Zoli,

>Rafoghato, hogy mindez azt sugallja - az eheztetes vagy
>az alkoholizmus nem is mindig baj, hiszen bizonyos esetekben
>eletmento lehet ?


A "bizonyos esetekben" kitetel szinte mindig igazza teszi a mogotte levo
allitast.
Pld. bizonyos esetkben a merges gombak eletmentoek lehetnek (gombaporkolt jo
gombabol, egy gyilkos galocaval=halal, ugyanez vegyes mergesgomba
kollekcioval dusitva=nagy hanyas, tuleles). Kis pohar (vaksagot okozo)
metilalkohol utan normal alkohollal tisztessegesen berugva kesleltetheto a
metil felszivodasa, igy az eset jol meguszhato.
A biztonsagi ov az esetek nagy reszeben eletmento. Ha azonban egy ego
autobal akadalyozza meg a kirepulest, akkor nem.

Legjobb pelda Zoli. Bizonyos esetekben egesz jo dolgokat ir :-))))

Janos

Zoli:

> Epp neked koszonhetem, hogy osszeszedve minden eromet,
> egyszercsak kiizzadtam annak a RAM-nak a lehetoseget,
> melyhez nemesgazatomok es mikro-uregek kellenek, ami
> vulkanikus kozetekben nagy valoszinuseggel adott.
> Ez statikus RAM lenne. A bitenkenti kiolvasas, ill. a feluliras
> az uregekben keltett EM rezonanciaval tortenne.
> Kis energiaju rezonanciaval kiolvasas, mig intenzivebbel
> feluliras tortenne, azaz adott atom atpasszolasa masik uregbe
> mikrokapillarison keresztul.
1) kevesse ertek ehhez a tudomanyhoz, ugyhogy ezek az altalanos szavak
nekem keveset mondanak. bovebben meg tudod fogalmazni?
2) mi irna be az adatokat? hogy valosul meg a kulvilagrol az
informacioszerzes? mi az informaciofeldolgozo folyamat? hog ykepes az
informaciofeldolgozas tanulasra?
3) nem nagyon kepzelheto el elet es intelligencia akciok nelkul. az
intelligens elolenyekben a tanulas celja a helyes cselekves, es ennek
eredmenye generalja a hibat, ami az egyik fontos alapja a tanulasnak.
cel nelkul nincs tanulas, tanulas nelkul nincs intelligencia.


> >a tobbi viszont biztos, hogy specialisan osszetett strukturat
igenyel,
> >amit a koveknel nem mutattal ki.
>
> Mily szerencse, hogy emlekszem - Sipi  irta a
> #1245-ben:
> >F. P. Ramsey 1928-ban bebizonyitotta, hogy kelloen nagy rendszerben
> >mindenkeppen vannak szabalyos strukturak!
ez nem eleg,
1) a kovek korlatos nagy rendszerek.
2) a szabalyos reszstruktura semmit nem er, ha egy olyan strukturaban
van benne, amely nem megfelelo, hiszen az lerontja.
3) a specialisan osszetett struktura olyan, ami nem teljesen szabalyos,
nem teljesen szabalytalan, hanem specialis a tmeneti szervezodes. van
annyira szabalyos, hogy ne legyen kaosz, de nem teljesen szabalyos, mert
az pedig nem tartalmaz informaciot.

> Ha a szabalyos es a specialisan osszetett jelentheti ugyanazt,
> akkor ezentul ebben a kerdesben F. P. Ramsey vedelme alatt allok.
nem jelenti ugyanazt, lenyeges kulonbseg van.

> >hipotetikusan sokminden eseteben fennalhat a lehetoseg,
> >de az emberi idegrendszer eseteben valoban megvan.
>
> Csak mint komplexum viselkedik ertelmet hordozokent.
> Az emberi idegrendszer dzsumbujabol kiragadott neuronok
> mukodeseben, viselkedeseben eddig durvan annyi kovetkezetesseget
> lehetett talalni, hogy nem reagalnak tetszoleges jelre,
> azaz szelektivek.
1) ez eleg durva leegyszerusitese a dolgoknak. az emberi idegrendszernel
pontosan azon epitokovek megletet tuduk, amelyet emlitettem. a teljes
rendszert termeszetesen nem ismerjuk teljessegeben. ezt nem is
allitottam. a kovek eseteben viszont nincsenek meg az elemi
mechanizmusok sem.

> Az elettelen atomok ill. molekulak is szelektiv modon reagalnak
> kulonfele gerjesztesekre.
ez nem eleg, ez csupan azt jelenti, hogy elvegeznek egy partikularis
szamitasi folyamatot. na es? az intelligencia ennel tobb. tanulas is
kell.

