Altalaban a bolygok, koztuk Foldunk is csillagkozi por, gaz, stb.
gravitacio okozta tomegtomorulese.
  Egyetlen kerdesem lenne a csillagaszokhoz. Mi az okozoja a bolygok belso
felhevulesenek? Egyszeruen a gravitacio okozta belso oriasi 'tomegfuggo'
nyomas? Ebben esetleg besegit az allando jellegu mellektomegek
(csillagok) okozta deformacio?
 Tenyek igazoljak, hogy a Fold egyetlen Holdja is valamikor egytomeget
alkotott a Foldel. Miert gombolyodott ki es nem orizte meg a foldfelszini
gombalak domborzatat, hasonloan, mint a naprendszerszeli krumplialaku
parszaz kilomateres hosszusagu kisbolygok.
  A Jupiter Io nevu kisholdja is belul forro lava. Az Origo kozlese
szerint minden idok legpusztitob vulkankitoreset figyeltek meg a
szakemberek:
 "A becslések szerint a kitörésben felszabadult energia kb. 78 000
gigawatt lehetett. (Összehasonlításképpen: az Etna 1992-es, utolsó
nagyobbnak mondható kitörésekor mindössze 12 gigawattnyi energia szabadul
fel.) Ehhez hasonló tűzhányó-tevékenység saját bolygónkon csak a
földtörténeti múltból ismert (például a szibériai- és indiai bazaltplatók
keletkezése)."

  Kerdesem tehat csak az lenne, minek koszonheto a bolygok anyagainak
belso felhevulese?
    Udv. Csaba.

Arpi,

>en is erosen szkeptikus vagyok az Egely-fele "talalmanyokkal" szemben,
>tekintve, hogy meg egyetlen mukodo peldanyt sem lattam.
Nem is fogsz. A fizikai torvenyeket sohase lehet athagni.


>Azt azonban erosen ketlem, hogy az olaj- villany- gaz- stb. oligarchia
>olbetett kezzel nezne, amint az "ingyenenergiat" onto gepek
tonkreteszik
>oket. Egesz mas, ha valaki olyan ujitassal/talalmannyal all elo, ami
nem
>serti jelentosen az erdekeiket, es megint mas az, ha valaki egyszeruen
>megprobalna lesoporni oket. Meggyozodesem, hogy _MINDEN_ eszkozt
bevetnenek
>ennek megakadalyozasa erdekeben - nem csak torvenyeseket.
Ez alighanem tevedes. Mindhogy a nagy energetikai cegek kezeben van az
energiapiac es az energiaelosztas infrastrukturaja, mindent megtennenek
egy ilyen eszkoz kifejleszteseert, megszerzeseert es uzembeallitasaert.
Pld. az az olajceg, amelyik az ingyenergiaval elsokent szintetizal
olcso benzint, tarolna a piacon.

Ha nekem lenne egy ilyen cegem, es szakertoim fulese alapjan
targyalhatnek egy igazi olcso energiaforrasrol, rengeteg penzt lennek
hajlando fizetni a feltalalonak a kifejlesztesre.

>@@@ Bonusz kerdes: ki a vilag (egyik?) legnagyobb napelemgyartoja? @@@
Shell, vagy a British Petrol?

Janos

Sziasztok !

Va'las Gyorgy honlapjan beszamolo egy viszonylag uj teoriarol.
Ket elmeleti fizikus mereszen megkerdojelezi a feketelyukakrol,
sot az Univerzum szuleteserol, szerkezeterol kialakult klasszikus
felfogas egyeduli letjogosultsagat:
http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/astro/gravast.htm

Reszlet:
*A ket kutato uj feltetelezese szerint az osszeomlo csillag anyaga
nem zuhan befele a vegtelensegig, hanem az esemenyhorizontnal
megall, mert akkor belul olyan erosen meggorbult teridovel
alakul ki vakuum, hogy annak a nyomasa ellensulyozza a befele
hato erot. Igy egy nagyon vekony, nagyon hideg, es nagyon sotet
buborekszeru hej alakul ki, amelyben az anyag uj, eddig
ismeretlen halmazallapota jon letre. Ez a halmazallapot hasonlit
 a Bose-Einstein kondenzatumra. A buborek maga nem merev,
hanem rugalmas, torzulasra es helyreallasra kepes.
A feltetelezett kepzodmenynek a hipotezis kidolgozoi
a Gravitational Vacuum Star (gravitacios vakuumcsillag) kifejezes
roviditesebol a gravastar nevet adtak. A hagyomanyosan elkepzelt
fekete lyukkal szemben a gravastar belsejeben az entropia
nagyon kicsi. A hipotezis megalkotoi meg azt a lehetoseget
is felvetettek, hogy a mi egesz ismert vilagunk egy ilyen
gravastar belseje. Ez a feltetelezes kikuszobolne
a bigbang-elmeletben felmerulo, de ott ertelmetlennek
nyilvanitott kerdest, hogy mi volt a Nagy Bumm elott. *

