1. |
titkositas 2 (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
2. |
Csillag (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
3. |
mathi (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
4. |
CCD (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: agyizom (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: a genetikai kod egysegessege (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Re: Re: Az evolucio miert lenne hibas elmelet? (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: titkositas (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: Csoves kerdes (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
10. |
Hangyafarm (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
|
+ - | titkositas 2 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv !
Ha esetleg ugy erzitek, hogy ez CODER tema, csak szoljatok...
Laca irta:
>32 biten csak 2 a 32-en, azaz kb. 4.29 szer 10 a 9-en lehetseges
>sorrend letezik.
Elso bitet 32 helyre tehetem,
masodik bitet 31 helyre,
harmadikat 30 helyre, stb...
A lehetseges sorrend-variaciok szama = 32*31*30* .... *3*2*1
--------------------
Startersnek:
Lathatod, a szakirodalomban nem vagyok jartas. Igy jar az,
aki a fejet tori, ahelyett, hogy elolvasna mire jottek ra az elodei...
>> Ezek utan a 32 bit sorrendjet a kulcs szerint osszekeverjuk.
>Ez egy folosleges bonyolitas
> - sokat nem er, mert a ket kulcs nem fuggetlen.
Vegulis, ha nem keverem ossze, az is egy lehetseges
bit sorrend variacio a sok kozul... Igy is fel lehet fogni.
Milyen _ket_ kulcsrol beszelsz? A ossze- es visszakeveresrol?
Nem alairni akarok es nem is ellenorizni a kuldo kiletet.
Ugyanis arrol van szo, hogy az alkalmazasban, amit gondolatban
tervezek, senkinek nem erdeke mas neveben kuldeni adatot,
a fogado oldalon pedig mindegy lesz, hogy kitol jott az adat.
Utolagos bizonyitasokra sem lesz szukseg,
hogy kitol kinek me ment vagy nem ment.
A bitkevero szoftver mikrokontrollerben lenne, code protected.
A ROM feltorese/vedelme kulon tema, akit tud rola valamit, irjon!
Tehat a kulcs (a sorrend) elvileg nem kerulne ki senki kezebe.
>Olvass szakirodalmat - amit itt irtal, azt mar mind kitalaltak. Az OTP
>legnagyobb hianyossaga, hogy a sok-sok kulcsot (amelyek eppen olyan
>hosszuak, mint a szoveg) biztonsagban el kell juttatni egymashoz.
Te a veletlen R szamot hivod kulcsnak.
En a bitek sorrendjet szantam annak! Az R csak azert kell, hogy
az allando vagy szabalyosan valtozo bemenethez se tartozzon
szabalyos kimenet.
Bar, jobban belegondolva, ha egy adatfolyamban a bitek
sorrendjet tenyleg jo alaposan atvarialjuk,
akkor talan nem is kell az R meg XORozas.
Jo, tudom, olvassak elobb szakirodalmat....
Azota eszembe jutott, hogy ha N nem valtozik,
akkor a kimeneten bizonyos helyen levo bit parok
mindig egyszerre, parban valtoznak (ha valtoznak).
Ez talan tamadasi felulet lehet, persze csak akkor,
ha a kodtoronek modjaban all fix Nre allitva
sokaig vizslatni egy kodolo csipet.
Vagy mar megint nagyon naiv vagyok?
BM
|
+ - | Csillag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>2154. szám >> 7. hozzászólás
>Felado: [Hungary]
>Re: Oxigen Válasz erre | 2003-04-13 11:23:59+02
>Hummm. Viccelsz? Furcsa elnevezest hasznalsz a csillagokra,
>amelyekben a fuzios reakciok termeltek meg minden 2-nel
>nagyobb rendszamu elemet, koztuk az oxigent, femeket stb.
>is. Persze a vasnal nagyobb rendszamuakat szupernovak
>robbanasai szortak szet a vilagurbe.
Ezek szerint olyan csillag is van, ahol a fuzios folyamat mar az
Oxigennel tart?
Allitolag Napunk kozep eletkoru, es meg javareszt mindeg Hidrogen. Mikor
jut el az Oxigeig?
>Az oxigen es a hidrogen reakciojaval keletkezo viz jelenleteben -
>vilagegyetembeli elterjedtsegeben nincs semmi titok.
Ezen egyesules is csillagok tomorulese kereten belul megy vegbe?
Udv. Csaba
|
+ - | mathi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> (webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
Mathi, miota dekkolsz ott a terkep tetejen, es mit csinalsz ott a huvoson?
