| 1. |
Hiba: A =?UNKNOWN?Q?v=E1rt?= elem objektum (mind) |
87 sor |
 (cikkei) |
| 2. |
Kep nincs meg! (mind) |
18 sor |
 (cikkei) |
| 3. |
JS: adatok uj ablakba/bol (mind) |
45 sor |
 (cikkei) |
| 4. |
Re: Re: HTML4 vs. XHTML (mind) |
82 sor |
 (cikkei) |
| 5. |
Macromedia (mind) |
7 sor |
 (cikkei) |
| 6. |
Re[3]: HTML4 vs. XHTML (mind) |
94 sor |
 (cikkei) |
| 7. |
ekezetek windows alatt (mind) |
3 sor |
 (cikkei) |
|
| + - | Hiba: A =?UNKNOWN?Q?v=E1rt?= elem objektum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Sziasztok
Hiba: A várt elem objektum
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-1">
<script language="JavaScript">
<!--
function MM_findObj(n, d) { //v4.0
var p,i,x; if(!d) d=document;
if((p=n.indexOf("?"))>0&&parent.frames.length) {
d=parent.frames[n.substring(p+1)].document; n=n.substring(0,p);}
if(!(x=d[n])&&d.all) x=d.all[n]; for (i=0;!x&&i<d.forms.length;i++)
x=d.forms[i][n];
for(i=0;!x&&d.layers&&i<d.layers.length;i++)
x=MM_findObj(n,d.layers[i].document);
if(!x && document.getElementById) x=document.getElementById(n); return x;
}
function MM_nbGroup(event, grpName) { //v3.0
var i,img,nbArr,args=MM_nbGroup.arguments;
if (event == "init" && args.length > 2) {
if ((img = MM_findObj(args[2])) != null && !img.MM_init) {
img.MM_init = true; img.MM_up = args[3]; img.MM_dn = img.src;
if ((nbArr = document[grpName]) == null) nbArr = document[grpName] =
new Array();
nbArr[nbArr.length] = img;
for (i=4; i < args.length-1; i+=2) if ((img = MM_findObj(args[i])) !=
null) {
if (!img.MM_up) img.MM_up = img.src;
img.src = img.MM_dn = args[i+1];
nbArr[nbArr.length] = img;
} }
} else if (event == "over") {
document.MM_nbOver = nbArr = new Array();
for (i=1; i < args.length-1; i+=3) if ((img = MM_findObj(args[i])) !=
null) {
if (!img.MM_up) img.MM_up = img.src;
img.src = (img.MM_dn && args[i+2]) ? args[i+2] : args[i+1];
nbArr[nbArr.length] = img;
}
} else if (event == "out" ) {
for (i=0; i < document.MM_nbOver.length; i++) {
img = document.MM_nbOver[i]; img.src = (img.MM_dn) ? img.MM_dn :
img.MM_up; }
} else if (event == "down") {
if ((nbArr = document[grpName]) != null)
for (i=0; i < nbArr.length; i++) { img=nbArr[i]; img.src = img.MM_up;
img.MM_dn = 0; }
document[grpName] = nbArr = new Array();
for (i=2; i < args.length-1; i+=2) if ((img = MM_findObj(args[i])) !=
null) {
if (!img.MM_up) img.MM_up = img.src;
img.src = img.MM_dn = args[i+1];
nbArr[nbArr.length] = img;
} }
}
//-->
</script>
</head>
!!!ez a 66. sor
<body bgcolor="#000000" text="#FFFFFF"
onLoad="MM_preloadImages('/keret/felso/felso_r2_c2_f3.gif','/keret/felso/fel
so_r2_c2_f2.gif','/keret/felso/felso_r2_c3_f3.gif','/keret/felso/felso_r2_c3
_f2.gif','/keret/felso/felso_r2_c5_f3.gif','/keret/felso/felso_r2_c5_f2.gif'
,'/keret/felso/felso_r2_c7_f3.gif','/keret/felso/felso_r2_c7_f2.gif','/keret
/menusor/gomb/menu_r1_c1_f3.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r1_c1_f2.gif','/k
eret/menusor/gomb/menu_r3_c1_f3.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r3_c1_f2.gif'
,'/keret/menusor/gomb/menu_r5_c1_f3.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r5_c1_f2.
