Eloszor nem ertettem meg, hogy hogyan jelen(hetet)t meg Kara levele, azutan
megtalaltam a "kulcsszot":
"- live f....ng with sound".
Szoval az utalas benne volt a levelben rejtve.

Most mar csak azt nem tudom, hogy ez hajendes, hifis, midfis, Szokolos,
vagy csak a' la concert[:)]

Tovabbi jo munkat es zenehallgatast:
Tibor

Szilagyi Andras irta:

[nyissz]

> Meglepo modon sok ember, aki kepzett zenerajongonak tartja magat, 
> visszael zenehallgatas kozben ezzel a[z erzeki] sikkal. Azert jarnak 
> hangversenyre, hogy megfeledkezzenek magukrol. A zenet vigaszkent, 
> menekuleskent hasznaljak. Egy idealis vilagba lepnek be, ahol nem 
> kell a mindennapi elet realitasaival folgalkozniuk. Termeszetesen a 
> zene sem koti le gondolataikat. A zene kiszakitja oket a valosagbol 
> es lehetove teszi, hogy almodozzanak a zene segitsegevel es 
> apropojan -- mikozben sohasem figyelnek a zenere valojaban.

A fentiek bovebb kifejteset es torteneti kontextusban valo elemzeset 
olvashatjatok Nikolaus Harnoncourt A beszedszeru zene c. hallatlanul 
izgalmas konyveben.

----
Varga Gyorgy                                       Binchois rulez!

Zsolt irta Szilagyi Andrasnak:

> Az egesz fentebbi idezetedbol (a szintekrol) azt erzem, hogy Te 
> mindvegig kivulallokent figyeled a zenet, es az elvezetet szamodra 
> az jelenti, hogy "de szepen szol... milyen megrendito... de jo kis 
> dallamvonal...", ez mind egy bizonyos racionalis allaspontot tukroz. 
> Egy ilyen megkozelites megfosztja az embert a zene "atelesetol", a 
> mar annyit emlegetett katartikus elmenytol.

Szabad kerdeznem, hogy te ezt honnan tudod? Marmint hogy altalaban a 
"harmadik szintu" zenehallgatas megfosztja az embert a katarzistol?

En ugyanis nem ezt tapasztalom magamon. Eppen az ellenkezojet.

A mu szerkezetenek, tisztan zenei strukturajanak atlatasa nem hogy 
elvenne az erzeki es az expressziv elvezetbol; eppenseggel hozzaad egy 
oriasi adaggal.

Probald ki, ha nem hiszed.

----
Varga Gyorgy
3. szintu zenehallgato ;)

Olvasva SziA altal beidezett Copland muvet egy kicsit jobban ertem mirol van sz
o:

Gyanitom, hogy egy kicsit felreertelmezted a sulypontot: Azok akik elsosorban e
rzeki sikon 
hallgatnak zenet, nem hiszem, hogy pont a HE-sek lennenek. Amirol Copland besze
l (ficko 
olvas, beszelget koncerten etc. - bar ezzel is lehetne vitatkozni) csak annyi, 
hogy vannak 
olyan emberek akik nem ertik meg (es igy nem erzik meg) a zene LENYEGET 
(valoszinuleg meg a masodik szintet  is csak ritkan).

De ez nem jelenti azt, hogy mindenki aki elethu hangzasra vagyik, az csak azert
 teszi azt, 
mert MELLETTE nem latja mi a lenyeg, hanem azert, mert meg JOBBAN szeretne azt 
latni 
(Ezt igen konnyen bizonyithato: meghallgatok veled kozosen valamilyen olyan tip
usu zenet, 
amivel meg nem talalkoztal, en viszont igen es akkor meglatjuk en mennyit "erte
k" belole es 
te mennyit - pl. kivancsi vagyok, hogy valami jo kis torokos/arabos elvont utem
ezesu (pl. 
15/16) darabot hova tennel, tudnad e "ertelmezni" azonnal).

Megjegyeznem: Amennyiben a harmadik szint fontossaga ilyen merteku lenne, akkor
 nem 
lenne kulonbseg zenei stilusok kozott az idealis hallgato szamara: csak jo (job
b) zeneszerzo 
es rossz(abb) zeneszerzo lenne. Mindegy, hogy Beethoven vagy Ravi-Shankar, csak
 a mu 
sokretusege, intelligenciaja szamitana.


Egyebkent: Copland is hangversenyrol beszel es nem kottaolvasasrol, ahhoz pedig
 
hangzas szuksegeltetik. Meghozza hangversenyen a 100%-osan elethu adodik. Ha ot
thon is 
hangversenyt akarsz hallgatni, ahhoz 100%-os kutyu kene. Ilyen elmeletileg sem 
lehetseges. Ezert kell olyan, ami 99%, 99.9%, 99.99%, 99.99999% megkozeliti az 
eredetit.

