>Feladó: Gogy
>Az "élô anyagot" én idézôjelbe tenném, mert önmagában értelmetlen
>fogalom,
  Igazad van, egyertelmuen az ileto anyagszerkezet egyenileg egyforman
mukodik akar elo test szerepet tolti be, akar nem.
  Epp errol szolna a kerdes. Mintha egy hatalmas falat epitve tudjuk hogy
szukseges tegla, kotoanyag, stb. Hasonloan hogy az ileto anyag,
(kulonbozo atommaghalmazok) eletfelteteleket szolgaljanak, megszabott
torvenyek szerint kell kapcsolodjanak, kozottuk bizonyara kulonbozo
kapcsolatok jonnek letre. Itt jon az erdekesseg, hogy mindez mennyire
veletlenszeru, ahogy 'math' irja az ileto anyag szinte elkulonul,
kizarja magat, (Kinai fal) stb.  Szerintem a keveredes es a korulmenyek
a foszereplok. A keveredes alatt ertem az anyag(ok) azon tulajdonsagat
hogy (kulso-belso) torvenyek hatasara igyekeznek a terben elvegyulve
helyet foglalni. Meg nincs tisztazva Dezso feltetelezesei, a tomegek
kozotti 'vonzoerokkel' kapcsolatban, de ugy fest mennel nagyobb az
atommagkozotti meretkulonbseg, annal erosebb a vonzashatas. Tehat valami
hasonlo isert-nemismert torvenyek egyszeruen megszabjak az atomok
kozotti egyesulesi lehetosegeket.
 A korulmenyek alatt tomegek koruli energiaforrasra utalok, esetunkben a
Napkozelseg, a Fold belso hoje, melyek fenntartjak az ileto
(eletszolgalo) atomok energiaszintjeit.
 Termeszetes meg rengeteg feltetelei lehetnek az elet mai formainak, hogy
a jovo mit hoz, meg nem tudhatjuk.
 Elerheto lessz e genetikailag az elolenyek idotartalmanak meghosszabbitasa?
 Nagy valoszinuseggel nem elkepzelhetetlen az sem, hogy az ember sajat
magat gepesitse a tudomany es szamitastehnika fejlodesevel, ezalatt azt
ertem, hogy egyeniseget a sejtek kioregedese utan egy ecelra
kifejlesztett oriasprocesorban tovab eltesse.
   Udv. Csaba.

Egyre nagyobb izgalommal es oromteljesen vesszuk tudomasul, hogy
fellendul az urkutatas. A hirekben kiderul hogy az Egyesult allamok Hold
es Mars bazisok kiepitesere torekszik. Fel is merul a kerdes mi ertelme,
tudvan hogy egyaltalan nem kis koltsegekkel jar?
  Bizonyara sokat lehetne vitatni, megis a dontes helyesnek bizonyul.
  Itt a Foldon akarva akaratlan rengeteg termeszeti veszelyeknek vagyunk
kiteve, amit meg mi emberek is csak fokozunk kisse megsokasodott
nepessegunkel. Az egyre szorulo gyuruben mind szigorubb torvenyeket
kelene betartsunk, de sajnos minden ellenkezoleg mondhatjuk sikerul.
Egyre inkab oda kelene figyeljunk mit szabad mit nem, talan meg nem
keso, igy fel kelene merjuk mit lehet mit nem tenni annak erdekeben,
hogy utodainknak biztos jovot reszesitsunk. Kulonoskep hogy fejledt
civilizalt lenyeknek tartjuk magunkat, a haborut mar reg el kelene
feledjuk uralkodhatna egy respektus, egy kozos megegyezes az emberek
kozott.
  Keves hogy csak Europat egyesitjuk, talan problema is lehet egy uj
(ellentetes) polus kialakulasa.. mar reg az egesz vilagra ki kelene
terjedjen az egyesites fogalma, ilymod sokkal nagyobb lendulettel
haladnanak a kutatasok, a tudomany fejlodese. A jo iranyt tehat nem
vethetjuk ketsegek ala, es bizony csak az emberek javat szolgalna a mas
bolygokon letesitett bazisok kialakitasa is. Ha ugy vesszuk, minden
kontroll (felugyelet) melett is az utobi evben eszrevetlen bizony eleg
kozel huzott es foldunktol nem messze olyan meretu Aszteroida, mely
becsapodasa nagy veszejjel jart volna eletformank tovabi fennmaradasara.
  Bazisok mielobi letesitesevel, megvalositasaval csak noveljuk azon
eselyeket, hogy a nemmindennap torteno kialakult civilizalt (egyenlore
egyeduli) eletforma fennmaradasi lehetosegeit noveljuk, hosszabbitsuk.
  Azt hiszem hasonlo torekvesekben anyagilag es tehnikailag a lehetosegek
aranyaban minden orszag kotelessege lenne a tamogatas. Csak dicserni
tudom a magyar marskutato lanyok eredmenyeit, es a kis magyar diakot,
aki tanara segitsegevel elnyerte a Spirit marskutatorobot hetes
(reszbeli) felugyeleti lehetoseget.
   Udv. mindenkinek Csaba.

