Balazs,

 wrote:
>> A fuggveny: ket halmaz elemei kozotti kolcsonosen egyertelmu
hozzarendeles.
>>
>> Szerintem az altalam leirt nem explicit osszefugges ezt kielegiti, tehat
>> fuggveny.

szoval a "kolcsonos" nem kell.

>Ha igy veszed, akkor mar a fuggveny megadasa is "megadja" az
>inverzet, "hiszen" meghatarozza.
Hat persze.

>semmilyen esetben se volna "kerdeses" (felteve hogy bijektiv a
>fgv.), eleg felcserelni a kifejezesben az x-et es az y-t.
Igy van.
Mi is az hogy "bijektiv" ?

Janos

Sipi,
>Mennyi egy atlagos thermo elem hatasfoka? Es mennyi a maximalisan elerheto
>hatasfok?
Pocsek. Pontosabban nem tudom.
A baj a termoelemmel es a megforditottjaval, a Peltier elemmel az, hogy jo
elektromos vezetobol kellene csinalni, de ugy, hogy a hovezetese kecsi
legyen. Ez meg nem jon ossze, mert a jo elektromos vezetes rendszerint jo
hovezetest is eredmenyez. Bovebben: Simonyi K. :  Elektronfizika
Janos

Szia Endre!

Televizios leven, en egyszer beszelgettem a film rendezojevel. A tortenet
kitalalt, egy jatekfilmet lattal.

Udv,
Tamas

Udv mindenkinek!

A virusok mikor alakulhattak ki?
Lehetseges, hogy kb. 60 millio eve? Az akkor elt elolenyek nagy reszenek meg
sokkal 'rugalmatlanabb' volt az immunrendszere?
Akar az influenza is lehetett a felelos, mint uj virus.
Egyebkent a virusoknak lehetett kozos ose, vagy tobb torzs egymastol
fuggetlenul alakult ki? Lehetseges egyaltalan ennek megallapitasa?
Esetleg az elso par virus egy meteoritban, vagy ustokoson erkezhetett ide,
mint tavoli evolucio csucsa? (_Nem_ azt mondtam, hogy kuldtek!!!!)
pl: Megjelenik egy uj virus ami par novenyt megtamad. Tarol kozottuk, igy a
nagy testu novenyevok tulzott dietara szorulnak. Ez az egesz bolygon akar
evezredekig, esetleg evmilliokig is elhuzodhatott, ami passzolna a
megfigyelesekhez.

Szevasztok!
Sipi

Szevasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: dinoszauruszok ( 13 sor )
> Idopont: Mon Oct 23 03:03:24 EDT 2000 TUDOMANY #1276
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>  v> csillagaszati hatas (pl kozeli szupernova) sem okozhatta mert az is
>  v> csak a bolygo egyik felere lehetett volna hatassal, legrosszabb
>  v> esetben.
>  Szerintem ez tevedes. Egy kozeli szupernova robbanas intenziv
> gamma- es rontgensugarzasa honapokig is eltart, a nehany ezer
> evvel kesobb befuto toltott reszecskek, radioaktiv anyagok, por,
> stb. hatasa pedig evszazadokig is.
Raadasul, ha nem is volt 'tul' kozeli a szupernova, akkor eppen csak a
vedtelenebb szervezeteket karosithatta, raadasul egy ilyen viszonylag
tavoli - es viszonylag regi - szupernova maradvanyai nem biztos, hogy
manapsag konnyen fellelhetok.
(A fellelhetosegrol kernek szakertoi velemenyt.)
Azonban nem biztos, hogy messzire kell mennunk. Esetleg a Nap is
okozhatott - igen eros napszellel - ideiglenes karosodast a Fold magneses
tereben. Ennek hianya is eppen eleg katasztrofalis lehetett.
Az esetlegesen megnovekedett sugarzas kimutathato izotopeloszlasos
vizsgalatokkal?
Felmerul meg egy fontos kerdes:
Mennyire (volt) stabil az o:korendszer? Hany faj kihalasa okozhat egy ilyen
'melyrepulest'?