J.
|
+ - | CCD (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Gyula irta:
: De azert elszomorodtam. Ezekszerint egy 3-4 megapixeles kamera
: igazabol 1 megapixel 3 csatornaban, ami kevesebb, mint a monitorom
: felbontasa. Ha beleszamolom a lencset is, akkor meg gyengebb a minoseg.
: Valoszinuleg nem sokkal jobb, mint a TV felbontasa...
Ez nem egeszen igy van, megprobalom a pixelstrukturat RGB betukkel
jelolni:
1234
a RGRG
b GBGB
c RGRG
d GBGB
Ebbol pixelek a kovetkezokepp lesznek az egyszeru elgondolas alapjan
a1-b2 (ez azt akarja jelenteni, hogy a1, a2, b1, b2):
a1-b2 a3-b4
c1-d2 c3-d4
Ha igy csinalnak, tenyleg 1 megapixel * 3 szincsatorna lenne egy 4
megapixeles kamera felbontasa. Viszont semmi nem akadalyoz meg az alabbi
pixelstruktura megvalositasaban:
a1-b2 a2-b3 a3-b4
b1-c2 b2-c3 b3-c4
c1-d2 c2-d3 c3-d4
Tehat 16 egycsatornas pixelbol most 4 haromcsatornas helyett mar 9
haromcsatornas pixeled van. Ez 25% helyett maris 56%-os kihasznaltsag. A
fiuk ezt meg valahogy feltornasszak 70%-os kihasznaltsagra. Egy A4-esre
kinagyitott 3 megapixeles fenykepen kb. 50 cm-rol nezve latsz csak
pixeleket (es az is a tintasugaras nyomtatoe). A kepen, amit en lattam (a
kollegam fenykepezte, tehat nem valami kiallitasi agyonretusalt kep) egy
napraforgo viragja latszik, amin egy pavaszemes lepke uldogel. A
sziromlevelek erezete tokeletesen latszik, ha jobban megnezem. Lehet, hogy
ha millimeterpapirra huzott vonalakat fotozna digi kameraval, akkor latnek
valami hibat, de igy ez tokeletes. Analog filmek felbontasara valami 15
megapixel remlik nekem (ISO100, 24*36 mm). Egy Photo-CD-n is csak
2048*3072 pixel van (igaz, profiknak van negyszeres felbontasu is). Ergo
10*15 cm-es formatumra kinyomtatva az egvilagon semmi kulonbseget nem
tapasztalsz egy analog es egy 4 megapixeles digitalis fenykep kozott, mert
az esetleges pixelstruktura a szem felbontgasa alatt van (osszemerheto
minosegu objektivekkel fotozva). Ez ugyanolyan erzes, mint ahogy egy
720*560 pixel felbontasu DVD beameren vetitovaszonra 3 m kepatlora
kivetitve szinten mozierzest okoz, holott a felbontas messze elmarad a
mozifilmetol. Hosszutavu projektem egy 10 diakepbol allo 360 fokos
Dolomitok-panorama osszefercelese 1 nagy fenykeppe es valahol valami
30cm*200cm -es formatumban kinyomtattatni. Az eredmenyrol majd beszamolok.
Egyebkent mint irtam, van rendes 3 csatornas CCD-szenzor is, Foveon X3
markaneven, ami pl. a Sigma SD9 tipusu digi kameraban van. Ennek az
adatlapja alapjan "effective: 3.43 million full color pixels" ill. "total:
3.54 million full color pixels"-rol ir. Azt persze nem talalom, hogy az
"effective" mitol kevesebb. Sajnos a (tukorreflex) kameratest 1700 euro,
es valami speci objektivcsatlakozoja van. De a kezdet megvan.
Udv,
marky
|
+ - | Re: agyizom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Az egyik neurobiologiai konyv azt irja; a fajdalom keresi receptorat. Vannak
> idegi strukturak, amit fajdalom receptornak velnek (csupasz idegvegzodesek).
> A fajdalmat a szovet roncsolodasa (elvaltozasa) valtja ki. Ez azt is
> jelenti, hogy a funkciojaban zavar all be. Ez a zavar elegseges is lehet, a
> fajdalom, mint jelenseg kialakulasara, s igy csakugyan nem szukseges, hogy
A receptor erzekelheti pl. a kemiai valtozast a roncsolas (szovetekbol
kiszabadulo anyagok vagy a bejuto levego vagy a kiszaradas) hatasara.
> receptora is legyen. Sokfele fajdalom van, s akkor vannak szpecifikus
> receptorok is?
Nem eleg, ha az agy ertelmezi kulonbozokeppen?