Szocs,
<<Az egesz modern fizikat alatámasztó, jól muködo méréstechnika összeomlana.
Egyetlen gyorsito sem muködne jól, jelenleg minden muködo berendezés
(ideértve azt a képernyot, amin ezt a levelet olvasod) összhangban van az
általad megkérdojelezett elvekkel.>>

<Biztos, hogy hihetetlennek tunik, de a relativitas elmelete nelkul is
minden
(vagy tobbseguk) fog mukodni, ugy mint jelenleg.>
A bizonyosság jo dolog.
Ketfele is van belole. Az egyik a tudason es tapasztalason alapulo, a masik
ennek az ellenkezojen.
Levelezesunk alapjan azt javaslom, ha meg akarod orizni bizonyossagodat,
tartsd távol magad a tudomanyos illetve tudomanyos isnereretterjeszto
szakirodalom azon reszetol, ami a reszecskegyorsitok muködését taglalja, es
nehogy eszedbe jusson kiszamolni a szemed elott levo kepernyot bombazo
elektronok tomeget.



Sandor,

>Felig-meddig ellentmondanek neked... A szabadalom elfogadasanak elvi
>feltetele hogy egy , a teruleten atlagosan jartas szakember annak alapjan
>kepes legyen reprodukalni a dolgot.
Egy cseppet sem mondtal ellent, ezt en is igy tudom.
Egyetertve csak annyit mindok, hogy ezt az elvi feltetelt nem mindig
teljesitik.
(Ld. az altalam is idezett magneses piramis).

>Persze a lenyeget illetoen egyetertek: szabadalmi titok, olyan nincs:-)
Hat igen... ahol valami nagyon titkos a tudomanyban, akkor az valami
buveszmutatvany, magyarul csalas.

Janos

Csaba:

">1) a kornyezettol elzarja magat valamilyen szinten..
Vajon hogyan, miert, es mi okbol?"

membrannal. azert, mert a membran olyan tulajdonsagu, hogy nem enged at dolgoka
t.

az a gyanum, hogy te inkabb a "mi celbol" kerdesre voltal kivancsi. amirol meg 
azt gondolom, hogy nem ertelmes. csak olyan emberekre ertelems ez a kerdes, aki
knel felteteelzhetjuk, hog vannak celokat reprezentalo agyallapotaik.



"Ugy velem sok es meg sokaig megvaloszalatlan kerdesek tatongnak,"

en meg ugy velem, hogy bar biztos vannak megvalaszolatlan kerdesek, de egyetlen
 ilyet sem emlitettel. amit emlitettel, arra valaszoltam.


" ha elementaris elemzest szeretnenk megvalositani elo es elettelen anyag visel
kedeseben. Egyertelmuen a tudomany tovabi fejlodese szuksegeltetik,
tovabi feltarasok, kiserletek sorozata stb. Idovel talan az emberiseg is
meg nagyobb mertekben hasznara fordithatja a feltartakat."
ez nagyon szep, csak hat trivialis. gondolom a forum osszes olvasoja ezen a vel
emenyen van.:)

senki sem gondolja, hogy a tudomany ne fejlodhetne meg, sem azt, hogy ez haszon
talan volna.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.209.88.218)