Udv!
Sipi

Zoli:
>A hulesi folyamat finomabb reszletei arulhatnak el, hogy van-e
>valamifele versenges a mikrofizikai objektumok - azaz az atomok ill.
>atomcsoportok kozott.  Ha van, az roppant erdekes, hiszen az
>evolucio is az, kimondhato ra: versenges.
ket dolog szukseges:
1) ki kell mutatni olyan versengesbenlevo egysegeket, melyek eleg nagyok
ahhoz, hogy tudatot kialakito bonyolultsagu szerekezet jelenjen meg
benne
2) ki kell mutatni, hogy a tudatossag szelekcios elonyt jelenthet.
szerintem egyik sem mutathato ki. az egysegek egyszeruek, es a
tudatossag nem jelent szelekcios elonyt.

>Erdemes volna megvizsgalni rendelkeznek-e a maganyos atomok
>vagy atomcsoportok azzal az elemi tudattal, melyet korabban
>korulirtam, s melyet alkoto ertelemnek ugyan nem tartanek,
a maganyos atomok ehhez tul egyszeru strukturak. barmi, ami lehetseges,
azt tudatossagnak nevezni antropomorfizalo metafora.

>Tekintheto-e ez is statisztikusi megnyilvanulasnak, taktikanak,
>melyben az alabbi elv ervenyesul - nem tanulas altal,
>hanem programozottan:
nem, ezek valodi veletlen eloszlasok.

>es remelem egyszer
>a jovoben egy unatkozo tudomanytortenesz archivumokat bongeszven
>igy kialt fel: Ha'la a HIX moderatorainak, itt a bizonyitek,
>hogy a termeszetbeli kvantumszamitogepek lehetoseget egy magyar
>me'g az ezredfordulo elott megsejtette.  :)
:) valoszinuleg nem fenyeget ez a veszely, mert meg ha be is kovetkezne
ez a felfedezes, nem nagyon foglalkoznanak egy magyar levelezolistan
megfogant fantaziaval. ha netalantal neve sci-fi iro volnal, akkor is
csak kulturalis kuriozumkent emlegetnek az esetet.

math

Kedves Endre!

Popper Peter legutobbi konyveinek egyikeben, talan a Hazugsag nelkul
cimuben egyertelmuen hivatkozik erre a filmre, mint a becsapas,
hiszekenyseg, felrevezethetoseg, sot, onbecsapas esetere. Tehat o maga
kamufilmnek valotta a filmet.
Ehhez kepest az elemzeseid eleg gyengek. Annak, hogy a film eredetileg
nem leplezi le magat, az az oka, hogy az utohatasokra vartak.

math

Sziasztok !

Legutobb jeleztem, hogy jo lenne, ha nem irnek errol mar 
a tudomany iranti kimeletessegem miatt, es mert nem tudok 
hozzafuzni erdemlegeset az amugyis kiserletileg megalapozatlan 
sejteshez. Nem szeretnek abba a hibaba sem esni, hogy szubjektiv
megiteleseimet gorcsosen vedve bosszanto es buta kibuvokkal 
veg nelkul farasszam a temara reagalokat.
Az illendoseg kedveert azonban valaszolok Valenta Ferenc
nehany felveteseire, amennyire tolem telik:

>Valamit elfelejtettetek: az elet nem veletlenul alakult ki, es nem
>egybol egy bonyolult rendszer allt ossze alkotoelemeibol. 

A korulmenyeknek megis szerencseseknek kellett lenniuk, 
hogy megfelelo fizikai kornyezetben talalkozzanak a szukseges
anyagok.
Egyebkent a hipotetikusan gondolkodo koveket magam sem vennem 
egy kalap ala a szerves elokkel, es meg csak azt sem mernem 
feltetelezni, hogy valamely termeszetbeli kvantumszamitogep 
rogton alkoto modon gondolkodik.

Az egesz - megkovesedni meg nem latszo elkepzelesem sarkkovei:
 
1. A folyamataban  egyszerutol a bonyolultig - lepesrol lepesre 
   haladva fejlodesnek hatha van szervetlen lepcsofoka.
2. Ha a tudatnak letezik *epitokockaja*, akkor az miert ne
   lehetne a szeszelyes mikrovilagi atom, mely elinditana
   elobb a szellemi, majd kesobb az anyagi evoluciot?
3. A kialakult gondolkodas fejlodesere serkentoleg szokott hatni 
   a gatolt cselekvesi lehetoseg.

