1. |
Re: *** HIX TUDOMANY *** #2071 (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
2. |
Arpinak izotermia (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
3. |
Lengo vaskalap (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
4. |
RKM Endrenek (mind) |
76 sor |
(cikkei) |
5. |
Endrenek foci (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
6. |
inga_nyomatek (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
7. |
Szocsnek valasz (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
8. |
petri gyorgy (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
9. |
a fekete lyukak nem hiznak (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: *** HIX TUDOMANY *** #2071 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Uraim, na jo, legyen Holgyeim is, de ebben nem vagyok biztos....
> csusztatas, szerkesztes, valogatas. Ajanlom az 'itt a piros, hol a piros
> jatekot' (Lehel teri aluljaro).
Na es ismeritek a trukkot? Egy darabig nyer a vallalkozo kedvu jatekos, de
ha jol megnezitek, akkor az illeto a bankos haverja, kozos kasszara
dolgoznak. Akkor jon a balek, aki mar legalabb ot perce figyel, es mindig is
tudja, hol a piros, ezrt igen nagy az onbizalma. Folteszi az ezreset (vagy
mostanaban nagyobb a tet? ), bankos kever, balek diadalmasan ramutat oda,
ahol a piros van. Ott is van, csak a bankos megnyomja egy kicsit a skatula
tetejet, ettol a gyurma odaragad a skatulahoz, igy amikor felemeli, nincs
ott. Visszacsapja, tovabb kever, balek vesztett. Reklamalni lehet, de csak
akkor erdemes, ha legalabb hatan vagytok, es elotte edzettetek.
Janos (mizsei)
> gravitacio majdnem fenysebesseggel terjed, a forgatonyomatek megjelenese a
Ezt elcseszted...
Helyesen: "a gravitacio majdnem biztosan fenysebesseggel terjed"
Sanyi,
> Eppen most megy valami "tudomanyos" magazin a TV1en. Szamitogepes
> biorezonancia vizsgalat. Ezt a tomeny hulyeseget...
> Ez meg a fokuszt is ubereli. Megvan, Navigator magazin. Jovo hetfon meg
> iriszdiagnosztika lesz.
Igazan tehetnenk mar valamit, hogy legalabb a kozpenzbol ne lehessen
hulyitesre kolteni....
Matektudosok, Endre,
> > vagy kepes be/elismerni, akkor reszemrol a tema lezarva.
> Ha x+y=z, akkor z>y es z>x Ezt elismered? Akkor nincs mit beismernem,
akkor n
> em tevedtem. :)=) Ezen
> alapul ugyanis az egesz. Kb.
....ugye innet hianyzik, hogy a negativ szamok ki vannak zarva.
> Ideznem azt az igazsagot jomagamtol, hogy az csak egy keplet, mely
megtanulhato
> es el is felejtheto,
Ezzel az a baj, hogy persze elfelejteheto, de ujra kitalalhato.
A lenyeg, hogy a homennyiseg megmarad, amennyi hot az egyik folyadek veszit,
azt felveszi a masik. Igy a keplet adodik.
Aztan a kepletet azert se igazan jo megtanulni, mert ha peldaul van kozben
egy fazisvaltozas, akkor mar rosszabb, ha tudjuk a kepletet, mert ugyse lesz
ervenyes.
> Bizonyara te sem emlekszel mindenre,
> amit tortenelembol
> tanultal, megsem nez le a Kallo Robert.
Hat azt jol is teszi, ha szereny, mert van neki mire.
> kolcsonhatasmatrixnak csak egy reszhalmaza. De a ketto kozott nincs hatar,
csak
> szempontok,
Definiajjuk man eszt a kolcsonhatasmatrixot, mielott vesszuk a reszhalmazat.
Mit tartalmaz ez a matrix, hany dimenzios, van e inverze, sajatertekei,
negyzetes e....?
Janos
|
+ - | Arpinak izotermia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Arpi!
