HIX NYELV #0201, Ruzsane Cseresnyes Maria
>:
>Vettek nalunk egy szoftvert, es az abban elofordulo "use case"
>kifejezest "hasznalati eset"-kent kezdtek forditani. 

Szerintem ezzel nincs baj, talan elsore furcsa, de nem tudok jobbat
helyette. Jobban lefedi a fogalmat, mint a "funkcio", de ennek csak szakmai
[programozoi-programtervezoi] jelentosege van, szerintem Ti nyugodtan
mondhatjatok, hogy funkcio. Sajnos ezt a szot nem tudom egy szebb, magyarabb
szoval helyettesiteni. A "funkcional" helyett mondhatok "mukodik"-et, de a
"funkcio" helyett a "mukodes" nem jo.

>Attol tartok, hogy a  hazi zsargonban - sok egyeb szornyuseg mellett -
>ez a "hasznalati eset" is polgarjogot nyer, lehetetlenne teve azt, hogy egy
>kivulallo megerthesse, hogy mirol is beszelunk.

A zsargon mar csak ilyen... De tenyleg meg fog honosodni a szo -- legalabbis
informatikusok koreben biztosan --, ugyanis igy tanitjak az egyetemeken.
Hacsak elo nem rukkolunk valami frappansabbal. ;]
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves Attila!

hix.nyelv #204, Mártonfi Attila:
> A Bakos csak a 'hangszedő' jelentésről tud (...) és érdekes módon a
> [pikap] ejtést adja, holott ennek -- tudomásom szerint -- a tipikusabb
> ejtése a [piköp]. 

Ezt én is megerősíthetem.

> (A passzív rezisztencia mint javaslat számomra kicsit naivnak tűnik,
> ugyanis valószínűleg senki nem venné észre.) 

Egyrészt törekszek naívnak lenni (pl. ilyen céllal írom a szót hosszú 
"í"-vel). Másrészt végülis az se igazán baj, ha nem veszik észre: 
legalább nekem nem lesznek rossz éjszakáim, hogy hogyan írjam le a 
"hotdogárus"-t :-)) 

Hatmadrészt direkt nem írtam le a "passzív rezisztencia" kifejezést, 
mert nem holmi elnyomó szerv ellen kellene hadakozni, csak azt az 
elvet alkalmazni, hogy a zsargon -- elsősorban a szókincsre vonatkozó 
-- specialitásai nem feltétlenül egyeznek az irodalmi nyelvével.  
Ehhez tartozna persze, hogy az irodalmi nyelvbe a zsargonbeli úzusra 
való tekintettel kerülnek be a szavak, és nem pl. etimológiailag 
feleslegesen restaurált alakjukban.

Kedves Gábor!  

hix.nyelv #204, Szegedi Gábor:  

> Mindnyájan tudjuk, hogy aki pórul jár, az rosszul jár. (...) Abból
> viszont, hogy valaki földet művel, nem következik, hogy rosszul is jár.

Viszont régen a parasztoknak csak kis része volt egész telkes gazda: 
így földművelésből élni és szegénynek lenni szinte rokonértelmű 
fogalmak voltak. A szegénységhez pedig egy csokor szólás társítja a 
szerencsétlenséget, becsapottságot, pl. "Könnyű a szegényből bolondot 
csinálni", "Szegény embert az ág is húzza", "Szegényt a légy is 
jobban csípi", "Szegény ember marhája hízlalja a gazdagot", "A csép 
és a kapa szörnyű nyavalya", "A koldusnak még a maga apja sem 
barátja".  

A "pór" egyébként a régi bajor-osztrák nyelvjárási "*pour"  
'földműves, paraszt; jobbágy' szó átvétele, melynek mai köznémet 
megfelelője a "Bauer".  

A magyar "pór" jelentése is megfelel a német eredetinek, de különösen 
olyan összetételekben mint "pórnép", "pórnyelv" 'szegény', illetve 
'alja' jelentést is nyert.  