gif','/keret/menusor/gomb/menu_r7_c1_f3.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r7_c1
_f2.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r9_c1_f3.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r
9_c1_f2.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r15_c1_f3.gif','/keret/menusor/gomb/m
enu_r15_c1_f2.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r17_c1_f3.gif','/keret/menusor/
gomb/menu_r17_c1_f2.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r19_c1_f3.gif','/keret/me
nusor/gomb/menu_r19_c1_f2.gif','/keret/menusor/gomb/menu_r21_c1_f3.gif','/ke
ret/menusor/gomb/menu_r21_c1_f2.gif')">
<table width="61%" border="5" height="493" cellspacing="0"
bordercolor="#999999" align="center">
mint fentebb jelöltem a 66. sor totál üres
és ott írja a hibát mi lehet a baj???
THX
Petyuska
|
| + - | Kep nincs meg! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Hali webmesterek!
Egy nagyon apro gonddal jelentkezek:
Van egy flashem a kovetkezo site-on:
systemerror.ini.hu es a partyinfo
menupont alatt a D'n'B Party-nal
ha online vagyok nem jone le a kep,
de ha itthon nezem akkor megvan!
Miert van ez? Vagy csak nalam nem
jon le a kep? Ha valaki utana nezne
es ha nala sem jonne le, tudna valami
otletet adni?
mail to : 
Udv:Diamond
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: dial-160.041net.co.yu)
|
| + - | JS: adatok uj ablakba/bol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Sziasztok!
Volna ket JS kerdesem:
1.
Van egy ablakom, myitok belole egy masikat ezzel:
<script language="JavaScript">
var mezonev="xy";
function FontWindow()
{
var cim="fonts.html;
uj=window.open(cim,"","copyhistory=no");
}
</script>
Az uj ablaknak szeretnem atadni a 'mezonev' erteket, raktam bele egy formot:
<form name="form" method="post" action="">
<input type="hidden" name="mezo">
</form>
de nem akar osszejonni, legalabbis ezzel nem:
uj.document.form.mezo.value=mezonev;
Van valakinek otlete erre?
2.
Aztan az uj ablakbol szertnek visszaadni parametert.
Igy mukodik is:
window.opener.document.form.fejlec_family.value="Akarmi";
Ebbol a 'fejlec_family' egy text input neve. Azt szeretnem ebbol osszehozni,
hogy a text input nevet egy valtozobol rakhassam be, valahogy igy:
var inputneve="fejlec_family";
window.opener.document.form. + inputneve + .value="Akarmi";
csak persze ez igy nem muxik. Van erre megoldas?
Egy CC-t kulon megkoszonnek
Udv:
Bicsi
|
| + - | Re: Re: HTML4 vs. XHTML (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Udvozletem!
A #1909. szamu HIX WEBMESTER-ban szerepelt "Re: HTML4 vs.
XHTML" targyu leveleben:
> Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A leglátványosabb különbség az,
> hogy míg az SGML-ben egy <TAG> alakú karaktersorozat lehet nyitó tag
> meg üres tag is, az XML-ben a <TAG> csak nyitó tag lehet, az üres tag
> így néz ki: <TAG/>.