Mondjuk erteni nem ertem se az entropiazast, se
a bigbang negligaciot, de tetszik. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Szerintem szabad akarat altalaban nem letezik.
Cselekveseinket, gondolatainkat szituacioktol is fuggoen, reszben
veletlenszeru valasztasok, reszben oroklott es kesobb beepult
programmodulok mukodese donti el. Utobbiak ervenyesulesebe az
idegrendszerunket ugyancsak akaratunktol fuggetlenul befolyasolo
kemiai szabalyozas is beleszol.
Ha ezen utobbit ki lehetne iktatni, meg akkor is meg kell maradjanak
az elkerulhetetlen  'fej/vagy' iras alapu dontesek, melyeknek
akarathoz es tudatossaghoz nincs sok kozuk.
Kulturankban az eletrol es egymasrol alkotott iteleteinket gyakran
nem targyilagosan hozzuk, hanem valamifele oncelu, vagy kozhasznunak
velt inditekra alapozva, jobb hijan, mikozben tudatosulnia kene,
hogy szenvedeseink, es igazsagerzetunk serulesei a termeszet,
az evolucio 'csunya hibaiabol' fakadnak.
Az orok tudatos let utani va'gy szuli a vallasos ideologiakat, mert
az is ott lappang bennunk, hogy jo lenne valahol vigaszt, karpotlast
es elegtetelt nyerni - legalabb utolag.
Ha tudnank, hogy sajat egyeni vilagunk es eletunk egy masik
Univerzum letezoinek kiserlete arra, hogy milyen korulmenyek
kozott, mire vagyunk kepesek, es meddig vagyunk eletkepesek,
lehet, hogy tobbre is kepesek lennenk, de az mar nem ugyanaz
a kiserlet lenne, mint amikor nem tudhato.
Es ugy nez ki - nem tudhato. Ahogy annak a kerdesnek a megvalaszolasa,
hogy szimulalt vilagban letezunk-e, egyedileg vagy sokan,
ugyancsak nem tunik lehetsegesnek, de a felvetese elkerulhetetlen,
mert logika van benne, s nem is kizarhato.
Occam borotvajat hasznalva ezt a varianst lesoporni csakis onkenyeskedve
lehet, de a borotvaval a masik, kimeletlenebb, tisztan materialista
varianst elvetni ugyancsak hiba, es ugyancsak sertheti sokak
igazsagerzetet.
Ami lenyegeset kiemelendonek tartok: Paradox egy helyzet - de ha
pusztan mechanizmusok vagyunk, s nem tobb - akkor a 'Paradicsom'
elvben elerheto ! (szamunkra smar ajnos nem, ehhez tul lassan
fejlodtunk.)
Szerencsevel a tudomany eljuthat odaig, hogy sok elo egyed szamara
biztosithatja az orok nyugodalmat, vagy karpotlast, vagy orok elvezetet,
vagy barmit, amire vagyott eleteben. Mert amint egyszer
megakadalyozhato lesz az emberi tudatok kihunyta mestersegesen,
technikai eszkozokkel - azaz a szubjektiv let (azaz ido)
folytonossaganak erzetet gepekre 'atusztatassal' biztositani lehet,
azzal megteremtheto tavoli utodaink szamara a Paradicsom lehetosege is !
(esetleg egy onnantol masmilyen, szimulalt vilagba 'ultetve'
az egyedeket, mint amilyenek Corcoran prof. krealt vilagai)
Persze roppant rogos ut vezet meg odaig. Raadasul lesznek
ennek ellenzoi radikalis hivok reszerol, valamint a kokemeny
racionalistak meg azt kialtozzak esetleg: Ertelmetlen anyag- es
energiapazarlas ilyesmire is gepi eroforrasokat biztositani !
Am, ha ez jo uzlet lesz, meg fog valosulni.

Remelem, hogy jelen vilagunk nem egy ilyesfele uzleti akcio
szulemenye, mert akkor reklamalni kene, ez tele van
kellemetlensegeket es gyotrelmeket okozo ronda, ordito
szoftverhibakkal.  Es vegyuk eszre, a vallasos emberek egy resze,
ha nem is tudatosan - valojaban regesregota reklamal...