Elodi es Lehninger szerint is szuksegszeru es altalanos jel-
lemzoje az (eletnek) elolenyeknek az izotermia (hulloket es
teli almot alvo allatotokat is beleertve). Valoszinunek tartom,
hogy ez osszhangban van a Ganti fele meghatarozassal is,
bar azt konkretan nem ismerem.
(Jo lenne, ha valaki szo szerint tudna idezni azt.)
A magam reszerol (biokemia agazaton vegzett vegyesz-
mernokkent) egyetertek veluk.
A hullok es a teli almot alvo melegveruek eseten is ilyenkor,
tehat a lecsokkent testhomerseklet allapotaban szamos
tevekenysege szunetel az allatoknak. Lelassult biologiai
oxidacioval, lelassult keringesi rendszerukkel egy "alapja-
raton uzemelnek". De ezzel is fenntartanak egy also ho-
mersekletet. Pontosan nem tudom, de hozzavetolegesen
20 fokos delta T-n belul marad a testhomerseklet a teljesen
aktiv (nyari/nappali) es az ejszakai ill. teli, "lehult inaktiv"
allapotuk soran. Ha ezt osszehasonlitod azzal, hogy az
elettelen vilagban (a kornyezetunkben) lejatszodo fizikai
es kemiai folyamatok itt a mersekelt ovben kb. + 40, + 50
fok maximum es kb. - 30 esetleg - 40 fok kozottiek, ami
70-90 fokos delta T-t jelent, akkor nyilvanvalo az izotermia
meglete. Az okokat, indokokat lasd meg a foleg Mathnak
irott elozo hozzaszolasaimban. Udv: S. Zoli
|
+ - | Lengo vaskalap (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv. Mizsei - csatlakozom a lengo vaskalapodhoz. En sem
hittem/hiszem, hogy ket tokeletesen egyforma (azonos stb.)
tomeg kozott nincs tomegvonzas. Az ilyen es hasonlo vas-
kalapoknak (sjnos) meg sokaig kell lengniuk. Udv: S. Zoli
|
+ - | RKM Endrenek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Endre!
A tovabbiakban az elet definiciodat (rekurziv ....) RKM-nek
roviditem, igy kevesebbet kell nyomkodnom a billentyuket.
> Ez a velemenyed, de ez mit jelent? Baj ez? Ha igen, miert baj? Ez
> olyan, mintha azt mondanam: a
> jelenlegi definicio tul szuk. Jo de, mit mondtam ezzel? Szoval Te mit
> mondtal a zzal, hogy tul tag? Nyilvan az lesz a valaszod, megelozlek,
> minek varjunk, hogy hat nem lehet kiele gitoen alkalmazni. Nem igaz,
> mert ugyanugy alkalmazhato a jelenlegi def. szerint elonek nevezett r
> endszerekre, mint az. Ugyanakkor elore jelezhetoek olyan jelensegek,
> melyek az eddigiekbol nem.
Nem talalt!! A valaszom az: Azert tul tag, mert az RKM egy
akkora halmaz, amelybe belefer az egesz altalunk mar meg-
ismert vilagegyetem, hisz az egy hatalmas RKM. Ennek a
bohom halmaznak reszhalmaza a Fold, es a Foldon levo
dolgoknak egy reszhalmaza az amit elonek nevezunk.
Lehet mashol is elet - de az is egy (masik) reszhalmaz,
ami terben elkulonul a foldi reszhalmaztol.
A tudomanyban (a lehetosegekhez kepest) kello pontossag-
gal meg kell hatarozni azt, hogy valojaban mirol beszelunk,
mit vizsgalunk. Ezzel szoges ellentetben van a Te RKM
definiciod, amit most ugyebar meg modositottal is.
> Vard ki a veget. ;) Mellesleg matematikai szabalyok nem lehetnek tul
> tavol a tu domanytol.
Aha - attol fugg - ki es hogyan muveli azt a matematikat, ill.
ki, mire es hogyan alkalmazza. Mert nem mindegy.
