Kedves Starteres!
> Nagyon makacsul ragaszkodsz ehhez. Speciel igaz, amit leirsz, csak
> nyakatekert (kulonosen a "ketszeresen vonodik le") es szamolni nem
> egyszeru vele. Probald meg egyszer meggondolni:
Eszemben sincs szamolni vele. Igy is, ugy is integralni kell.
(Errol jut eszembe a matek erettsegim (1972-ben volt). Valami
hurnegyszoges ? erintonegyszoges tetelt kellett levezetni pon-
tosabban bizonyitani a szobelin. Persze nem jutott eszembe.
Ezert szepen elkezdtem az alapoknal szinte minden harom-
szogekre korbe ill. kor kore irhato haromszogekre kulso-belso
szogekkel kapcsolatos tetelekre epitve szepen bebizonyitot-
tam, amit kellett. Az tenyleg "nyakatekert" es hosszu lett, de a
vegen a matektanarno (Fenyvesine) azt mondta, hogy o nem
igy tanitotta, es igy a tankonyvben sincs benne, de logikus es
hibatlan.)
Amugy azert igy irtam, mert egyszeruen jozan paraszti esszel
is belathato, hogy ami alattunk van az lefele vonz, ami pedig
folottunk van az felfele. Nem tudom mi abban a nyakatekert,
hogy egyszer azert csokkenti a g-t, mert mar nincs allattunk,
masreszt azert csokkenti, mert nem egyszeruen "eltunt"
alolunk, hanem folenk kerulve mar folfele vonz.
> > Megtartva azt az idealizalt esetet, hogy tokeletes gombszi-
> > mmetrikus es a kozpont fele no a suruseg - gondold el, hogy
> > a felszintol a kozeppont fele haladva minden egyes "meresi
> > pontban" kepzeletben egy vizszintes sikkal atvagjuk a Foldet.
> Nem celszeru. Egy GOMBFELULETTEL kell elvagni, a Te magassagodban.
En nem celszeru szamitasi modrol irtam, hanem a nagyobb
surusegu maghoz valo kozeledesnek a g-t novelo negyzetes
hatasat es a folenk kerulo szelet(ek) g-t csokkento kobos
hatasat kivantam bemutatni.
> Ebben az esetben az ALATTAD levo gomb vonzasat szamolhatod ugy, mintha
> a tomege a kozeppontban lenne, a FOLOTTED levo (idealis) gombhej pedig
> osszessegeben NEM FOG VONZANI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ha nem hiszed,
Nem muszaj ilyen "hangosan" -;) En semmi olyat nem allitottam
ami ezzel ellentetes lenne. Nem hejakkal foglalkoztam,
hanem kulon "vettem" azt, ami meg alattam van es kulon
azt, ami mar folem kerult.
> > Aztan lentebb ismet es ismet, mintha egy citromot szeletelnenk.
> > Teljesen vilagos, hogy ami meg ezen sik alatt van, annak eredo
> > gravitacioja lefele huz. Viszont mindaz, ami mar e sik folott van az
> > folfele vonz. Mindez a g-re
> (1)Elarulnad, hogy sok-sok *valos* (vastagsaggal rendelkezo) korong
> vonzasat hogyan szamolod ki adott tavolsagbol? (2)Nem egyszerubb a
> gombhejas felosztas?
1. Ha ismertek a surusegek akkor ez nem problema.
A tenyleges szamitast ma mar ugyis processzorok vegzik el.
2. Az attol fugg, hogy tenyleg szamolni akarok, vagy csak
ramutatni arra, amirol fentebb irtam.

Csaba! (Re: #2627, rudda preselt Fold)
Ravaszkodsz te is? Arra varsz, hogy a nyomo grav.
es az arnyekhatas gyozedelmeskedjen -;)
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

Tisztelt Burgonya



Anelkul, hogy barmibe is - elore tudhatoan teljesen feleslegesen -
belemennek, nehany mondatodra reflektalnom kell, marcsak azert is, hiszen
utaltal ram Kota Jozsinak irt cikkedben.
Hogy egyaltalan nem ertetted amirol Jozsi beszelt az egy dolog, ez mar amugy
nem lep meg. Fatylat ra.;-)
Tehat:

<<Igen. Einstein könyvecskéje véleményedet s az enyémet is erosíti:
a gravitáció elmélete valójában elektrodinamikai elmélet.>>

Nem, a Jozsinak - valoszinuleg;-) - nem ez a velemenye, ez csak a te
"velemenyed". Abbol, hogy a Maxwell egyenletek onmagukban "tudjak" a
relativitast, semmifele formaban nem kovetkezik, hogy a "gravitacio
elmelete" elektrodinamikai elmelet. A relativitas egy dolog, a gravitacio
ervenyes elmelete, az altalanos relativitaselmelet pedig egy masik dolog.