Hogy miert kell tizezred szazalekokra iszonyu penzt kolteni? Ajanlanam figyelme
dbe
Benoit Mandelbrot, Heinz-Otto Peitgen, Michael F. Barnsley muveit es ugy altala
ban a 
dinamikus rendszerekkel, fraktalokkal es kaoszelmelettel foglalozo konyveket. H
a 
megerted ezeket es, hogy ez az meglehetosen uj (es forradalmi) felfedezes milye
n szerepet 
jatszik a termeszetben (mindehol), akkor rajossz, hogy neha az is fontos, ami o
lyan apro, 
hogy ki sem tudod venni a hatterbol, megis: nem lesz ugyanaz nelkule, illetve h
ogy az "jo 
kozelites" mennyire pontatlan. 

Mellesleg nem csodalom, hogy Bese Attila nem akar fraktalelmeleti eloadast tart
ani az uj 
AO hangzassal kapcsolatban, bar en is kivancsi lennek, hogy a gyakorlatban az u
j 
megkozelites mit jelent. Hogyan lehet (o "perturbans rendszerek dinamikajanak" 
hivta) a 
"kaoszelmelet" matematikajat kihasznalni a HE audiotechnikaban (ugy ahogy eddig
 meg 
masok nem tettek).

Udv

Ecsedy Aron

 irta:

> Jol harmonizal Bob
> Harley hiend konyvenek bevezetojevel: "High End Audio is the quest
> to re-create in the listener's home the musical message of the 
> composer or performer with the maximum realism, emotion, and
> intensity. Because music is important, re-creating it with the
> highest possible fidelity is important... A music-reproduction
> system isn't a home appliance such as a washing machine or toaster,
> it is a vehicle for expressing the vast emotional and
> intellectual potential of the music encoded on our records
> and CDs. The higher the quality of reproduction, the deeper our
> connection with the music."

Az utolso mondat magyarra leforditva igy hangzik: 
"Minel jobb a (hang)reprodukcio minosege, annal melyebb a kapcsolatunk a
zenevel." 
Na szerintem itt van a kutya elasva. Erzesem szerint ezen folyik a vita
SziA-val kezdettol fogva. SZVSZ szerint ez az allitas nem igaz.
En ugy fogalmaznam at magyarul, hogy: "Minel jobb a (hang)reprodukcio
minosege, annal melyebben kapcsolodHATunk a zenehez". Azaz: a magas szintu
zenei reprodukcio LEHETOVE TESZI a zene melyebb ateleset / megerteset (kinek
a pap, kinek a papne), de nem feltetlenul OKOZZA azt! A dolog donto reszben
megis csak a hallgaton mulik. De szazalekokat nem fogok irni, ne is kerjetek
;-)
Az en ertelmezesem szerint SziA nagyjabol annyit akart mondani, hogy a
hangreprodukcio minosegenek javitasa csak egy bizonyos szintig eri meg, es
onnan fogva mar sokkal erdemesebb a sajat hangfelfogo berendezesunk
minosegenek javitasa, azaz sajat magunk zenei kepzese. Ennyiben egyet is
ertek vele, a tobbi meg szvsz mar mellekvagany volt.
Hogy ki hol huzza meg azt a hatart, amig erdemes a berendezesere koltenie,
az persze -  ahogy a seregben mondtak volt - egyeni szoc problema ;-)

 irta:

> Velemenyem szerint ez egy nagyon fontos dolog. Nevezetesen 
> az, hogy maganak az erzekelt hangnak fiziologiai hatasa van. 
> Ezert van az, hogy a kotta/partitura olvasasa teljesen mas, mint 
> a zenehallgatas. En ugy gondolom (bar nem tudom kiprobalni), hogy 
> meg az ebbol a szempontbol legtehetsegesebb emberekre is (ugy 
> ertem, azokra is, akik kepesek a partiturabol belso hallasukkal 
> tokeletesen "hallgatni" a muvet) mas hatasa 
> van a zenenek, mint a partitura olvasasnak. 

Szamomra peldaul mindig csalodas volt a fejben elkepzelt muvemet egy hus-ver
zenesz eloadasaban eloszor meghallani - senki se tudta ugy eljatszani ahogy
en szerettem volna :-( Persze en nem vagyok nagy asz a kottairasban, es nem
dolgoztam egyutt vilagklasszis zeneszekkel sem. Biztos hogy ennel sokkal
jobban meg lehet kozeliteni a tokeletesseget. De szvsz az etalon ott szol a
zeneszerzo fejeben.