> Ha x+y=z, akkor z>y es z>x Ezt elismered? Akkor nincs mit
> beismernem, akkor n em tevedtem. :)=) Ezen alapul ugyanis
> az egesz. Kb.
Ez az xyz-s gondolatmenet nem tolem szarmazik. De megis
van mit beismerned. Gondolkodj!! Mi van akkor ha pl. "x"
negativ mennyiseg, es ha "y" is???? Igazak a fenti "..>.."
allitasaid?? Latod errol irtam. Nem midegy hogyan muveljuk
a matematikat es a tudomanyt. Endre - ez bizony bukta es
meglehetosen ingatag (matematikai) alap.
> Nem. Az eloleny nem eloleny, ezt kene felfogni. Csak egy fogalmi
> zavar, egy definialatlan fogalom, melyet ennek ellenere hasznalunk.
Ott a Lehninger - Elodi es a Ganti is. Definialva van.
Ha, mint irod - az eloleny nem eloleny, akkor nincs is elololeny
hiszen nyilvanvalo, hogy az eletteln dolog sem eloleny.
Ebbol az kovetkezik, hogy semmi sem eloleny - nincs elet.
Akkor Te valami nemletezo dologrol karattyolsz. Szep kis
belso ellentmondast kalapaltal ossze. Hol itt a logika???
> Ijjoooh! :))) Fogadsz velem egy uj 2.5 GHz-es Intel P4-es laptopban?
Erkolcstelenseg lenne reszemrol, ha igy akarnek 1 laptopot
szerezni. Nem fogadok.
> > Igazad van, probalj logikusan gondolkodni. De elotte ismerned
> > kell a tudomany jelenlegi szintjet es allaspontjat.
> Ismerem. :))
Hatarozottan ugy tunik, hogy hianyosak az ismereteid.
> > > Igen. De nem az en meghatarozasom.
> > Hat akkor kie??
> Nem igazan a te
> meghatarozasod, de vegul is nagy joindulattal nevezheto annak.
Szoval megis a Tied (nagy joindulattal).
> El akartam titkolni, de tudhattam volna, hogy rajossz. Olyan egyszeru.
> A biolog iai elet a rekurziv kolcsonhatasmatrixnak csak egy
> reszhalmaza.
Latod Endre - ezzel most elismerted, hogy az RKM meghata-
rozasod valoban tul tag, hiszen annak csak egy reszhalmaza
az elet (elolenyek halmaza). Es bizony definialni kell ezt a
reszhalmazt. Ezt meg is tettek mar nehanyan. Lasd L. E. G.
De a ketto kozott nincs hatar, csak szempontok,
Van hatar. Csak nyitott szemmel es ertelemmel kell azt
megkeresni es meglatni!!!
> Ti meg nem latjatok. Mindig is igy volt, mindig is igy lesz.
> Latni fogjatok, ha matematikailag
> levezetik nektek (weboldalamon), es meg tisztabban
> fogjatok latn i, ha kiserletileg igazoljak nektek.
Ketlem, de OK. Majd meglatjuk -:))) Szolj ha kesz.
> Pedig pont ez lenne a kovetkezo lepes. Azonnal megertened.
> Varom valaszodat.
Abban a lepesben pl. konyveket vegyel igenybe, en nem
vallakozom ra. En mar megertettem. De a Te utadra nem
akarok ratevedni, mert az zsakutca, vagy nem vezet
semmilyen ertelmes cel / eredmeny fele. Udv: S. Zoli
|
+ - | Endrenek foci (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv Endre!
Meg nehany kiegeszitesem lenne RKM temaban az irasaidhoz.