(Rondan, kozepen kezdve a magyarazatot) a HTML lenyege az,
hogy a szabany altal rogzitett TAG keszletet hasznalhatod, ahol is
rogzitett, publikalt az egyes TAG-ek jelentese, szerepe. Az XML
sajatossaga a bovithetoseg. Az XML (alap)jellemzoje, hogy Te
magad hatarozod meg a TAG-keszletet es azt is, egyes TAG-
jeidet milyen jelentessel ruhazod fel. Ezert is szokas az XML-t
meta-nyelvnek nevezni: nem nyelv, hanem keret, amelyben
megfogalmazhatod a sajat nyelvedet. Ez bonyolitja is az XML-t:
amig a HTML "megertesere" regota keszulnek programok
(bongeszok), addig az XML ertelmezoknek fel kell keszulnie az
egyedi TAG-keszlet ertelmezesere. Ezt az ertelmezest -- a
legprimitivebb eseteket leszamitva -- dokumentum stiluslap, DTD
tamogatja: valami, amiben (egy szabvanyositott jeloles- es
szabalyrendszerrel) Te magad hatarozod meg, milyen TAG-jeid
lesznek illetve azt is, melyik mit jelent, milyen szintaxist rendelsz
ezekhez. (A HTML is rendelkezik kisse hasonlloval: CSS; am
ennek osszetettsege nem hasonlithato a DTD-hez.) Es akkor
vissza az elejehez: minek is mindez? Az alapkoncepcio az,
miszerint el kell valasztani egy dokumentum tarolasa eseteben azt
az informaciot, ami a dokumentum strukturajara utal (pl. focim,
alcim, bekezdes, bekezdescim, kep, keplet, oldalszam, stb.) attol,
ami megmondja a dokumentumot kezelo programnak azt, hogy a
dokumentum struktura egyes elemeit milyen alakban jelenitse
meg. A HTML-ben is van tendencia ilyen szetvalasztasra (az
XHTML igyekszik otvozni az XML eme szetvalasztasos
tulajdonsagat a HTML-t nepszeruve tevo egyszerusegevel), am pl.
egy <H1></H1> TAGpar jo pelda arra, eredetileg es
koncepcioszinten ez nem HTML jellemzo. Az XML viszont elve ezt
a szetvalasztast hasznalja; igy a dokumentum szerkezetenek es
tartalmanak kezelese egy dolog; az, hogy ez WEB bongeszoben,
WAP olvasoban, szovegszerkesztoben jelenik-e meg, egy masik --
hiszen mindegyik esetre mas es mas DTD szabja meg a
megjelenites _mikentjet_.
> Erre azért van szükség, mert az XML-specifikáció arra épít, hogy
> DTD (documentum type definiton) nélkül is elemezhető legyen egy
> dokumentum.
Ismereteim szerint ez csak annyira jellemzoje az XML-nek, mint
modjuk a HTML-nek az, kell-e egy konkret HTML dokumentumhoz
CSS vagy nem! Komoly bonyolultsgu XML dokumentum DTD
nelkul elkepzelhetetlen!
> Azaz lenne, mert itt jön a második különbség. Míg a HTML nem volt
> érzékeny a kisbetű-nagybetűre, az XHTML kizárólag a kisbetűt emészti
> meg.
A HTML valoban nem case sensitive, am aki probalt mar ossze-
vissza kis- es nagybetuket hasznalo WEB anyagot mk. egy
NetWare WEB szerveren es egy Linux-os Apache-on hasznalni, az
tudja; a HTML engedekenyseget az operacios rendszer kemenyen
felulbiralhatja. Azaz: IMO ez a case sensitiv-itas szerintem nem
addekvat _nyelvi_ jellemzo!
> Röviden ennyi a két szabvány közti különbség. Látható, hogy az XHTML
> lényegében egyszerűen szigorúbb szintaxist követ
Igaz, de szerintem ez nem ok hanem kovetkezmeny: az XHTML
atveszi az XML jellemzoit (szerintem: az XML tiszta, szigoru
kovetkezetessege nelkul -- de ez mar maganvelemeny)
> http://www.w3.org
A nevezett site valoban maga _a_ tiszta forras...