(Érdekesség: a német "Bauer" szó etimológiailag közvetlenül nem függ 
össze a "bauen" 'épít(kezik); [földet] (meg)művel' igével, de mai 
hangalakját úgy nyerte el, hogy a népetimológia azt értette bele. A 
hollandban e közeledés nem történt meg: "boer" /búr/ 'paraszt' de 
"bouwen" /bauv@/ 'épít(kezik); (meg)művel'. A n. "Bauer", h. "boer" 
előzménye van meg az angol "neighbour", n. "Nachbar" 'szomszéd' 
összetett szavak utótagjában. A szó eredeti jelentése kb. 'lakos, 
lakó', és töve megtalálható az sv. "bo" 'lakik, tartózkodik', a. "to 
be" 'van', l. "fió" 'lesz, keletkezik' [> "fiat!" 'legyen!'], és ógr. 
"phyó" 'növeszt; létrejön, lesz' [> "fizika", "(hipo)fízis", 
"(neo)fita"] szavakban. Persze végsősoron e tő más irányú 
továbbképzése a n. "bauen", h. "bouwen" és a. "to build" is.)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #205, Bata Gábor: 

> Érdekes, nálam a Scriptum intranetes angol-magyar nagyszótára (az
> Országh-féle) nem jegyzi csak az Általad írt első jelentését sok más
> mellett, de a két másik nélkül: 

Az én kis laptopomon a Magay-Kiss zsebszótár van, annak a szócikkét 
idéztem. Itt a 'dzsip' jelentés vsz. a 'kisteherautó' helyett áll. A 
'lotyó'-k meg rendszerint felszedik, felcsípik a férfiakat, azaz 
angolul "they pick up men": a Webster's New Encyclopedic vonatkozó 
jelentése "temporary chance acquaintance" 'átmeneti véletlen(:-)) 
ismerős / ismerettség'  


> Viszont külön szócikk benne a "pick up" 

Főnévként két szóba írva angolul is helytelen. Az ige prepozícionális 
tárgyából főnév mellett birtokos lesz, "to pick up a man" -> "the 
pick(-)up _of_ a man", de két szabad elöljáró (az "up" és az "of") 
névszók között nem állhat egymás mellett, így az "up"-nak a főnév 
részévé kell válnia.  


> most tudtam meg, hogy tavaly megjelent CD-n az összes korabeli HFM. 

Akinek megvan, megnézhetné a "pick(-)up" írásmódját.


> Mártonfi Attila kérdését tenném fel újra, ahogy kéred Tőle (...) Ez
> lehet a hivatkozott rész?: 
> > Elsősorban az angol nyelv oldaláról szólnék hozzá

Sajnos, a te kérdésedet sem értem. Ha ez most az angol nyelvi úzus 
időbeliségére vonatkozna, akkor azt válaszolhatom, nincs ilyen 
tendencia (kiv. a britben a kötőjel visszaszorulását az egybeírással 
szemben). Az amerikai kötőjellel írja a hátravetett (azaz ún. 
"elváló") igekötős főneveket ("pick-up"), a brit egybe ("pickup"); a 
többszavas nem egyeztetett jelzői szerkezeteket az am. kötőjellel 
("out-of-date"), a br. külön ("out of date"), kivéve ha  
prepozícionális konstrukcióról van szó (br. egybeír: "online", de am. 
"on-line"), vagy a jelző túlnyomóan előrevetett pozícióba kerül (a 
br. kötőjelez, mint az am. "up-and-coming people"). Az "on(-)line"- 
hoz hasonló a helyzet, ha az elöljáró jelzőként szerepel, pl. am. "up-
country", de br. "upcountry". Az el nem váló igekötős alakulatok 
természetüknél fogva mindkét nyelvben egybeíródnak (am., br. 
"undergo" 'aláveti magát vminek, átmegy vmin', de "go under" 
'alámerül, lenyugszik'), így származékaik is egybeíródnak. A 
lexikalizálódott jelzős főnevek esetén az am. különír ("hot line", 
"hot spot"), a br. egybe ("hotline", "hotspot"), [régebben többet 
kötőjellel is "hotpot" > "hot-pot"] stb.  

Persze az amerikaiban a brit dominancia alatt megszilárdult szavak 
brit stílusúak (pl. "hothouse"), az amerikanizmusok pedig a britben 
is amerikai módra íródnak (pl. "hot dog"). Ez utóbbiak többsége 
esetén azonban a britben kettős alakok élnek (igaz megjósolhatatlan, 
mikor ki melyik változatot szótárazza elsőként, pl. az én Cobuildem: 
"hotline > hot line", de "hot spot > hotspot").  

És legfőképpen ez korántsem olyan kardinális kérdés az angolban, mint 
a magyarban; szabályozása sem nyelvtani, hanem szótári szinten 
valósul meg. Az OUP Practical English Grammarom (1985) szerint "az 
angol anyanyelvűek minden további nélkül képesek leírni _toothbrush_- 
t, _tooth brush_-t ill. _tooth-brush_-t különböző időpontokban."  