Mathnak - egyebek kozt ezt irtad a #2070-ben:
> Igen. A Ganti-fele definicio egyertelmu arra nezve, melyet a
> restrikcioja meghagy: a biologiai eletre. Nem vonatkozik mas, nem
> biologiai tipusu eletre, melynek a letezeserol nem is tud. A
> Ganti-fele definicio jo egy bizonyos elvarasrendszerben; nem baj,
> adott elvarasrendszerben adott definiciot kell hasznalni. Igen,
> tudom, nem tudod milyen mas elvarasrendszer letezhet. Sokmindent nem
> tudsz. Gondolom ez nem uj, ennek ellenere neha elfelejted. Senki sem
> tud sokmindent, furcsa is lenne. Az enaltalam alkotott matematikai
> jellegu definicio alkalmazhato mint a Ganti-fele def. helyett, mind
> pedig ott, ahol az ove nem. Pl.: Kimutathato .......... Ez
> hasonlo egy elektron keringesi valoszinusegehez, csak sokkal
> komplexebb. Elmeletben bele lehet ebbe noveszteni a csonkot, csupan
> ki kell talalni, hogy hogyan.
Ilyesmit mar csinaltak (de nem matematikusok es nem is a Te
definiciod alapjan) - lasd eger (vagy patkany?) hatan a ful......
> Ezt a Ganti-fele def. nem tudja ertelmezni, az enyem tudja.
Megis tudtak, es nem csak ertelmezni, hanem megvalositani,
kivitelezni is - a definiciod nelkul is.
Ez a negydimenzios "alkati informacio" a
> test meglevo reszen is jelen van, csak ott anyag is kitolti.
Fentiek szerint Te ismered/erted a Ganti felet. En sajnos meg
nem olvastam. Tudnad idezni (legalabb roviden a lenyeget)??
(Most is sajatodnak mondod az RKM (mat. jellegu) definiciot.)
Valamint irtad:
> -Math!" Mondana szegeny kocsogarcu, akit eveken keresztul
> indokolatlanul gunyoltunk ki mi, szkeptikusok. Most kicsit
> kabares jelleggel fogalmazva. Ongol mindenkinek itt.
Endre! En ugy latom, hogy Te vagy az, aki itt sajat kapura
jatszik. Es a sok ongolod kozott eszre sem veszed, hany
golt kapsz masoktol. Tobb gunyt kapunk mi (pl. Mizsei,
Math, ... + neha en) mint amennyit Te tolunk. Udv: S. Zoli
|
+ - | inga_nyomatek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
Janos:
> Felado : [Hungary]
> Temakor: huh....csinaltunk valamit.... ( 105 sor )
> Nem ugyanaz a helyzet. Ha a gravitacio veges terjedesebol adodo
> forgatonyomatek kulonbseggel akarsz operalni, ....................
Nem, nem jol ertetted. Az lenti soraimban olvashato a helyes ertelmezes:
<<<A forgatonyomatek _tomeg_x_erokar_ esetere valoban ki van
egyensulyozva a szerkezet, de nezzuk azt a bizonyos "arnyek elmeletet"!
Nincs kiegyensulyozva az inga, mert _felulet_x_erokar_ (a'rnye'k) bizony
nem egyezik meg a ket oldalon! >>>
Tehat csak reszben van kiegyensulyozas -a hetkoznapi gyakorlat szerint.
Nem elsosorban a fold tomegebol adodo szokasos gravitacios hatasra
gondoltam, hanem az altalanos tomegvonzasra!
De pl. nuklearis sugarzas tekinteteben sincs egyensulyban, mert a nagyobb
tomeg hatekonabban nyeli el a gammat (a Compton szoras miatt nem linearisan
valtozik a hataskeresztmetszet). Az igaz, hogy nagyon nagy dozisteljesitmeny
kellene ertekelheto forgatonyomatek eleresehez.
Jozsef:
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Csaba ingaja ( 13 sor )
> > ......... Szelkakas!!
> Ha ez a hatas olyan eros lenne, hogy egy egesz kicsi targy eseten is
> meglatszik, szeliranyba kepes forditani egy par kilos ingat, akkor azt a
> holdak, muholdak mozgasaban reges-reg eszrevettuk volna. Teljesen mas
lenne
> a Hold es a muholdak palyaja, ha egyaltalan lehetseges lenne palya ilyen
> feltetelek mellett.