Udv: zoli

Most lehet, hogy marhasagot irok, de en igy latom a dolgot:

A fekete lyukba zuhano megfigyelo sajatideje lassul le, ami azt jelenti,
hogy egy kulso megfigyelo a bezuhano kabinban ketyego orat lassabbnak latja.
A kabinbeli megfigyelo ebbol a lassulasbol semmit sem erez. Ugyanakkor a
bezuhano kabinbol nézve a VE esemenyei gyorsulnak fel. Szerintem szó sem
lehet arrol, hogy vegtelenszeresere gyorsulna barmi is, meg csak
fenysebessegre sem, hiszen ahhoz is vegtelen energia kellene.
A kulso megfigyelo azt meri pl., hogy a bezuhano kabin 1 ora alatt eri el az
esemenyhorizontot (most tekintsunk el olyan aprosagoktol, hogy mar elotte
atomjaira szakad), es kozben a rajta levo ora egyre lassabban jar. A
kabinbeli megfigyelo pedig azt meri, hogy pl. 20 perc alatt eri el az
esemenyhorizontot, kozben a kulso vilagban egyre gyorsabban telik az ido.

Arpi

>> Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy agyunk generaciorol generaciora fejlodik,
>> tokeletesedik,
>Ezt meg honnan veszed?

Szvsz egyertelmu. Ha csak azt veszem, hogy egy atlagember 1-2 generacioval
ezelott elete soran mennyi tudast halmozott fel, es hogy ma mennyit,
valamint ha a felhalmozott tudasnak az agyban bizonyos valtozasokat
feleltetek meg (mert _valahogy_ csak tarolodik az informacio), akkor ebbol
kovetkezik, hogy egy mai ember agya valamiben biztos mas, mint egy ukapa
agya. Ezt a valtozast pedig fejlodesnek nevezem, mert a vilaghoz valo egyre
jobb viszonyulasban nyilvanul meg.

>> erzekszervektol fuggetlen) modja, melyet agyunk elobb-utobb kifejleszt.
>Kifejleszt?????
>Ezt hogy erted?

Csupan pongyolan fogalmaztam, bocs. Javitsuk ki arra, hogy "mely veletlen
mutacio/szelekcio folytan elobb utobb megjelenik."

Arpi

> atommagokat (NMR?) es valahogy az alapján kapnak kepet. A PET-nel
 > (positron emission tomography) gyorsitoban frissen eloallitott
 > pozitronokat tartalmazo anyagot (pl. hormonokat, tapanyagokat
 > stb.)

Ez a megoldas egy cseppet draga lenne, es kevese valoszinu, hogy a
gyorsitoknak lenne erre idejuk. Sokkal egyszerubb, hogy vannak
kozonseges +beta bomlo radioaktiv anyagok, amiket ilyen celra fel lehet
hasznalni

Zeratul

Kedves Math,

> Popperhez hasonloan en sem tartom a valoszinuseget alkalmasnak az
> elmelet igazsaganak mertekeul.

  Ezt legyszi kifejteni a kovetkezo esetre aktualizalva: adott ket
kvantummechanika hipotezis. Adott egy kiserlet, aminek ket kimenetele
van, A es B. Elvegezzuk a kiserletet 1000-szer. 480-szor A kimenetel van,
520-szor B. Elso elmeletbol az kovetkezik, hogy a ket kimenetel egyenlo
valoszinusegu. Masik elmeletbol az, hogy A kimenetel valoszinusege 99%,
B-je 1%. Melyiket fogadod el az adott kiserletek alapjan 'aktualis tudomanyos
igazsagnak'? Hogyan kerulod meg a valoszinusegeket?
  A masik megjegyzes, hogy a 'jogom van csodalkozni' az nem igazan egy
absztrakt tudomanyos kategoria, hanem nagyon szubjektiv. Ha nagyon
pragmatikus vagy, akkor nem resze a tudomanynak, csak velejaroja.
En tovabbra is allitom, hogy resze, de ez maganugy. Ha valaszolsz az elozo
kerdesre, akkor kifejtem, hogy miert.