<<A HIX Tudomány régóta üzemel (s nem csak e fórum létezik a magyar
weben). Rendszeresen felvetődött - és vetodik - mi a csuda a tömeg?
Olyan válasz ami mélyebb szintu okot jelölne meg - lagalább
hipotetikusan, nem volt itt - sem.>>

Mar dehogynem. Kismillioszor.
A tomeg mibenleterol, okozojarol, es a feltetelezett hatasmechanizmusrol
szamtalanszor volt szo itt is. Mar csak azert is, mivel a kvantumfizikai
standard modell resze. Bongeszgess faradhatatlanul a mai kiserleti fizika
egyik - ha nem a! - leginkabb korozott bunozojerol, Mr. Higgs-rol, s
meglasd, informaciok ozonevel talalkozol.
A fennyel belelt dobozokrol, es c feletti sebessegu szilvakrol torteno
elmelkedes helyett, talan inkabb meg kellene tanulni es erteni valami alapot
elebb - tudod, ami alapot adna majd arra, hogy fennyel belelt dobozokrol es
c feletti sebessegu szilvakrol elmelkedj.;-)
Jojo! Tudom, tudom en vagyok az ostoba, ne bants!;-) Tudom en, Giordano
Bruno-t is elegettek es Galilei tavcsovebe sem akartak belenezni az ilyen
szemet alakok mint en is, pedig haaat......;-)
Az alabbit nekem is cimzed:

<<Más: Einstein korábban általam hivatkozott (más által
megkérdojelezett hitelu magyar fordításu) népszeru ism.t. könyvének
fordítását Károlyházy Frigyes vetette össze az eredetivel.
A jegyzeteket Novobátzky Károly készítette. Ezek nekem igencsak jól
hangzó nevek.>>

Burgonya, aranyom!
Hat ne beszelj mar megint butasagot mely valotlansag is egyben! Senki sem
kerdojelezte meg Einstein altalad hivatkozott sorait. Csupan meg lett neked
magyarazva, hogy mikepp is van ez - mert lathatoan gozod sem volt. Ettol
Einstein szavai meg helytalloak, az mar a te problemad, ha a legkisebb
mertekben sem ertetted meg az egeszet. Meginkabb sajnalatos, hogy amikor
Kota Jozsi egyszeru, jozan paraszti modon is felvazolta neked, lathatoan meg
ez sem ment a fejedbe. C'est la vie.
Es vegul igy tetezed:

<<Nincs sajnálkozó kicsengésu kritikai megjegyzés Einstein terjedési
sebességgel okolt fényelhajlással kapcsolatos kijelentéséhez fuzve,
sem ahhoz, hogy jelezte - c állandóságát csak inerciarendszerekbeli
megfigyelok vegyék biztosra. >>

Burgonya edes!;-)
Mindezekhez termeszetesen nem is lehetett "sajnalkozo kicsengesu kritikai
megjegyzes", tekintve, hogy Einstein sehol az egadta vilagon nem irta, hogy
a feny a terjedesi sebessege megvaltozasa MIATT hajlik el, es azt sem, hogy
a c allandosagat csak inerciarendszerben "vehetjuk biztosra".
Hat mirol beszelsz te?:-))
Einstein csupan azt irta, hogy ha a fenysugar utja elgorbul, akkor az
ohatatlanul azt jelenti, hogy a sebessege megvaltozik, ill. azt, hogy
lokalis rendszerben merve a feny sebessege allando c. Pont. Es ez mind igaz.
Nem okolt o semmit semmivel e tekintetben kedves Burgonya.
Az, kedves Burgonya, hogy az altalad olvasott kis konyvecskeben errol az
egeszrol reszletesen nincs szo, es csupan Einstein-nek az az egyetlen
idezett mondata van elotted poren, meztelenul, onmagaban, az sajnos pontosan
arra "jo", hogy felreertsd az egeszet.
Ez viszont tokeletesen sikerult.;-)


Fotiszteletem


Voland

Sziasztok!

a problemam a kovetkezo:
magkemia eloadast hallgattam, amikor is a tanero egyszercsak azt mondta,
hogy a beta sugarzas sebessege C
erre nem birtam magamban tartani, megkerdeztem, hogy hogy is csinalja a kis
ugyes, hogy C-vel megy mikozben nyugalmi tomege is van, de a tanero csak
annyit mondott hogy nezzek utana.
Elso korben termeszetesen sikerult ratalalni arra, hogy a C 99,8 %-aval is
mehet

azota felmerultek bennem a kovetkezok:
ha 99,8 %-al mehet, akkor akarmennyivel mehet ami v<C

_vagy_ lehet valami nevezetes sebesseg, ahol tortenik vele valami?