(Meg egy apro megjelgyzes, az XML nem kizarolag WEB-es
publikaciora keszult. Egy pelda: az OpenOffice sajat dokumentum
formatuma egy DTD-t hasznalo XML, amit aztan tomoritve tarol)
--
Udvozlettel:
Dorozsmai Karoly
|
| + - | Macromedia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Eddig jől tudtam használni a Macromedia-iában a magyar fontokat.
Az Illustrator 10-es nem CE-ss feltétele óta visszatértek a kalapos Ő és &
#368; betűk. Hogy tudnám feledni őket? A fontok a H&H cégtől hiv
atalos, eddig jó is volt.
NA
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: catv-50621780.bp11catv.broadband.hu)
|
| + - | Re[3]: HTML4 vs. XHTML (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Azt hiszem, nem nagyon fogok beidézni, ezért ez a rövid bekezdés: Károly
levelében sok fontos dolog van, de azt hiszem, alapvető koncepcionális
hiba van benne, erről és ennek következményeiről fogok a következőkben
szólni.
Ez az alapvető tévedés szerintem az, hogy a HTML és XML
összehasonlítását teszi a középpontba. Ez pedig -- bár bizonyos
kontextusban természetesen nemcsak hogy lehetséges, hanem szükséges is
-- a jelen kontextusban félrevezető. Itt ugyanis valójában két
(egymásnak elég jól megfelelő) ellentétpár húzódik a háttérben: az SGML
és az XML közti különbség, valamint a HTML és az XHTML közötti
különbség. Mindezen nyelvek és nyelvosztályok közül az SGML a legrégibb,
ráadásul az összes többi részhalmaza annak. Az SGML-ről lényegében
minden elmondható, amit Károly elmondott az XML-ről, van azonban mégis
néhány jelentős különbség. Az SGML nagyon általános leírás, ami igen jó
tulajdonság, de azt figyelték meg, hogy még meglehetősen bonyolult
alkalmazásoknál sem aknázzák ki bizonyos tulajdonságait, méghozzá éppen
azokat, amelyek miatt szinte kódolhatatlanul bonyolult és
erőforrás-igényes az SGML-t kiszolgáló programok írása. Ezen dolgok
eliminálásával jött létre az XML, amely bizonyos további megszorításokat
tesz mind a DTD-re, mind magára a dokumentumra nézve. (Ebből látható,
hogy az SGML-dokumentumok ugyanúgy használnak DTD-t, mint az
XML-dokumentumok, csakhogy az SGML-nél kötelező DTD-t használni, míg az
XML-ben csak célszerű = a szabvány azt mondja, hogy az XML működik, sőt
működnie kell DTD nélkül, valamire való alkalmazás azonban természetesen
nem nagyon képzelhető el nélküle. A <br/> típusú tagek használatának
másik oka a parser erőforrás-igényének csökkentése. Egyébként a HTML-nek
is [a 2.0-s változat óta] is van saját DTD-je, a 4.01 DTD-i [mert rögtön
három változat is van] itt találhatók: http://www.w3.org/TR/html401/
strict.dtd , http://www.w3.org/TR/html401/loose.dtd , http://www.w3.org/
TR/html401/frameset.dtd . Jó látható, hogy míg SGML-ben, XML-ben az
ember tetszőleges DTD-t hozhat létre, melyben előírhatja, milyen tageket
milyen rendszerben tartalmazhatnak a dokumentumok, milyen tulajdonságai
lehetnek az egyes elemeknek, ezek a tulajdonságok milyen értékeket
vehetnek fel, egy HTML-dokumentum rögzített DTD-n alapul.)
Az a megállapítás, hogy a CSS-nek bármi köze is lenne a DTD-hez, erős
csúsztatás. A CSS ugyanis azt mondja meg (az erre felkészített HTML- és
XML-értelmezőnek egyaránt), hogy egy-egy taghez milyen vizuális formázás
tartozik, tehát pl. a <H1> legyen középre igazított, félkövér, 18 pt-os
betűkkel, a háttere pedig legyen bíbor; ha pedig felolvasógép "jeleníti
meg" a szöveget, basszus hangú férfi mondja, a jobb oldalon
dél-dunántúli nyelvjárásban :-)) . Az XML-nek valóban léteznek
a CSS-nél kiterjedtebb formázó eszközei, ezek pedig az XSL, a FO DTD és
az XSLT.