> Igy volt, de most vannak olyan lehetosegek, amikor az egeszseges agymukodes
> kozepette ki lehet mutatni, milyen funkcioert, milyen agyterulet
> aktivalodik. Ezutan derult ki, hogy nem eppen ugy van, mint ahogy a
> patologias tunetekbol kovetkoztettek. Pld. van ketoldali reprezentacio a
> beszeddel kapcsolatban
> A patologias tunetkieses, nem feltetlenul igazolja ezt, mert lehet, hogy
> csak a mechanizmusnak egy resze esik es nem az egesz.
Ez igaz - de nem magyarazza azokat az eseteket, amikor EGYALTALAN nincs
kapcsolat az izom es az agy kozott es megis merhetoen jol mukodne a
vezerles, ha eljutna az izomig.
> Majdnem mindenre van szobeli megnevezes, ezt a beszelo szervek hajtjak
> vegre, ha gondolkodol akkor is (ez legalabb ki van mutatva). Sok mindennek
> van alakja (kepe), ezt erzekeled es gondolkodsz rajta, hogy pontosan melyik
> vegrehajtoszervek vesznek reszt, nem ismerem pontosan, de latszik rajtad,
Ugye most csak az emberrol beszelsz? Az elolenyek legnagyobb resze erre
nem kepes, a foemlosok is csak korlatozottan - ugyanakkor az erzeseink
rendkivul hasonloak is lehetnek, mert ez sokkal osibb dolog, mint a
tudatos gondolkodas vagy a beszed. Egy kutya pl. gond nelkul folfogja a
gazdaja legtobb erzeset, viszont a "beszedje" kis toredeke a gazdaenak.
> amikor ezekrol gondolkodol. Vegul pedig vannak a cselekves vegrehajto
> szervek (izmok), ezt ismered. A vegrahajto szervek, osszesegukben
> specifikusan vesznek reszt a cselekvesben, gondolkodasba.
MIVEL gondolkodnak a vegrehajto szervek? Semmifele jel nem alakul ki
bennuk es nem indul ki beloluk! Ami jel indul, az nem a vegrehajobol,
hanem erzekelokbol szarmazik - es nelkuluk is boldogul az agy, ha
rosszabbul is.
> A tudo nem iranyitott agyilag, nincs beidegzodese.
A tudo belsejeben erre nincs is szukseg, csak a legzoizmoknal. Igaz,
pongyolasag - ha a tudot emlitjuk, erre is gondolunk. A legzoizmokat a
legzokozpont iranyitja a CO2 szint szerint es tudatosan is "bele lehet
szolni". Es ez mit magyaraz szerinted, miert mondtad ezt a mondatot?
|
+ - | Re: a genetikai kod egysegessege (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> +1 kerdes:miert eppen triplettek kodoljak az aminosavakat???
> Biztosan ez az optimalis, ha az "evolucio " ezt ervenyesitette :-))))
Azert, mert a szukseges huszonegynehany (startjel, stopjel, aminosavak)
esethez ez a minimum ("duplet"tel csak 16 esetet lehetne kodolni).
> Szvsz. kezdetben, igenis voltak mas "kodolasu" _elo"le'nyek es ezek
> nem csak a triplettek jelenteseben kulonboztek hanem abban is, hogy
> nem tripletteket hasznaltak.
Elkepzelheto, de nagyon kicsi az eselye, mert bonyolultabb lenne, mint
a triplet. Biokemikus mondhatna meg, hogy letezhet-e olyan leny, akinek
eleg lenne a "duplet", tehat max. 14 fele aminosavat hasznal - ill.
letezhet-e az A,G,C,T bazisokon vagy az RNS spiralon kivul mas is, ami
meg hasznalhato lenne.
> A tulelok kozt ismet ujraindult a verseny, de mar jelentosen kevesebb
> varians vett benne reszt. !!
Ez igy igaz, sot, ez tobbszor is elofordult - de ugy, ahogy elotte
kialakulhatott egy valtozatossag, utana is kialakulhatott volna - ha a
maradek (es hatekonyabb) elolenyek nem terjedtek volna el gyorsabban,
mint ahogy a kezdetleges elet ismet ki tudott alakulni.
|
+ - | Re: Re: Re: Az evolucio miert lenne hibas elmelet? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A tobb evtizedes diktatura lenyegehez tartozott a
> a kozpontositott felulrol vezereltseg, igy az alulrol jovo
> kezdemenyezes termeszetesseget csaknem kiirtottak a koztudatbol.