ha magbol jon, akkor sem lehet C a sebessege, mert akkor minden nap azonnal
fekete lyukka valna ahogy az elso H - He fusio lezajlik benne...

tovabbi kerdeseim:
1., ki lehet-e valahogy szamolni egy adott magbol jovo elektron sebesseget
2., a nyugalomban levo elektron tomege milyen fuggveny szerint novekszik
ahogy egyre jobban megkozeliti a feny sebesseget, kulonos tekintettel arra,
hogy levezethessem a taneronek, hogy miert nem lehet C-re gyorsitani az
elektront

koszonom elore is a valaszokat:

kornelius

>Ez kb. 5 mrd ev mulva lesz. Ha az emberiseg ezer ev (5 millioszor
>rovidebb ido) alatt nem fejlodik fel annyira, hogy szabadon kozlekedik
>a Naprendszer kornyeken *es* a kornyezo anyagbol tetszoleges energiat
>tud eloallitani, akkor azert, mert kipusztult.

En ugy tudom, nem feltetlen van 5 milliard evunk: a Naphoz hasonlo
csillagok, fosorozati eletuk soran (ami 10 milliard ev lenne) sem
konstans
fenyesseguek, hanem lassan, kismertekben fenyesednek,
nagysagrendileg 50%-al no az energiatermelesul.
(csillagaszok, igy van?)

Nem tudjuk a Fold-uveghaz pontosan mennyire stabil: de ha mar most is
minimalis mennyisegu legkori CO2, vizgoz ilyen melegen tudja tartani a
felszint, a tavoli jovoben a fokozatosan novekvo napallando miatt egyre
instabilabba valhat a klima - amig egyszer el nem szabadul a
felmelegedesi
lavina. (elgozolgo oceanok, tovabbi uveghaz, majd a lebomlo
karbonatokbol
felszabadulo CO2 teljesen Venusz-szeru, tobb szaz fokos felszinu, vastag
CO2 legkoru bolygot csinal a Foldbol...)

udv:
VAti

>Hogy hova megyunk, azt megint nem tudom, mert a kornyezo Napok kb.
>egyszerre fognak elpusztulni - de talan nem is fontos.

Egy 0.1 naptomegnyi voros torpe akar 100 milliard evig is kihuzhatja :-)
Igaz, a klorofill alapu elet problemas korulotte az elonytelen spektrum
miatt (tul sok IR, gyenge lathato feny), a jelenlegihez hasonlo foldi
okoszisztema nem elne meg ott - de mernokoknek lehet buveszkeni,
elvegre energia az van.
Ha mar a galaxisokban elfogyott a hidrogen, esetleg egy
szupercivilizacio
elkezdhetne az intergalaktikus gazbol osszeszedni elettartam-maximumos
voros torpeket, ezzel ki lehet huzni tovabbi par szaz milliard evig.
Ezutan mar gond lehet azzal, hogy tul gyorsan repul szet a terido
(vannak
jelek arra, hogy megis van kozmologiai konstansm, ami egyre gyorsulva
szetfujja az Univerzumot) egyre csokkentve a horizontunkon beluli
-ellenorzes
ala vonhato- anyag mennyiseget, mig vegul ez komoly korlat lesz.

De addigra, ugyis meg kell baratkozzon az emberiseg az elmulassal:
veges idon belul minden csillag kihuny, az ezutan keletkezok is, es
minden
belehullik -gravitacios sugarzas reven- az egyre szaporodo es hizo
fekete
lyukakba. Azok pedig szepen elparolognak, es nem marad semmi az
univerzumbol, csak kosza elemi reszek elkepzelhetetlenul hig levese.

De lehet, hogy ezt meg sem erjuk: ha megis veges a proton elettartama,
addigra reg szethullik minden atomos anyag. Eleg nyomaszto kilatasok :-)

 ...hacsak, nem talalunk ki valami alapvetoen ujat a fizikaban:
megtanuljuk beutazni a splitting reality valamennyi agat, visszamenni
idoben, elkoltozni mestersegesen letrehozott bebi-Univerzumokba...
(az Everett-fele QM interpretacio pont abban nyujt tobbet, hogy
nemcsak a hullamfuggveny osszeomlasa koruli ellentmondasokat oldja
fel -makroszkopikus esetben eleg bizarr- hanem a kauzalitas,idoutazas
korulieket is)