Lehet-e, hogy elobb alakult ki az ertelem csiraja a szervetlen
anyagban, es csak azutan, abbol fakadoan, a merevsege es 
mozgaskeptelensege miatt, annak *kezei,labai* celjara hosszas 
probalkozasok utan a sokkalta bonyolultabb mechanizmus - 
a szerves elet ?
A fejletten gondolkodo ko, vagy kovek akaratlagosan mukodo 
katalizatorok lennenek.
Olyan katalizatorok, melyek erzekelik a feluletukre sodrodott
hanyodo anyagokat, es kivarva a megfelelo pillanatot
aktivizalva magukat rasegitenek, hogy valamilyen mukodokepes onfenntarto
kepzodmeny jojjon rajtuk letre, mely aztan megy a maga utjan.
Van-e az ilyen alkotashoz ellenorzesi lehetoseg, visszacsatolas ?
Lehet. Kezdetben csak a kelloen elszaporodott eletkezdemenyek
erzekelesere van lehetosege a feluleten, de sokkal kesobb 
( ez is csak otlet): a mar kifejlesztett rovarvilag dolga lenne, 
hogy rendszeresen mintakat, sejteket, vegyuleteket gyujtson, 
es elszallitsa az ellenorzesi pontokra...

>Egy bonyolult eletforma spontan letrejottenek valoszinusege kb annyi, 
>mint annak hogy egy szobaban hirtelen az osszes levegomolekula 
>az asztal ala gyulik: 1 a 10^(sok trillio)-hoz. 
>Evolucio, fejlodes nelkul elet nem kepzelheto el. 

Igen, ezt is elfogadom. A helyzet a kovekkel azonban mas. 
Mechanikailag mozdulatlan, de mukodokepes hardver kialakulasara
gondoltam, melyet szerencses osszetetelu es szerencsesen hokezelt
anyag alkot. Lehetseges allapotai a szamunkra gyakorlatilag 
vegtelen szamu kvantumallapotok.
A mikrofizikai folyamatai ennek folytan olyannyira valtozatosak
lehetnek, hogy  a *benne futo programok* nemelyike meg akar
ertelmes is lehet. 
( Ezzel remelem kevesebbet feltetelezek, mintha azt taglalnam - 
szulethet olyan csecsemo, aki rogton dalban elsirja nekunk 
az altalanos relativitaselmeletet. :)

Az ontudat szuletese nagyjabol azt jelenti szerintem: felismerni 
a kulso kornyezet valtozasait, majd rajonni, hogy sajat belso 
jelekkel vissza is lehet hatni ra.
A ko-agy eleinte megprobalja a kornyezetet akkumulalt energiainak 
celzott felszabaditasaval vizsgalgatni.
Evmilliokon at kiserletezik es megjegyzi melyik jele mit eredmenyezett.
A feluletenek utkozo kulonfele molekulakat rezgeseik alapjan erzekeli,
azaz elobb-utobb mintegy szagrol tudja, mi is van ott.
Kitanulja a kemiat. ( Ez az ami a legrazosabb. :)
Ezutan alkotni kezd. Nagy sokara megtervezi a mobil szerves elolenyeket 
is, az elkerulhetetlen idegrendszerrel. Nem tisztan logikai 
kapuaramkorokre alapoz, mert az ehhez szukseges kapcsolasi algebra 
meg nincs kidolgozva, es van mas jarhato ut is.
Teszteles celjabol es a radikalis tipusmodositasokhoz idonkent 
olyan feherjecsomagokat allit ossze, es enged utjara, melyeket 
mi virusokkent emlegetunk... 
Sejti, hogy emiatt neheztelnenk ra, ezert is igyekszik inkognitoban
maradni. Attol tart, ha lebukik - ko kovon nem marad. :)

Udv: zoli

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Volt egy film a BBC-n nehany hete a feltetelezett meteor becsapodasrol es
> kovetkezmenyeirol. A Mexikoi obolben mar regebben talaltak egy kratert,
> ami pont a nagy kihalassal egyidoben keletkezett. A krater atmeroje 250
> km. Ebbol visszaszamolva a becsapodas energiajat a jelenlegi osszes
> nuklearis fegyver egyuttes erejenek tizezerszeresere becsulik. Ez "csak"
> Eszak-Amerika jelentos reszet radirozta le percek alatt. Viszont kilokott

Nem egeszen igy mukodik. A felszinen bekovetkzo robbanasok altal okozott
pusztitas egy bizonyos energia utan mar alig no, az energia felfele tavozik.
Tehat hiaba ez az oriasi energia, csak lokalis katasztrofat okoz, ahhoz
pedig meg mindig keves hogy a legkor dinamikajat szamottevoen befolyasolja.
Nagy terulet elpusztitasahoz a terulet felett, megfelelo magassagban kell
robbantani, igy nagyobb terulet egyenletesen purifikalhato :)
Ezt mar az elso atombomba felrobbantasakor is tudtak, ezert a hiroshimai
atombombat a varos felett 600m magasban robbantottak. A meteor viszont a
felszinbe csapodaskor pusztit, ezert hatotavolsaga sokkal kisebb, bar ott
aztan ko kovon nem marad.... :)