Kedves Csaba!
> Kedves Sandor. Termeszetes, nem allitom hogy nem, de az egesz ugy
> tunik, mint a tyuk es a tojas kerdese, 
A teridovel es az anyaggal (tomeggel) kapcsolatban a kozmolo-
gusok nem filoznak a "melyik volt elobb?" kerdesen. Az os-
robbanas soran egyutt alakultak ki. Sot pl. a ter es ido dimenziok
"el voltak kenodve". Sot lehet, hogy van meg tobb terdimenzio
is. Lasd hurelmelet. Az persze meg nem egy kidolgozott modell,
de dolgoznak rajta.  
>   ..eppezert en sem vonhatom ketsegbe.
Ha Neked ugy jo - ketsegbe vonhatod :-). Csak ezzel ne produkalj
ellentmondasokat, es amit kinalsz - legyen jobb modell, mint
a mar meglevo vagy keszulo modell(ek). Ellenkezo esetben
vagy zsakutca, vagy visszafejlodes.
>   Okok nelkul semmi sem tortenhet. Azt mondjuk a nagy bumm utan
>   (vegtelen)
> felmerhetetlen sebesseggel tagult vilagegyetemunk (egy ideig).
Kik azok - ("mondjuk") rajtad kivul? Ha csak egy masodpercig
is vegtelen sebesseggel tagult volna, akkor mar regen vegtelen
meretu lenne, es mostanra ugy "felhigult" volna, hogy mi sem
leteznenk, es nem leveleznenk itt :-) 
> Ha egyetlen tomeg sem lenne a terben akkor is szamithatnank
> teregyenlotlensegre, a pontszeru terjeszkedes vegett.
Ezt valahogy nem ertem. Biztosan bennem van a hiba,
mert szerintem ter(ido) sem lenne.
> Milyen hatasa lehet egyetlen 'kialakult' tomegnek a "kialakult"
> ter(ido) anyagara?
Peldaul gorbitette.
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Udv Tudosok!
Zoli (a masik) szokott meghokkento kerdesekkel, otletekkel
elorukkolni - most en is bedobok egyet.
A fenyrol tudjuk, hogy c-vel terjed vakuumban, ami kb. 300000
km/sec.
Tudjuk azt is, hogy a terjedesi sebessege fugg a kozegtol.
Tehat optikailag surubb kozegben (pl. levego, viz, uveg stb.)
lassabban terjed.
Tudjuk, hogy a vilagegyetemunk tagul. Tudjuk, ill. mar majdnem
biztosra vehetjuk, hogy van sotet anyag es sotet energia is.
Tudjuk, ill. nyilvanvaloan feltetelezhetjuk, hogy a "vilagur"
vakuumja is egye inkabb "ritkul".
Kerdesek:

1. Az osrobbanas ota eltelt kb. 15-18 milliard ev alatt valtozott-e
vagyis csokkent-e a vilagur optikai surusege?

2. Ha igen, akkor valtozott-e a c erteke? Lehet, hogy pl.
10 milliard evvel ezelott lassabban terjedt?

3. Ha ez igy volt, akkor milyen kozmologiai kovetkeztetesek
adodnak ebbol? (Gondolok itt a Hubble konst.-ra, a tavoli
galaxis(halmaz)ok tenyleges - pontos tavolsagara, a vilag-
egyetemunk korara, a tagulas sebessegere.)  
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

> Kedves Sandor. Termeszetes, nem allitom hogy nem, de az egesz ugy tunik,
> mint a tyuk es a tojas kerdese, ..
>>..de egyikuk sem vonja ketsegbe Einstein erdemeit es a gorbult
>>teridot.
>   ..eppezert en sem vonhatom ketsegbe. Dezso is vegzett szamitasokat
> terido gorbulesrol atommagkozelben. Ha ugy vesszuk, hogy minden tomeg
> (atommag) hatasa a terido gorbules, a folyamat eleg bonyolult, hisz
> nemcsak egy egyszeru (egyeni) gorbulesrol lehet szo. A gorbulesi iranyok
> valtozhatnak, akar szinuszoidalis hullamzas is lehet, majd az
> ossztomegek osszgorbulete alakulhat gombbe, stb.
Az a gond, hogy aki ehhez a temahoz erdemben hozza szeretne szolni,
annak NAGYON ALAPOSAN el kell melyednie benne, de legalabbis folfogni
minden korszeru gondolatot rola. Amit idaig irtal, az max. nulladik
kozelites lehet - az elso kozelites azutan jon, hogy MEGERTETTED a
szakirodalmat.
Igaz, ennek a listanak a cime valojaban "Mukedvelo tudomany" lehetne, 
de kerlek, ne csak az elso szo alapjan irj ide cikket, hanem tartsd 
magad a masodikhoz is. A nulladik kozelites gondolataid tartosan helyet
kaphatnak a filozofia listan, tehat ott vitatkozni is lehet rajta -
amig valaki ott is meg nem irja a TUDOMANYOS cafolatot. Amig csak
filozofiai cafolatot ir, addig nincs gond...

Szocs:
>Itt van az amit tobbszor hangsulyoztam; a matematikaja jo es 
>mukodik, de a megfogalmazas nem jo es ezert kepes tevutra vezetni. 
>A Doppler-elv azt mondja ki; ha a megfigyelo, szembe megy a hang, 
>ill. fenyforassal, masodpercenkent tobb hullamot gyujt be, igy 
>magasabb hangot vagy az ibolya fele eltolodott szint erzekel. Igy irja?
Igen. 