Üdvözlettel,

Racskó Tamás

(A levél meg magánban is, listára is)

Hi all,

> Felado : Szegedi Ga'bor
> Mindnyájan tudjuk, hogy aki pórul jár, az rosszul jár.
> Amennyire tudom, a "pór" a paraszt, földművelő

Amennyire en tudom, a po'r  szegeny embert, nincstelent jelent,
es gyanitom, hogy talan egy az eredete az angol poor szoval...

- - - - - - - -

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> A Bakos (...) a [pikap] ejtést adja, holott ennek -- tudomásom szerint --
a
> tipikusabb ejtése a [piköp]. A másik jelentést nem ismeri, én csak ebben a
> jelentésben hallottam még a [pikap] ejtést

Tipikusabb ejtese artikuláció szerint a  _pika'p_ (pikáp) lenne. A magyar
 _a'_ viszont nyilt es hosszu, ellentetben a kerdeses angol maganhangzoval,
(aminek a zartsaga egyfajta o: -s szinezetet adhat az europai ful szamara.)
Marpedig az angolban a maganhangzok zart-nyitott, feszes-laza ejtese,
hangsulyos-hangsulytalan-redukalt mivolta lenyegesebb jellemzo, mint
maga az artikulacio. Az  "angolos muveltsegu"  magyarok talan ezert jogosan
erzik kozelitobb atirasnak azt hogy _pikap_ (nem pika'p)

- - - - - - - - - - -

> Felado : Racsko' Tama's
> Igen élvezetes példáid voltak! De egyben azt is érzékeltették,
> hogy a helyzet koránt sem egyértelmű.

A konyortelen szabalyossag persze nem, csak a tendencia,
(hogy az -it veguek lehetnek targyasak, vagyis "ke'sztethetnek"
arra, amit az -ul veguekkel fejezunk ki... - nem pont forditva,
 mint eredetileg sugalltad.)
Persze elofordul, hogy nyelvtorteneti okokbol nem a tendenciat
koveti egy ige, de az nem, hogy -ul vegu ige jelentene:
 "kesztetni" arra amit -it veguvel fejezunk ki.

> a "nyílvesszők *süvülő hangja" esetén bukott ki, ugyanis ezt
> a szemantikai poziciót már elfoglalta a "süvítő": ui. a nyílvessző
> is  "süvít", de a hangja is "süvít".

 Mint mondtam, _ha_lennenek_  *suvul (*vonyul *rikul, stb.)
igeink, aka'r ezt jelenthetnenek. (Marmint, ha a "suvit", "vonyit",
"rikit" igek - mint helyesen meglattad - ma'r el nem foglaltak volna
ezeknek a jelentestani szerepe't.)

> > Az  -ít  végü igék tárgyasak
> Kivéve -- többek közt -- a vita alapját képző, hangkiadásra utaló

Ez igaz. Csak ha mar a "kesztet" ertelmezest eroltettuk,
mashogy nem tudjuk, mint ezeket is "mintegy" targyaskent
ertelmezve:  vlm._hangot_ megszolalasra "kesztet".

   Zolly  (Hixipixi)

>Amennyire tudom, a "pór" a paraszt, földművelő egy régies, ma már
>nem használt változata. Abból viszont, hogy valaki földet művel,
>nem következik, hogy rosszul is jár. Magyarázat?

1848 elott, a jobbagysag idejen a jobbagy es a foldesur kozotti
vitakban altalaban a jobbagy (vagyis a por) jart rosszul.

>Hogy a szabályzat alkotóiban ez mennyire tudatosul majd,
>egyelőre nem tudjuk

Irni kell nekik! [MTA Nyelv - es Irodalomtudomanyok Osztalya, Magyar
Nyelvi Bizottsag, 1051 Budapest, Nador u. 7. (1245 Budapest, Pf.
1000)]. A komoly tartalmu leveleket komolyan veszik.

Ferenc

Szervusz Gábor! 

> Mindnyájan tudjuk, hogy aki pórul jár, az rosszul jár. 
> 
> Amennyire tudom, a "pór" a paraszt, földművelő egy 
> régies, ma már nem használt változata. Abból viszont, 
> hogy valaki földet művel, nem következik, hogy rosszul 
> is jár. Magyarázat?

Nem lehet köze az angol poor szóhoz? Lásd: pórnép - nekem 
nem kimondottan földművelő népséget (agrármunkásságot...?) 
jelent. De ha már kéznél van, nézem a szótárban (a magyar 
felől közelítve): 
villain n
1 a) gonosztevő, gazember
  b) szính cselszövő, intrikus
  c) biz gebe; rossz/makrancos ló
2    tört paraszt, pór
3    tört jobbágy
Úgy tűnik, jogos a kérdésed, az én sejtésem megalapozatlan.
Mondjuk: "áletimológia". ;) Várjuk Tamás magyarázatát.