> a vilagurbe egy jo adag kozetet, aminek nagyresze visszapotyogott a
> Foldre. Persze nem oda, ahonnan kivalt. Igy a becsapodas utan nehany
> honapig minden szarazfoldre zaporoztak a kisebb-nagyobb kovek erdotuzeket
> okozva mindenhol. A magaslegkorbe jutott por meg globalis sotetseget

Minden szarazfoldre? Honapokon at? Erdotuzeket okoz? Szerintem ez
teljesseggel elkepzelhetetlen. Egyszeruen ki lehetne szamolni hogy mennyi
meteor szukseges ehhez, es egyaltalan lehetseges-e hogy az egesz bolygot
beteritse a meteorzapor, ne csak egy savban pusztitson, szerintem lehetetlen.

> okozott. Ez a ket hatas egyutt dramaian lepusztitotta a novenyzetet. Ami

Az igaz hogy a legkorbe juto por okozhat sotetseget, ideig-oraig. Maximum
nehany evig. A biologusok szerint viszont legalabb nehany szazezer, de
inkabb tobb millio evig tartott a klimavaltozas! Raadasul nagyon furcsa
modon, a telek homerseklete jelentosen, kb 20 fokkal csokkent, de a nyarake
kozel valtozatlan maradt. Erre 2 magyarazat lehetseges, az egyik szerint a
Fold tengelyenek es az ekliptikanak a hajlasszoge valtozott (ez nem jott be),
a masik szerint a legkorbe juto por nagy magassagban keskeny gyurut alkotott
a Fold korul. A gyuru arnyeka logikus modon mindig a teli felgombon
helyezkedett el. A gyuru letezesere kozvetlen bizonyitek is van: a Fold
tortenetenek legnagyobb tektithullasa erre az idoszakra teheto, es a gyuru
sikjanak megfelelo savot erintette. A tektitek ma is megtalalhatok abban a
savban, koruk megegyezik a nagy kihalas idejevel. (34e6 ev)

> eltek tul. (Szinten dinok.) Tovabb rontotta a helyzetet, hogy a levegobol
> a por savas esok formajaban mosodott ki. Csak az olyan allatoknak volt

Az allatoknak nem art a savas eso, csak a szerencsetlen novenyeknek.
Nem kepzelheto el olyan meteorbecsapodas, amely kovetkezteben az egesz
bolygon savas eso esik. Csak a katasztrofa kozeleben.

> szunhetett meg a kozapor. Kb. fel evig tarthatott a sotetseg es ket evig a

Mar rossz, magyarazni kell legalabb nehany 100000 ev sotetseget.

> Ez igy egy eleg kerek, tobb oldalrol megtamogatott tortenet.

Lehet. De mivel en regebben olvastam egy sokkal jobban kidolgozottat es
meggyozobbet, nem tudok hinni benne.
Sajnos nem tudom reszletesen leirni, mar nem emlexem hol olvastam. Talan a
Mi ujsag a Foldon cimu konyvben? Megvan valakinek?

> Necc Elek (az ezermester)

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Billy, most mar kikapcsolhatom a szamitogepem?

Hello!

Szerintem meg az sem szukseges, hogy kolcsonosen egyertelmu
legyen a megfeleltetes: y=x^2, y=sin(x), stb...
Ezt persze igy altalaban gondolom, egy adott problema eseten
lehetunk szigorubbak.

Udv.: Laci
SzIE Fizika-Automatika Tanszek
http://physics2.kee.hu/baranyai

Kedves Tudomanyos Hixelok! A kerdes a kovetkezo: mennyiben es mi modon
befolyasolja a telitalalat valoszinuseget/kombinaciok szamat az a teny,
hogy bar 10 szamot kell megjelolni es eltalalni, 20-at huznak ki? Mi a
keplet a megfelelo kombinaciok kiszamitashoz (ld. 5/90-es lotto: "n alatt
k")? Komoly tudomanyos vita (ertds: fogadas) eldontesehez kerem
segitsegeteket. Koszonom, valaszt emilbe varom, . P