> Ezt kiegeszitem azzal, hogy feltetelezesem szerint az ujszulottben
> veletlenszeru folyamatok (*futo programok*) arzenalja zajlik
> egyszerre, majd lassacskan a kornyezetbol erkezo jelek hatasara a
> felesleges ill. hasznalhatatlan folyamatok csillapodnak,
> es a hasznalhatoak szelekcio reven megmaradnak, stabilizalodnak,
> megrogzodnek. ( Ehhez statikus RAM vagy PROM jellegu tarolas
> kell.)
durva leegyszerusites es durva hasonlat. nyilvanvalo, hogy nem elegseges
egy RAm vagy PROM. van ilyen eszkozunk, megsem intelligens.

> Elkepzelesem szerint epp a neuronok alkotta RANDOM struktura
> rendezetlensege teszi lehetove, hogy minel tobbfele program
> fusson, hogy maximalisan bo valasztek legyen a szelekciohoz.
ez megint durva egyszerusites, es csak egy resze az agy fejlodesi
folyamatainak. ennyi nem eleg.

> A kovek RANDOM strukturaja bar az elo agynal szamosabb
> folyamatot is produkalhat kvantufizikai szinten, de az
> ertelmesse valashoz szukseges program-szelekcio mikentjerol
> egyelore sajna nincs konkret elkepzelesem.
1) a kovek random folyamatai nem alkalmas jelleguek
2) a szelekcios mechanizmus nelkul a dolog eleg semmitmondo

> Csak a veletlent valaszthatom szelektalonak, ami baj, mert
> akkor tenyleg kicsi az esely, hogy ertelmes kore leljunk.
> Nincs valakinek otlete, hogy kihuzzon ebbol a slamasztikabol ? :)
koveknel nincs.

math

>A virusok mikor alakulhattak ki?
>Lehetseges, hogy kb. 60 millio eve? Az akkor elt elolenyek nagy reszenek meg
>sokkal 'rugalmatlanabb' volt az immunrendszere?
>Akar az influenza is lehetett a felelos, mint uj virus.
>Egyebkent a virusoknak lehetett kozos ose, vagy tobb torzs egymastol
>fuggetlenul alakult ki? Lehetseges egyaltalan ennek megallapitasa?

A Science szeptember 15-i szamaban van a virusok evoluciojarol egy erdekes
osszefoglalo, Evolution on Life's Fringes (Evolucio az elet peremen)
cimmel. Roviden a tartalmabol:

Az egyre gyulo genszekvencia adatok alapjan jol latszik, hogy nem egyszeru
virus torzsfakat csinalni. Sokszor az egyes virusfeherjek szerkezete nagyon
hasonlo lehet szekvenciahomologia nelkul is. Ugyanakkor talalhatok
genetikai  hasonlosagok olyan virusok kozott, amelyek az igen regen
szetvalt bakteria es archaea kingdomok tagjait fertozik. Ez arra utal, hogy
a virusok mar a kulonbozo kingdomok szetvalasa elott, tehat 3 milliard eve,
megjelentek. Sot lehetseges, hogy "letezett valami a sejtes eletforma
elott, amely alegysegekbol allt, de sejtmembran nelkul. Mi masnak hivhatjuk
ezt, mint virusnak?"
A "moron accretion hypothesis" szerint azonban a virusok sejten belul
alakultak ki. Ha a DNS a primitiv sejtekben meg nem volt kromoszomakba
szervezve, hanem szabadon uszkaltak, akkor ha egy genmuatcio olyan feherjet
adott, amely kepes lett feherjeburkot kesziteni, ez DNS szegmenteket
zarhatott magaba. Ezt nevezhetjuk provirusnak is. Idovel ez a provirus
egyre tobb genetikai anyagot magaba epitve (moron by moron) kialakulhatnak
a virusok.
Bar az ketsegtelen, hogy a virusok szamos gent epitetek be magukba
evoluciojuk soran a gazda genomjabol, azt azert sokan nem fogadjak el, hogy
evoluciojuk egy gennel kezdodott volna es utana egyesevel epitettek fel a
mai genomjukat.
Bar a virusok eredete meg nem tiszta, az azert latszik, hogy eros hatasuk
volt a korai evoluciora. A szekvenciaadatok osszehasonlitasa jol mutatja,
hogy az elet hajnalan a sejtek kozotti gencsere nagyon gyakori es
evoluciosan kulcsfontossagu volt. A prokariotak evoluciojat a lateralis
gencsere jellemzi. Patrick Forterre szerint a virusok ennek a
szallitoeszkozeikent alakultak ki. Vagyis virusok nelkul ma az elet nem
tartana azon a magas fejlettsegi szinten, ahol tart.
Vegul csak egy pelda arra, hogy mennyire reszei a bioszferanak:
Curtis Suttle megnezte, hogy mennyi virus van az oceanok vizeben. Egy
tipikus ml tengerviz kb 10 millio virusreszecsket tartalmaz. Ezt
extrapolalva azt kapjuk, hogy a tengervizben levo virusok osszessegukben
270 millio tonna szenet kotnek meg. Ez vagy husszorosa a balnakban osszesen
talalhato szenmennyisegnek.

