamint a cimbemeteik 3 bites 'sinre' teve kozosithetok.
A select bemeneteiket pedig ugyanilyen eszkozzel vezerelheted,
de '1-rol 8-ra' - azaz demultiplexer modban. Ennek 3 cimbitje
kiegeszul a tobbi eszkoz 3bites cim-buszaval. Tehat 64 csatorna
barmelyiket tudod 6 bittel cimezni.
Sokfele egyeb kombinacio alakithato ki, s mindegyiknek van elonye ill.
hatranya. Olykor zart kapcsolok osszeadodo szivargo aramai vagy
szort kapacitasok osszegzodese okozta hatrany miatt kell mas
kompromisszumos megoldast valasztani.

Udv: zoli

>>15 eve valaki megsugta - letezik olyan olaj, mely vakuumban
>>nem forr.
Janos:
>Megsugom: nem letezik. Olyan, aminek nagyon pici a telitett
>goznyomasa, az letezik. Ezt hasznaljuk a diffuzios szivattyuban.

Koszonom, ezek szerint atvertek. Nagyon hideg olajjal meg vsz. nem
mukodne a dolog. :(

Ellenben a Bernoulli torveny hattere mintha kezdene vilagosodni
nalam. Tartalybol szabadon folyo folyadekoszlop vekonyodik a
szabadesestol. Ha viszont csoben folyik le a folyadek, akkor
adhezioval a csofalhoz kotodven nagyobb keresztmetszet
kitoltesere kenyszerul. Az adhezio huzofeszultseget kelt
a folyadekban. A cso me'g ra is zsugorodna a folyadekra,
ha rugalmas lenne.
Igaz e ?
Iszonyu amator megkozelites, de jonak tunik.
A folyadek gyorsulasa es az adhezio egyutt okozzak a belso
nyomas csokkeneset.
Vizcsapbol lassan folyo viz viszonylag radikalis keresztmetszet-
csokkenese a nyilas utan kozvetlenul ugyancsak mutatja, hogy a viz
joval kisebb keresztmetszetre torekszik, amint mar szabadabban
gyorsulhat.
Vajon me'rte-e mar valaki vizzel egyutt esve viz-sugar belso nyomasat,
mondjuk pl. a Niagaranal ?  :)

Udv: zoli

"A könyv azt mondja, hogy két fermion nem lehet azonos kvantumállapotban.
De olyan, hogy "itt" és "most", nem létezik a QM-ben, és a fermionok
nem olvasták a könyvet."

(Stauffer-Stanley könyve alapján)
(a Schrödinger egyenletben jobb híján X-et írok, képzelj helyette
Neptun-szigonyt...:-) )

Legyen egyik részecske hullámfüggvénye Xa(r1), a másiké Xb(r2) ahol r a
hely.
A teljes rendszert a X(r1,r2) rendszert a X=Xa(r1)Xb(r2) próbamegoldással
lehet leírni, ha nem hatnak erok.
Ez a próbamegoldás ekkor megoldása a (H1+H2)X=(E1+E2)X Schrödinger
egyenletnek is, mivel H1 Hamilton operátor az r1 helyen levore, H2 pedig az
r2 helyen levore hat.
Ez a megoldás nem az egyetlen megoldás, ha a két részecske egyenlo és
megkülönböztethetetlen, hiszen Xa(r2)Xb(r1) ugyanolyan jó megoldás
(felcserélve a két részecskét).
Ha egy lineáris egyenletnek két speciális megoldása van, akkor az általános
megoldás a ketto lineáris kombinációja:
X(r1,r2)=AXa(r1)Xb(r2) + BXa(r2)Xb(r1)
A megkülönböztethetetlenség miatt a csere nem változtatja meg a
valószínuséget:
X(r1,r2) abszolut értékének négyzete egyenlo X(r2,r1) absz.négyzetével,
ezért
X(r2,r1)=uX(r1,r2)
ahol u komplex szám, melynek abszolut értéke 1.

Ismételt felcserélések ismét az u tényezovel változtatják meg a
hullámfüggvényt
X(r1,r2)=uX(r2,r1)
ezért u^2=1
Két lehetoség van:
u=1, a hullámfüggvény egyáltalán nem változik szimmetrikus, X ~ Xa(r1)Xb(r2)
+ Xa(r2)Xb(r1)
u=-1, a hullámfüggvény elojelet vált: antiszimmetrikus   X ~ Xa(r1)Xb(r2) -
Xa(r2)Xb(r1)

Az egész spinu bozonok a szimmetrikus, a feles spinu fermionok az
antiszimmetrikus módon viselkednek.
2 fermion paralel spinnel X antiszimmetrikus
2 fermion antiparalel spinnel X szimmetrikus
2 bozon paralel spinnel X szimmetrikus
2 bozon antiparalel spinnel X antiszimmetrikus

A Pauli-elv így már triviális: ha két fermionnak azonos a
koordináta-hullámfüggvénye,  azaz Xa=Xb és spinjeik párhuzamosak, akkor
X(r1,r2) hullámfüggvénynek szükségképpen antiszimmetrikusnak kell lennie,
tehát arányosnak a Xa(r1)Xa(r2)-Xa(r2)Xa(r1)kifejezéssel, azaz 0-nak.

Két párhuzamos spinu fermion esetén nem egyezhetnek meg az összes
kvantumszámok.

(remélem nem írtam el a rengeteg indexet...)