Mondjuk a rockzeneben a labdobnak, vagy egy otezer wattal megszolalo
basszusgitar also E hangjanak tenyleg vannak olyan fiziologiai hatasai, amit
az ember belso hallasa nemigen tud reprodukalni. De ennek a reprodukalasa
valoszinuleg otthon a hazi rendszeren is nehezsegekbe fog utkozni :-)
Udv,
Peter

Udvozletem!

Aki talalkozott mar az Audio Pro Stage4 tipusu hangfallal (esetleg pont 1 ilyen
buszke tulajdonosa)
tegye meg, hogy leirja a muszaki adatait es a velemenyet.

A jelenlegi technics cucchoz (2x60W szinuszos teljesitmeny) lenne beszerezve,
eleg sokfele
zenet hallgatunk (baratnom inkabb radio napi slagerek, + rajzfilmzenek, en Tori
Amostol Sting-en
at, a Michael Nyman altal elkovetett zongora es vonosnegyes dababokig
sokmindent.)
                              Udv. es varom a reagalast:Bigyo
U.i.:Esetleg cc. a cimemre is ha lehet.

Sziasztok HANGosok!

>Copland: What to Listen for in Music c. konyvebol (1. kiadas: 1939,
bovitett
>kiadas: 1957), amiben benne lesz a valaszom is tobb kerdesre, pl. Schram
>Zsolt egyes kerdeseire. -- Sz.A.

Sracok! A mi a fenet vitatkozunk (helyesebben vitatkoztatok itt, mert en nem
szoltam hozza, csak most olvastam utolag az elmult heti HANGokat)
Nezzetek a  kiadas datumat: 1939!!!!! Hol feneben volt meg akkor Hi-End??
Meg akar 1957-ben is. Coplandnak akkor meg fogalma sem lehetett az elethu
hangzasvisszadasrol! Me'g a mai berendezesek is csak kozelitik a
koncerttermek hangulatat, de igazabol me'g egyelore nem tudjak teljesseggel
az elo zene varazsat visszaadni.(De a jol osszeallitott hi-end cuccok mar
nagyon kozel jarnak hozza).

En, mint konnyuzene-kedvelo, aki me'g csak neha-neha hallgat nepszerubb
klasszikus muveket, nemigen akarok a komolyzeneben jaratos kollegak
velemenyhez hozzaszolni, csak annyit, hogy egyetertek az altaluk (Kovary
Peti, Gruiz Marci es a tobbiek) leirt velemenyekkel. O"k akik gyakrabban
jarnak elo koncertekre, jol ismerik a hangszereket, tudjak, hogy milyen
oblosnek kell lennie egy klarinet-hangnak, milyen lecsengesunek kell lennie
egy zongoranak, hol helyezkednek el a zeneszek...stb,stb. En ilyen
szempontbol nem tudom megitelni a dolog, mert 

ad1: nincs eleg jo fulem,
ad2: nem ertek a komolyzenehez,nem ismerem jol a hangszereket, nem jarok
koncertekre,
ad3: nincs hi-end cuccom.

De! Van egy igen jol osszehangolt mid-fi lancom. Sot engedjetek meg, hogy
mar ne mid-finek, hanem audiofilnek nevezzem. Ugyanis ugy veszem eszre, hogy
itt a listan harom kategoriat allitottunk fel. Ugymint:

1.Low-end: Teljesen kommersz minitornyok, hordozhato radios magnok, szokol
radio :-)
2. Mid-fi: Technics, Sony, Marantz stb es tarsai; minden ami IC-s, tranyos,
arfekvestol fuggetlenul.
3. Hi-end: Csoves cuccok, kivalo allvanyok, LP-jatszok  jo hangszedovel,
karral es leheto legjobban osszevalogatott kabelek, halozati kabelek stb.
Arfekves: mar lehet egy szazezres cucc is hi-end (Kovary Peti irt errol), de
azert inkabb az a jellemzo, hogy a hatar a csillagos eg...

En azert en beillsztenek meg egy kategoriat is: az AUDIOFIL-t. Ami mar nem
mid-fi, de nem is hi-end. 
Pl. A Musical Fidelity A osztalyu tranyos erolkodoje, Audiolab vagy az
utodja a Tag-McLarren, a dragabb, igenyesebb Marantz cuccok, a jo es draga
CD futomu-DA converter osszeallitasok (Meridian, Musical Fidelity, stb)
Mission Cyrus cuccok, Spendor hangfalak stb..stb. Ezek csak ugy vaktaban
kiragadott peldak, csak arra szeretnem felhivni a figyelmet, hogy ezeket a
beredezeseket azert ne vegyuk a Technics, Sony stb mid-fivel egy kalap ala;
konyorgom!!
Tehat nem hi-end, de nem is mid-fi, ezeket en mar az audiofil kategoriaba
sorolom!! Igaz, nehez itt kategoriakat meg hatarvonalakat felallitani,  van
osszemosodas a kategoriahatarok kozott, fugg a zenei izlestol es meg
sorolhatnam. 