Sajnos ez eppen igy igaz azokra a cegekre, amelyek a szabadsag
hazajabol jottek ide - sot sokszor sokkal regebbi modszereket hoznak,
mint amit itt hasznalunk, es hiaba esik le az alluk, amikor
megmutatjuk, hogy mi hogyan oldanank meg az adott problemat,
ragaszkodnak a sajat modszerukhoz, mert
- ez volt a parancs,
- abbol gond nem lehet (nekik),
- nincs vele plusz munkajuk (nekik),
- nem is igazan ertenek hozza (akik idejottek. Aki otthon van, azt meg
nem erdekli, az penzt akar innen, nem plusz munkat),
- csak latszolag biztatnak kreativitasra, de valojaban nem erdekli oket
semmifele otletunk, a fenti okok miatt. Kivetel talan az olyan otlet,
amellyel nem kell dolgozni, nem jelent kockazatot es nagy hasznot hoz.
En csak egy ilyet ismerek: ez a sultgalamb. Kar, hogy ez ritkan jon :-)
> Az ember harcolni szeret legjobban.
... a (ferfi) ember. A nok tobbsege nem igy gondolkodik.
>>>Milyen kivetel? Rengeteg osi eloleny el ma is - olyan regiek is,
>>>amelyek szinte egyidosek az elettel. Az, hogy egy faj "atalakul",
> Az evolucios elv viszont altalaban megkoveteli, hogy a
> taplalekaikul szolgalo elolenyek egyre cselesebbe valjanak,
Nem mindig. Egy tengeri kagylot nagyon nem erdekli, hogy a szarazfoldi
vilagban hogyan kergetik egymast a dinoszauruszok, es egy fa is sokaig
tud megfeleloen vedekezni a regi modszereivel az uj elolenyek ellen.
>>>(pl. annyi valtozas volt, hogy ma nem ragadozok vadasszak
>>>oket, hanem emberek).
> Hat nem kizart, hogy az ember feltetelezett ose (marmint a vizimajom)
> capak elszaporodasa miatt jott ki a tengerbol, es aztan mindig
> duhodten agyonverte az ugyancsak ki-kimereszkedo capakat,
> de foleg azokat melyeknek mar labujjak is voltak. :)
Itt arra gondoltam, hogy a capa kornyezete nem valtozott annyit, hogy
rakenyszeritse ot egy _sikeres, jol alkalmazkodott_ letforma atalakitasara.
|
+ - | Re: titkositas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Starters !
>sok-sok kulcsot (amelyek eppen olyanhosszuak, mint a szoveg)
>biztonsagban el kell juttatni egymashoz. Ezt hogyan teszed meg?
>Titkositva? Mivel titkositod?
Letezik trukkos modszer, hogy titkositva akar kulcsokat is kuldj:
Sajat kulcsoddal lelakatolt dobozban kuldesz barmit, ami nem
romlando. A cimzett megkapja, de me'g kinyitni nem tudja a dobozt,
viszont rateszi a sajat lakatjat, es visszakuldi neked. Leveszed a
lakatodat es a dobozt visszakuldod a cimzettnek.
Udv: zoli
|
+ - | Re: Csoves kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A kapott csomeret _otvenezerszer_ vekonyabb a hajszalnal
Nagyon jol hangzik, de nem tulzas ez a nagysagrend?
--
Netudd McKey
> :
> A minap emlitette a radio, hogy pokhalot hasznalnak,
> beuvegezik, majd a pokhalot lezerrel kiegetik iletve eltavolitjak. A
> kapott csomeret otvenezerszer vekonyabb a hajszalnal, ezzel
> oriasmertekben forradalmasithatjak a szamitastehnika fejlodeset, az
infok
> gyors szallitasat stb.
|
+ - | Hangyafarm (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lista!
Unokaocsem hangyafarmot szeretne letesiteni. Olyan, amilyent az amerikai
filmekben lehet latni. Kb. 10 cm tavolsagra 2 uveget es bele foldet. Eddig
meg menne is... :-)
Hogyan kell egy hangyacsaladot befogni (gondolom rajzaskor celszeru),
illetve ravenni, hogy belemasszanak a cuccba? Mivel kell etetni a csapatot?
Hogyan kell atteleltetni? Milyen hangyat erdemes tartani (egy szempont:
minel nagyobb, annal jobban lehet latni :-) )?
Nem tudtok valami olyan konyvet ajanlani, amibol valaszt kapok a
kerdeseimre?
Ugy tudom, hogy a hangyaboly védett "állat". Szabad ilyet csinalni egy
jogkoveto allampolgarnak?
EIK && udv From:, a hangyas
|
|