Kedves Tamás! 

> Most nem vagyok otthon, nélkülözöm a könyvtáramat, a 
> "pick(-)up" esetén helyesírási referenciaanyagként az 
> angol-szótáramat használtam. Ebben a kötőjellel írt 
> "pick-up" angol címszót egybeírva oldják fel 
> 'lejátszófej, _pickup_; dzsip; <biz.> lotyó'. Sajnos 
> ezirányú személyes emlékeim már kopottak, régi hifi-
> magazinokat sem tudtam fellapozni [valamint nekem is ez 
> a változat rémlett], ezért elfogadtam ezt a megoldást, 
> annál is inkább, mivel a másik, '<személygépkocsi alvázra 
> épített> kisteherautó' jeletésű "pickup" szót egybeírjuk. 

Érdekes, nálam a Scriptum intranetes angol-magyar 
nagyszótára (az Országh-féle) nem jegyzi csak az Általad 
írt első jelentését sok más mellett, de a két másik nélkül: 
sound ~
(i) hangszedő, hanglemezjátszó pick-up
(ii) hangfelvevő, mikrofon
~ head pick-up-fej, lejátszófej [lemezjátszón]

Viszont külön szócikk benne a "pick up", hasonló, de nem 
azonos jelentéstartalommal. Hangszedő nélkül. Vajon 
szándékos? Ugyanakkor (ugyanott) a műszaki szótár az 
alábbi magyar jelentéseit ismeri: 

pick-up
felszedés, felvétel
el behúzás; behúzási érték; letapogató, 
   érzékelőelem; megszólalás, meghúzás
hang lejátszófej, hangszedő (lemezjátszón), pickup
metr érzékelőfej, mérőfej, mérőátalakító
mzg rendfelszedő szerkezet
távb áthallás; lehallgatás
tex felhúzás (színezéké) 

pick up v
el, hang felszed, felfog, felvesz 

Egybeírva egyik sem jegyzi. 
A HFM "állásfoglalására" már én sem emlékszem, egy apró 
adalék rémlik (talán határozottabb emlék, mint a Szádelői-
völgy...): a korabeli Sharp tangenciális lemezjátszómra 
írta némi (jogos!) maliciózus megjegyzésként, hogy nem 
ártana "kikupálni, azaz pickupálni"... Megjegyzem, azon 
túl, hogy szakmailag is (mindez idáig) utolérhetetlen lap 
volt, még az írások roppant szórakoztató, olvasmányos, 
hovatovább irodalmi stílusa is felejthetetlenné teszi az 
újságot. Nem feltétlenül példaként felhozva ezt a 
szóviccet, csak ez vág ide. 
(Egy kis reklám: most tudtam meg, hogy tavaly megjelent 
CD-n az összes korabeli HFM. http://www.hifimagazin.hu) 

Bocsánat, ha outszájderként (a szótár ezt hozza magyarul!) 
belekotyoghatok, Mártonfi Attila kérdését tenném fel újra, 
ahogy kéred Tőle (lám, Józsi 3. személyű nagybetűje ;): 

> > Ugye, jól értettem az előző hozzászólásodban, hogy te 
> > is fordítottnak látod a tendenciát? 

> Ha ez a kérdésed erre a mondatodra való visszautalás: 
> "csak az eddig kodifikáció a leghatározottabban 
> ellentétesek ezzel [vi. az egybeírt alakokkal]", akkor 
> az alábbit válaszolhatom. (Ha nem jól értettem a 
> kérdésedet, akkor, kérlek, tedd fel újra.)

Ez lehet a hivatkozott rész?: 

> Elsősorban az angol nyelv oldaláról szólnék hozzá a "hot 
> line" igei alakjáról szóló disputához. Láng Attila D. 
> írta a 199-esben: "az angol nemigen barátja az 
> egybeírásnak". Ez így, ebben a formában nem igaz :-) 
> 
> Ugyanis jelenleg két helyesírási hagyomány él egymás 
> mellett a két angol irodalmi nyelvnek, a britnek és az 
> amerikainak megfelelően: egy egybeírós-kötőjeles és egy 
> kötőjeles-különírós (vö. "filename" vs. "file name", 
> "mediumsized" vs. > "medium-sized").

Sziasztok: Gábor