Szoval e kis kitero utan oda akartam kilyukadni, hogy en, mint konnyuzene
kedvelo is mennyire fontosnak tartom a hangminoseget. Mennyi eloleget,
arukolcso:nt vettem fel; a jutalmakat felrettetem, lemondva masrol egy jobb
cucc, kabel erdekeben. Epp tegnap szamoltam ossze berendezeseim osszerteket:
kozel 600e Ft. Hany CD-jatszot, kabelt hoztam haza
meghallgatasra,(szerencsere volt ra lehetosegem) mire megtalatam a nekem
tetszo hangot. Es mindezt azert, hogy elerjem a un. 2. sikot. Hogy elvezzem
a zenet. Amig Kovary Petinek, Gruiz Marcinak Szosztakovics, vagy vagy
Beethoven okoz csodalatos elmerulest a zeneben, addig nekem Vangelis, vagy
valami szep flamenco gitaros zene, vagy epp egy pansipos  Andok-zene valtja
ki ezt az erzest.  De itt sem mindegy, hogy hogyan hallatszik a pansipon
ataramlo levego, vagy mennyire szepen peng az a flamenco gitar!

Pedig Kedves SziA, ez "csak" konnyu es akusztikus hangszeres zene.
Belathato, hogy mennyire fontos a hangzas a legnagyobb kihivasnal: a
komolyzenenel!
Pedig mint emilettem volt, nincs igazan jo fulem es nem hallom meg, hogy
kabelforditasnal hova "ulnek" at a zeneszek, vagy ha hallok is valamit nem
tudom szavakba onteni, legfeljebb annyit mondani: valahogy mas. Bar igazabol
a fulemet, mondjuk pl. Kovary Petinel lehetne letesztelni. Lehet, hogy ott
meghallanam az "atules"-t :-))
Es nem csak az a'rrol van itt szo: A 600e Ft-os (ja es ebbe nem szamoltam
bele a Hi-Fi stereo videomat, pedig az is zenei cuccnak tekintheto) cuccomat
meghallgatva komolyzenevel egy hozzaerto siktitva menekulne ki a szobabol
:-))), de a barati korom, akik a hasonlo mufajt kedvelik, mindig logo orral
mennek el, barcsak az o" cuccuk  is igy szolna. En az altalam kedvelt
mufajokra "hegyeztem" ki a lancom hangjat.  Egy maskepp osszeallitott 600e
Ft-os cucc, amit a gazdaja a komolyzenehez igazitott (penztarcajanak
megfeleloen), viszont masfele mufajon muzsikalna gyengebben.
Szoval, csak azert "pofaztam" :-)) itt annyit, hogy ravilagitsak a
hangzashuseg fontossagra, arra, hogy elvezzuk a zenet mufajtol fuggetlenul,
elmeruljunk benne. Mellesleg konnyuzenenel meg kevesbe van ertelme eljutni a
3. szintre. Sot IMHO _semmi erteleme_ sincs.

Nos, kedves SziA, bar vannak reszigazsagok a fejtegeteseidben (ill.
Coplandeban) de en az inkabb az elottem szolo listatarsaimmal ertek egyet.

Udvozlettel:

                Korpas Zoli..............

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Egy masik egy kisse ego kerdes, mi az a MIDI?

Musical Instruments Digital Interface.
Egy olyan interface es protokoll szabvany, mely lehetove teszi elektronikus 
hangszerek osszekoteset, ezen keresztuli vezerleset, szinkronizalasat. 
Napjainkban mar nem csak hangszereket, de vilagitast, keveropultokat, 
felvevo eszkozoket, PA rendszereket (meg ki tudja meg mit) is lehet ezen 
keresztul vezerelni, hangmintakat lehet vele letolteni. Az alap szabvany a 
GM (General MIDI). Ebben szabvanyositottak az alapveto vezerleseket (pl. 
Note On/Off), kontrollereket (pl. Volume), es az _alap_ hangszerkeszletet 
(ennek celja, hogy egy GM nota minden hangszeren kb. ugyanugy szolaljon 
meg). Ennek tovabbfejlesztese a GS (Roland) es XG (Yamaha), tobb 
hangszerkeszlettel, effekt vezerlesi lehetosegekkel. Termeszetesen a GM-mel 
felulrol kompatibilisek. Mivel a GM lehetove teszi a tovabbfejlesztest (igy 
johetett letre a GS/XG is), igy a hangszerek nagy tobbsegen a GM mellett a 
hangszer 'sajat dialektusaban' egy csomo mindent lehet meg vezerelni.
Bovebb ismertetokent ajanlom a Gerenyi/Sik fele MIDI alapozas/MIDI 
protokoll cimu konyvet.

Topy