udv:
VAti

>Feladó: avarga_uh.airtemoeg
>>Azt viszont nem tudom elkepzelni, hogy valahol none a 'g' a kozpontfele
>>meg mielott a kozpontot tulhaladnank.
>Teljesen irrelevans, hogy te (vagy en) mit tudsz elkepzelni es mit nem.
>A fizika ilyen es kesz.
  En nem a fizikat emelnem ki, hanem maga a termeszetet, ha egyaltalan igy
van. Mar csak azert is, hogy ne tegyuk a szegeny fizikat mindeg olyan
erthetetlenne amitol szegeny diakok is megijednek.
>A gombhej gravitacios potencialjanak levezetese ...
  Mostmar kezd valami derengeni. Tehat arrol lenne szo, hogy a belso mag
nagy surusegebol adodoan (ahogy emlitetted 13,...g/kobcm folott is
lehet.) a foldfelszini 'g' erteke (9,8...m/s/s) nem a Fold felszinen,
kulso peremen a maximalis.
 Igy mar teljesen logikus, hogy lefele haladva a felszintol tobb szaz
km-ert a g erteke nohet.
>pedig benne van a tankonyvekben,
  Mostmar elhiszem, amit megegyszer hangoztatnak, ha a Fold gombje omogen
anyag lenne, es mindenhol azonos surusegu, a "g" erteke a gombkozpontig
linearisan csokkenne.
    Udv Csaba.

>Feladó: starters_uh.tratseerf
> ...van csillagasz a vonalban? Elmondhatna, milyen csillagok kozelebe
>fogunk kerulni ez alatt az ido alatt. Hatha valamelyik tartosabb, mint a
>Nap.
 Tegnap szamolt be a TV egy bolygorol az oroszlan jegyeben, melyen adottak
lehetnek az eletfeltetelek, de mit erunk vele, ha tobb mint harminc
fenyevnyire van..  :-)
>En megoldom Neked. Kerem mostantol a fizetesed (persze mindenki masnak
>is) 90%-at es 150 ev mulva meglesz. All az alku?
  Maga az otlet nem is olyan rossz:-))
 >...masik lehetoseg: hajtomuvet szerelunk a Foldre, es visszuk ...
  A Fold is egy hatalmas tuzgolyo, mely barmely pillanatban
megmakacsolhatja magat.
>Hogy hova megyunk, azt megint nem tudom, mert a kornyezo Napok kb.
>egyszerre fognak elpusztulni..
  Erre nem gondoltam..
>de talan nem is fontos.
  Ez egy bolcs fogalmazas. Fel is merul a kerdes: Mit erunk vele hogy elunk?
Hisz egy 'masodpercnyi' elvezeten kivul az egesz csak egy iluzio, es a
megmaradt reszt egy remenytelenseg jellemzi. Tudjuk hogy vagyunk,
epuletunk teglai teljesen 'kozonseges' kamiai elemek sokasaga. Azt is
tudjuk hogy nem leszunk es egyenlore tehetetlenek vagyunk.
  Amin eltunodom, mekkora lehet az a szam, melynek veletlenszerusege
vegett most epp en (vagy Te) irogatunk. Ha visszavezetnenk az eselyeket,
Ceizer Endre csaladfajahoz hasonloan, es ha csak az elso szuleim eseten
tobbmillio mas lehetoseg is lehetett volna, elkepesztoen oriasi nagy
szamot kapnank mire a vegere jarnank. Egy kicsit elgondolkodtato is,
hogy hanynak es hanynak lett volna eseje, mar a kuszobon volt.. Es tobbe
talan eseje sem lessz, hogy elvezni tudja az elet szepet vagy rossz
oldalait.
> Egy, vagy akar tobb, Napot utanzo mini muholdat barmikor el lehet
>inditani :-)
  Ezek az otletek nem is rosszak, mar csak azt kell kitalaljuk hova vetunk
buzat tengerit, dinnyet stb:-)
  Valoban ami forradalmasit es remenyt iger, az a tudomany. Annak azert
orulok hogy nem szaz evvel ezelott eltem. Az utobi korszakalkoto emberi
teljesitmenyek, felfedezesek messze a hataron tul engedik lebegtetni az
ember fantaziajat.
  Azt hiszem a jovo tehnikaja a felvezetokon alapulo szamitogep
es a nagy forradalmi lepes a mesterseges inteligencia lessz.
    Udv. Csaba.

marky:


>Csaba irta:
>: >Akkor most forog a kis inga (4. sor) vagy nem forog (utolso sor)?
>:   A negyedik sor mult ido, az utolso jelen, a kondiciok pedig azonosak.
>:  Tehat ebben az evben nem tapasztaltam korforgast, ami az inga tomegeit
>: ileti.

>Tudom, nagyon ertetlen vagyok, de szeretnek tisztan latni. Szoval a kis
>inga ugyanabban a helyisegben van, mint a nagy inga, es a nagy inga mindig
>forog, mig a kicsi tavaly forgott, iden pedig nem?

Volt egy kerdes. mi is a tudomany.
Hat ez az.
A dolgok tisztazasara vonatkozo igeny es modszer.

Szoval: forog, vagy nem forog?

Udv.: Janos