Gabor

Koszonom a reszletekbe meno korrekt reagalast 
Janostol  , es Tobiastol  
egyarant.

>A gazdit meg senki nem akadalyozza meg, legfeljebb a kutya, 
>ha nagyon izlik neki... 
Ez kulon tetszett, es gondolkodoba is ejtett:
Ha a nagy kereslet vagy a magas ar miatt nehez lesz hozzajutni 
a kulonleges vizhez, nem tartom kizartnak, hogy megjelennek olyan sakal
cegek, melyek kutya-setaltatast vallalva, diszkret kis 
gyujtoedennyel felszerelkezve, a *faradt*  dd vizet alattomosan
begyujtik es tisztitas utan ujra forgalomba hozzak.
Es persze a csod szelere juto pi-vizesekre is vigyazni kell, mert az
eladatlan keszleteiktol valahogy meg kell szabadulniuk.
Szoval aki ovatos, annak fel kell szerelkeznie a megfelelo analizatorral.
Gondolom - miutan a nehezviz is kurrens cikk, a deuterium-koncentracio
megallapitasara mar regen kidolgoztak meresi modszert.
( Asszem a merestechnika vilagaban csak a pi-koncentracio 
  meresevel voltak eddig sulyosabb gondok. :)
Komolyabbra forditva a szot, valaha Szent-Gyorgyi Albertrol 
terjengtek laikusi pletykak, hogy a rakkutatasban tevuton jart, 
de hagytak hogy maganyos farkaskent a sajat feje utan menjen, 
merthogy fiatalkori erdemei miatt nem lett volna illendo 
nyilt kritikanak kitenni.
Amennyire tudom - o a feherjek villamos tulajdonsagainak 
megismereset kiemelten fontosnak tartotta, es a rakos sejteket 
ill. tumorokat ilyen megkozelitesben is vizsgalta. 
Tumorszovetek egeszsegestol eltero szine ejtette 
gondolkodoba eloszor, es arra kovetkeztetett ebbol, hogy 
kvantumfizikai ismeretek nelkul a rakkutatasban nem lehet 
komoly eredmenyre jutni.

Nemreg az Avemar megalkotoi is hivatkoztak Szent-Gyorgyire,
mint nyomdokain jaro kutatok, es most, hogy Dr. Somlyai Gabor
eredmenyeirol hallottam, egybol Szent-Gyorgyi sejtese
jutott eszembe. 

Udv: zoli

Kedves Math !
Koszonom a Dirac deltarol irottakat.

>>egy-egyertelmu megfeleltetes.

>az egyik "egy" nem kell.

Igen, sejtettem, hogy az *egy-egy* valoszinuleg olyasfele 
eroszakolt kepzodmeny, mint  leg- helyett a legesleg-, 
vagy optimalis helyett a *legoptimalisabb*, de minden 
bizonnyal nemes szandek vezerli azt, aki ilyen hangsulyozottan 
fogalmaz, csakhat a matematika nem turi a redundanciat, 
ahogyan fuggvenyek ketertekuseget sem. 

Udv: zoli

>>forditja a cikkeinket angolra, es ami tetszik nekik, azt magukeva teszik.
Math:
>ez biztos nem a Sok huho semmiert cimu Sh. vigjatek?:) nem hinnem, hogy
>ilyesmi megerne nekik.

Inkabb a Tevedesek vigjateka cimu sk. fordul elo neha velem itt.
De komolyan - ez a dolog nem olyan egyszeru. Kulfoldrol 
finanszirozott lelkesito ujsaghirdetesek is szoktak megjelenni 
nalunk, melyek feltalalok es otletemberek otleteit varjak. 
Ez mintha arra utalna, hogy valahol kifogytak belole, es 
hat persze, hogy a legjobb helyre fordulnak.
Epp a napokban utaltam ra, hogy serkentoleg hatnak az 
agymukodesre a korlatos lehetosegek, s ezekben nem szukolkodunk. 

Ennek kapcsan kerdezem, mert ez regebben is igy volt, es
hatha van elo tanuja az esetnek:
1980 tajan volt valami botranyfele, melyrol radiomusor is
keszult. Ma sem tudom, hogy mi volt a talalmany lenyege,
mert szakmai felkeszuletlensegben ert a hir.
Ha valaki emlekezne az esetre, a szakmai resze erdekelne.
A lenyeg, hogy bizonyos Simonyi Endre megelozve korunkat a 
mikroszamitogepek teren nemzetkozi erdeklodest kivalto
megoldast talalt fel, melyre szabadalmi oltalmat kert, 
de meg nem kapott, csak a bejelentest tette meg, am hiaba, 
mert idokozben megvalositottak masok.