>>Ha volna olyan tapasztalat, mely eter letere utalna, akkor az
>Van ilyen tapasztalat, s az egyik a helyesen magyarazott Doppler-elv
Melyik a mai helyes?

>>Pl. amikor megrazott a 220, es leestem a letrarol, ...
>Ez igaz is lenne, ha biztosan tudnad, hogy a garvitacio helyett nincs 
>eppen valami mas.
Mi az a mas?

>ha nincs Konfucius, attol lehetnek sokan akik valjak ezt az elvet. 
>Igy azok is igy fagalmaznak MA is.
Nem eleg, hogy valljak, valamikepp igazolni is kell. hogy
helytallo.   

>egyaltalan nem vagyok morcos, csak azt mondom, hogy nem
>sajat erveitekkel tamadtok, hanem a masoktol eltanult ervekkel.
Ha azok elfogadhatok, miert is ne?
>" Oriasi elonyben vagytok velem szemben!"
Az meg nem dolt el.

Udv Szocs

Csaba:
>Semmi sem felesfeges, csupan az okot keresem miert nem lehet 
>mehanikara visszavezetni az esemenyeket. Ha a mehanika 
>alapszinten nem mukodne, akkor makroszinten sem johetne ossze.

Alapszinten homalyba veszo mechanika mukodik, s csak az
szemleletes,  ami abbol osszegzodik.
Egyebkent minden leirhato valamilyen geppel, de a jelenseget
leiro (a fuggvenyeket ill. eredmenyeket szolgaltato  gep mas
elven mukodik, mint az 'utanzott' jelenseg, tehat mukodese 
szemleletesen nem teszi erthetove azt, amire kivancsiak
vagyunk. 

Udv. Csaba.

A Szabadalmi Hivataltol ennyit lehet kinyerni droton:

Ügyszám: P0204482 Bejelentés napja: 2002.12.20
	Adatközlés napja: 2003.02.28
Cím: Tekercselt forgórész nélküli mágneses motorgenerátor (magnetor)
Bejelentő: Csefkó Pál Tamás, Magyar László

Ügyszám: P0204483 Bejelentés napja: 2002.12.20
	Adatközlés napja: 2003.02.28
Cím: Modulrendszer által bővíthető teljesítményű, mozgó alkatrész
	nélküli, egyenáramból váltóáramot előállító elektronikus
	áramátalakító, amely kimenő jelalakjától függetlenül ...
Bejelentő: Csefkó Pál Tamás, Magyar László

A harmadikat nem talaltam meg. Nem jar veletlenul valaki arra ? :-)

Nehany megjegyzes annelkul, hogy csokkenteni akarnam a szabadalmak
jelentoseget:
- a kerekpardinamo is tekercselt forgórész nélküli mágneses generátor
- a masik "egyenáramból váltóáramot előállító" valami

"Erdemes" elolvasni a Hetekben megjelent "szakcikket":
http://www.hetek.hu/index.php?cikk=44882
Ismeri valaki az ebben szakertokent megszolalo Petz Ernő egyetemi
tanárt, a Paksi Atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójat ?
Milyen szakteruleten ert el egyetemi tanari cimet ?

Menyhart Zoltan

> Azert en valamit en nem ertek. Anno volt a Foldon sok CO2, semmi
> O2. Beindult a bioszfera es lett gyakorlatilag 0 CO2 es annyi O2,
> amennyi lett (ertsd: bioszfera megkototte a C-t). Ez ma is igy van.

CO2 van meg a karbonatos kozetekben is, szerintem tobb mint a
bioszferaban (== elo szervezetek, divatos szoval biomassza + fosszilis
tuzeloanyagok).

> Tengerek (fo elnyelok) megkotnek annyi C-t, amennyihez hozzajutnak.

ekozben kisse megsavanyodnak, aminek kevesse fognak orulni a tengerben
elo meszvazas elolenyek.

> Persze, lehet total kiirtani a bioszferat, akkor visszaall a
> termeszetes allapot, rettento sok CO2, semmi O2.

Ettol nem kell tartani, a civilizacio sokkal hamarabb kipusztul, ezzel
csokken a CO2 emisszio.

>> az egyezmeny altal kovetelt lepesek eletszinvonal vesztest
>> okoznanak az Allamokban, amit nem hajlandok elfogadni.

igen, ezt hivjak tarsadalmi csapdanak.

> Erre mondtam azt, hogy tudomanyos igenyesseggel nem eldontheto, mi
> a CO2 csokkentes igazsagos modja. A Kioto egyezmeny EU-nak lett volna

Nem kell donteni, onszabalyozo folyamat.
Vagy ez tulsagosan morbid allaspont?