---


  A fekete lyuk ugyeben egy kis magyarazat, ami vszg. meginkabb osszekavar
mindent: Az ember intuitiven hisz abban, hogy van valamilyen abszolut ido.
Alt. rel. alapjan kezdi felfogni, hogy ez azert megsem igy van. Ikerparadoxon
ilyen eset. Ha jol filizofal az ember, akkor felfogja, hogy aminek
igazan ertelme van, az a sajatido osszehasonlitasa, ha ket megfigyelo
talalkozik. Masnak nincs. Ezek a 'kinek jar gyorsabban az oraja' jellegu
kerdesek igazan csak szemleltetesek, igazi tartalmuk nem igazan van.
Aminek tartalma van, az a ki oregszik jobban, ha *ketszer* talalkoznak.
Mert csak akkor eldontheto a kerdes. Masik ami spec. rel.-ben megy, az
a mi tortent elobb ket esemenybol. Itt mar bejon egyik moderator kedvence,
ugyanis a kerdesre harom valasz lehetseges, mert van a 'nezopont kerdese'
valasz is. Azaz nem mindig eldontheto a kerdes.
  Alt. rel. tovabb bonyolitja ez utobbi kerdest, mert ott bejon a 'kerdesnek
nincs ertelme' valasz is. Ugyanis ikerparadoxon peldaul itt nem mindig egy
ertelmes kerdesfelteves, peldaul a fekete lyuk eseten nem. Ha egyik
iker beleesik a lyukba, akkor az eletben nem jon vissza, igy a kinti
parjahoz nem tud visszamenni, nem osszehasonlithato a koruk. A parja
sem tud utanamenni, mert aki beleesett a lyukba, az veges sajatido alatt
belemegy a kozepebe, ami szingularitas, nincs kiterjedese. Hiaba probalja
a testvere utolerni, nem fog menni, ha tul sokat var. Ez egy uj valasz,
a 'kerdesnek nincs ertelme'.

> Meg talan egy furi eset: tfh. a vilagegyetem osszeesik veges idon belul, majd
> megszunik. Az urhajos szamara ez meg a sajat beesese elott megtortenik.

  Mar megint becsempeszel abszolut idot, az 'elott' szo hasznalataval.
Nincs mukodo meresi utasitas bizonyos hatarokon tul, igy nincs ertelme
az elott szonak.
  Meg azt se felejtsuk el, hogy a vilagegyetem osszeroppanasa nem olyan
szep es egyszeruen szamolhato, mint az osrobbanas. Konkretan nem hiszem,
hogy barki is sikerrel kiszamolta volna mi tortenik egy fekete lyukkal,
a korulotte osszeroppan a vilagegyetem.
  Ha valami vaskalapos valaszt varsz: a fekete lyuk esemenyhorizontja egy
egyiranyu atjaro, ami egy masik vilagegyetembe vezet...
  Ismet mondom: nem erteni, szamolni kell...

Gyula

> Lenyeges, hogy ebben az esetben NEM LEP FOL Doppler-
> effektus! Ehelyett RELATIVISZTIKUS VOROSELTOLODAS
> keletkezik, mely hasonlit ugyan az elobbihez, de elvileg
> kulonbozik tole.

  Na ez a marhasag, szerintem. Mi az, hogy hasonlit, de elvileg mas?
  Vaskalapot felteve: annak a kijelentesnek, hogy 'Doppler effektus lep
fel' nincs ertelme. Doppler effektus nem lep fel. Adva van egy kiserlet,
amit egy modellel magyarazunk. Doppler effektus van a *modellben*.
Valosagban nincs.
  Alt. rel.-ben nincs ertelme a 'mozdulatlan galaxisok' kijelentesnek.
Az csak a koordinatarendszer valasztas miatt tunik ugy. Aminek csak
praktikus okai vannak (konnyu szamolni benne). Senki nem tiltja meg,
hogy egy newtoni jellegu koordinatarendszerben szamold ki a tagulast,
csak bele fogsz kukulni. Anno vegigszamoltam a tagulast, kb. 2 nap
megfeszitett munka, meg kb. egy het a hibak keresese. Valahol megvan meg,
8 oldal teleirva...
  Persze amire nagyon vigyazni kell, az a mozgasegyenletek felirasa. Ha
azt *is* newtoni modon teszed, akkor zoldseget kapsz. Tovabba ezt csak
a VE tagulasanal lehet megtenni, mert ott a ter euklideszi (illetve eddig
ugy tunik). Feket lyukat nem tudsz igy szamolni. Gravitacios voroseltolodast
sem (peldaul urhajokon maskepp jarnak az orak, amit nem tudsz kimagyarazni
meg spec. rel.-lel sem). Ja, foldon is kimerheto a gravitacios voroseltolodas:
Mossbauer kiserlet eleg pontos hozza (rezonancia elnyeles atommag gamma
vonalaira). Na itt nincs szerencsed, mert *ezt* nem lehet Doppler modon
kimagyarazni. Nap koruli fenyelhajlast sem. Azaz a klasszikus kezeles
neha mukodik, amikor nem gorbult a ter (VE tere vszg. nem az). Regi
Peebles konyv jatszadozott ezzel: nagyon sok kihozhato heurisztikusan
majdnem klasszikus mechanikaval. Hasonlo a szituacio ahhoz, amikor
az ember keringo elektronos modellt hasznal celszerusegi okokbol (amit
szinten lehet, csak tudni kell, hogy mikor).

Gyula