Udv: zoli

Endre irta:

>mi lesz a nezovel, aki lat egy tobbe-kevesbe hiheto, >dokumentumfilmnek alcazo
tt fikciot, aztan lehet, hogy soha tobbe 
>nem tudja meg, hogyan is allnak valojaban a dolgok.
>Szamomra ez moralisan rettentoen santit!

Szamomra is. Es gondolj csak arra a diszno sorozatra, ami "az FBI
titkos aktaibol" felutessel kezdi a nepbutitast. Sokan elhiszik,
hogy ezek valoban megtortent esetek. Aztan lesz jo nagy zur a
fejekben. Barmilyen szelhamost [asztrologust, tenyerjost, auralatot,
"termeszet"gyogyaszt] meghivnak a televizios adasokba, aztan a
riporterek udvariasan, tisztelettel es erdeklodve kerdezik a
"tudomanyarol". En egyszer sem lattam olyant, hogy ketelkedtek
volna, vagy vitatkoztak volna vele.

Udv, Peter.

Tobbszori olvasas utan egyre keptelenebbnek tunik ez a mondat:

>Megallapitottak, hogy a deuterium-mentes viz a rakos
>sejtek osztodasat gatolja, mig az egeszseges sejteknel
>nincs eszreveheto gatlo hatasa.

Ugyanis ha a deuterium jelenlete a rakos sejtek osztodasanak fontos
feltetele, es a normalis sejtek osztodasara a deuterium jelenlete teljesen
kozonbos, akkor arra kellene kovetkeztetni, hogy ket teljesen kulonbozo
sejtosztodasi mechanizmussal allunk szembe. Csakhogy a sejtosztodas
mechanizmusa nemcsak egy szervezeten belul tortenik azonosan, hanem az
egesz elovilagra nezve altalanos. A rakos sejtek ilyen ertelemben nem
lognak ki az elovilag szaporodo sejtjei kozul, csupan egy elo szervezeten
beluli funkcionalis munkamegosztasban keptelenek a szervezet szamara fontos
szempontbol normalisan mukodni. Az egyik funkcio, ami tulsagosan is jol
mukodik bennuk, az a sejtosztodasi kepesseg, amit teljes mertekben a
megszokott modon csinalnak.

Tobias Sandor altal adott linken http://www.hyd.hu/  Somlyai pontosan ezt
allitja, igy a fenti idezett mondat felreertesen alapszik, helyesen igy
szol:

Megallapitottak, hogy a deuterium-mentes viz (DDW) a sejtek osztodasat nagy
mertekben gatolja.

A rak gyogyitasa azon az alapon merul fel, hogy a rakos betegben a
leggyorsabban osztodo sejtek eppen a tumoros sejtek, igy a DDW hatasat
legszembetunobben ezek a sejtek mutatjak. Sajnos ugy tunik, hogy az
elvegzett vizsgalatok is szinte kizarolag a tumoros sejtekre gyakorolt
hatast teszteltek, pedig ha az altalanos sejtosztodasra valo hatas ennyire
nyilvanvalo, akkor az egesz szervezetre, sot az egeszseges szervezetekre
gyakorolt hatast is legalabb ugyanilyen korultekinto figyelemmel kellene
vizsgalni, hogy a DDW hatasarol megalapozott velemenyunk alakuljon ki. Az
egeszseges sejtek szaporodasanak gatlasa nyilvanvaloan kritikus,
eletveszelyes lehet a test allapotatol, es a gatlas merteketol fuggoen, igy
a DDW alkalmazasanal a mindenfele lehetoseget felolelo teszteket nem lehet
nelkulozni. A kozkezen forgo, es idezett felreertett laikus szobeszedek
ismereteben fontosnak tartanam a fenti felreertes tisztazasat a megadott
linken is, mielott a megszedult jonep elkezdene DDW-vel leepiteni magat.

Takacs Feri

Sziasztok!

Zoli irt a deuterium mentes vizrol. kinyomoztam hol lehet kapni.
A honlapjuk: www.hyd.hu

Az ott levo telefonszamokon tudnak mondani videki helyeket is, ahol kaphato.
(Tel:309-7400)
Bocs ha akaratlanul is oket reklamozom.
Egyebkent a cimet es a telefonszamot az Allatgyogyaszati Oltoanyag es
Gyogyszerellenorzo Intezet kemiai osztalyatol szereztem.
(lsd: Budapesti telefonkonyv)

Udv
VassZ