A logikai struktúra és a fizikai megjelenés elkülönítése természetesen
nagyon fontos jellemzője az XML-nek, de ez már a HTML 4-et is jellemzi
(nem véletlen a strict és a loose DTD közti különbség, azaz az, hogy
mely -- kimondottan csak a megjelenést formázó -- elemeket és
tulajdonságokat minősítettek túlhaladottá). Igazából a HTML-t eredetileg
is logikai struktúrát leíró nyelvnek fejlesztették (akkoriban tudományos
dolgozatok közzétételében gondolkoztak az akadémiai szférát összekötő
hálózatban, az ún. interneten :-)) ), csak az internet
kommercializálódásával párhuzamosan megjelent az igény a megjelenítés
formázására (már nem csak karakteres böngészővel járták a netet), és ezt
az alapkoncepcióval ellentétes úton oldották meg.
Itt most mégis jön egy-két idézet:
> az, hogy ez WEB bongeszoben, WAP olvasoban, szovegszerkesztoben
> jelenik-e meg, egy masik -- hiszen mindegyik esetre mas es mas DTD
> szabja meg a megjelenites _mikentjet_.
Nem, a dokumentum DTD-je ugyanaz marad, csak más XSLT-vel konvertálódik
HTML-lé, WML-lé (amelyeknek természetesen más, előre rögzített a
DTD-jük; de az eszköz itt nem a DTD, hanem az XSLT).
> A HTML valoban nem case sensitive, am aki probalt mar ossze-
> vissza kis- es nagybetuket hasznalo WEB anyagot mk. egy
> NetWare WEB szerveren es egy Linux-os Apache-on hasznalni, az
> tudja; a HTML engedekenyseget az operacios rendszer kemenyen
> felulbiralhatja. Azaz: IMO ez a case sensitiv-itas szerintem nem
> addekvat _nyelvi_ jellemzo!
Szerintem itt két dolog keveredik (már ha jól értem, amit írtál; de ez
itt egyáltalán nem biztos). Ahhoz, hogy a bekezdés tag hol <P>-ként, hol
<p>-ként jelenik meg, a webszervernek az égvilágon semmi köze, a
kliensnek feladata helyesen értelmezni azt (helyesen = a szabványnak
megfelelő módon), ezzel még soha senkitől nem hallottam, hogy gond lett
volna. Ez a HTML-nek nyelvi jellemzője. Az XML-nek azonban ennek épp az
ellenkezője (próbáld ki XHTML-ben vagy WML-ben, a <P> nem fog menni).
Egész más dolog, hogy egy linkben a fájlnév kisbetű-nagybetű érzékeny-e,
hiszen az kizárólag az operációs rendszer belügye, hogy a kep.gif
azonos-e a KEP.GIF-fel (a további 62 variációt nem sorolom fel). A
UNIX-típusú rendszerek ezeket a fájlneveket megkülönböztetik, tehát 64
fájlnevünk lehet, amely a [kK][eE][pP]\.[gG][iI][fF] reguláris
kifejezésre illeszkedik, míg a DOS/Windows vagy VMS-típusú rendszerek
ezeket azonosnak tekintik (a Mac ilyetén tulajdonságairól tapasztalat
hiányában sajnos nem tudok beszámolni).
Örülök, hogy Károly kitágította a diszkurzust ebbe az irányba, mert ezek
tényleg hasznos és fontos dolgok, azért nem írtam tegnap erről, mert úgy
gondoltam, a kérdésben szereplő HTML-XHTML összehasonlítás is elég nagy
falat elsőre.
Üdv:
Attila
|
| + - | ekezetek windows alatt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
System Default Locale legyen magyar.
Péter
|
|