Kerlek azert vedd figyelembe, hogy az Altalad emlitett testek urvakuumban
vannak, ami olyan ritka, (~10^-26 ; 10^-32 Pa) hogy azt meg csak
megkozeliteni sem tuduk itt a Foldon. Azoknak az egitsteknek a kozeleben
nincsenek "suru" anyagok amik kepesek lennenek szel modjara ide-oda mozogni.
A napszel viszont, ami meg mindig eleg ritka "anyag" megis befolyasolja a
muholdak, egitestek pajait, ezzel egyutt van harmoniaban a bolygomozgasuk.
Kedves lett nekem ez a szelkakas :) A regebbi szelkakasokat nem
tengelyre tettek, hanem egy rud hegyes vegere. Ezeknel fontos volt,
hogy _gravitaciosan_ ki legyen egyensulyozva, ugy hogy a tamaszasi
pont lenyegesen a sulypont folott legyen. A mukodesre keptelen lett volna,
ha M1 x L1 = M2 x L2 mellett az A1 x L1 is egyenlo lett volna A2 x L2 vel
(azonos metszosik eseten)
Leszek en is "keresztapa" :-) Legyen a Csaba ingajanak ezentul a neve :
"Dinamikus Gravitacios Gkakas"
Ezzel csupan arra kivanom felhivni becses figyelmeteket, hogy a
Csaba ingaja NINCS MINDEN TEKITETBEN KIEGYENSULYOZVA,
ezért ha meg akarjatok erteni a mukodeset, akkor celszeru tultekinteni a
meglevo ismereteken.
Udv : Pista
|
+ - | Szocsnek valasz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Szocs
Irtad:
<<Az anyag lete, talan nem teret hoz letre, hanem "anyagdimenziot", anyag
meretet, anyaghalmaz meretet (hosszuseg, suly, stb),de a mozgas nem hoz
letre, meg ido dimenziot sem( ki lehet kerulni). Azora nem idot mutat,hanem
mozgasi sebesseget.>>
Ne haragudj meg ram Szocs, de ezek olyan meretu zoldsegek, hogy talan itt
erdemesebb abbahagyni;-) Oreg vagyok mar...
Fotiszteletem
Voland
|
+ - | petri gyorgy (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
szia,
I'm looking for a poem wrote by Petri Gyorgy: this is the hungarian
title (sorry whether the accents are missed or wrong):
"A delphoi jos hamiscsodot jelent"
Does anybody know if I can dowload it somewhere on internet (in
hungarian or english version if exists) ...Maybe this is not the right
newsgroup, I'm sorry for that but if you know something about it
please let me know..
thanks very much in advance.
Matteo (Milanobol)
Kössönöm szépen
---
To Reply remove "STROFE"
Per rispondere rimuovi "STROFE"
barabucci
__
|
+ - | a fekete lyukak nem hiznak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Tavaly mintha mar megfejtes szuletett volna erre a talanyra,
de valahogy nem talalom... A lenyeg az, hogy fekete lyukak csak
ugy keletkezhetnek, hogy egy terreszben levo anyag egyre jobban
osszesurusodve egyszer csak (a klasszikus mechanikai ertelmezesben)
a szokesi sebesseg eleri a fenysebesseget es ekkor fekete lyukka
valik.
Ez a lyuk mindent magahoz vonz, es bar a bele zuhano anyag az
esemenyhorizont fele zuhanva egyre gyorsul, a relativisztikus
idotorzulas miatt a benne ulo megfigyelo az esemenyhorizont
fele kozeledve egyre lassubbnak erzi az ido mulasat, es az
esemenyhorizont atlepese elotti epszilon idoben, kozvetlenul
a fenysebesseg elerese elott hatranezve meglathatja akar az
egesz vilagegyetem jovojet.
Kivulrol nezve azt kell latnunk, hogy egyre gyorsulva belezuhan.
Megpedig jol kiszamithato idotartalm alatt.
|
|