Sziasztok!

En is sokmindent olvasok, mondhatni mindenevo vagyok.
Eppugy olvasok Rejtot, Tarzant, parodiakonyveket ( Star Why, Roppencs
ismeritek oket ???)
mint Orkenyt, Kafkat, Vernet.
Kafkat en kesobb fogadtam be.Gimnaziumban nem olvastam el az Atvaltozast
de szerintem csak iskolas dacbol mert kotelezo olvasmany volt.Kesobb
viszont elolvastam es nagyon tetszett.Akkor olvastam Kafkatol tobbet is.
Szerintem sokan nem is tudjak, hogy a szepirodalomban is rengeteg olyan
iro es regeny van ami epp olyan izgalmas es mozgalmas, letehetetlen mint
egy ma kaphato szines boritoju csillogo-villogo regeny.
Bar ez utobbit en megvallom oszinten nem igazan olvasom.
En is nagyon szeretem a mar kicsit megsargult lapokat ezert olvasmanyt
inkabb antikvariumban keresem.

Szerintetek melyik a legjobb antikvarium Budapesten? ( ezennel is
elnezest kerek azoktol akik nem Budapestrol irnak es szamukra ez
teljesen felesleges de talan mas varosokban is lehet tippet adni
masoknak )
En eleg sokat ismerek de hatha mondtok ujat.

Sziasztok!



Nemeskeri Csaba 
<<<<<<<<<<<<<< Jazz is my life >>>>>>>>>>>>>>>>>>>

> 1. Van egy oldal a konyvrol, ahol egy tablazatban vannak a linkek a
> betekintesre. Kivalasztom az elsot, es van egy rovid leiras. Utana
> vissza kell lepni, ujra megvarni, mig bejon az oldal, majd kattintok
> a masodik linkre, es igy tovabb. Miert nincs "Tovabb" gomb, a kov.
> ismertetore, tehat tartalom, ismerteto, stb.

  Jo az otlet, druszam, en a magam reszerol maris tovabbitottam a
Vikk.netnek. Tenyleg eleg sokat kell nyomogatni, bizom benne, hogy
alakitanak az oldalon.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KUKA = Suketnema szemetgyujto.

> Felado :  [International]
> Volt szo az e-konyvekrol; _szemely szerint_ engem nem 
> varazsoltak el, nem latom be hasznat, se ertelmet, en 
> jobban szeretem a megfogható köteteket, es egy regebbi
> konyv sargas lapjainak "illata" inkabb elvarazsol, mint
> hogy a szamitogep elott gornyedve, a monitortol konnyes 
> szemmel egy 600 oldalas
  Igazad van, szerintem mindenki jobban szeret papirkonyvet olvasni.
Viszont a papirkonyvnek mint mindennapos formanak le fog aldozni
meg a mi eletunkben, ugy gondolom, (vagy legalabbis luxusnak fog
szamitani) es jo elore pszichesen (is) szoktatni kellene magunkat
az elektronikushoz. Aminek szamos praktikus tulajdonsaga is van
mint azt mar sokan leirtak.
  Ha nem konyv, hat ujsag: en regen napilapot is jarattam sokaig,
aztan ahogy kifejlodtek nalunk is az internetes hirlevelek, ujsagok,
a nagy napilapok elektronikus valtozatai, leszoktam rola. Ma mar
nem erzem hianyat a papir napilapnak.
Egyelore a hetilapok meg tartjak magukat nalam, -pontosan azert
amit leirtal- nem tudom meddig. (Valoszinuleg, addig, amig a teljes
tartalom nem lesz elerheto interneten, meltanyos aron)
Ti hogy vagytok ezzel?

> regenyt olvassak. Egy kisse meglepodve tapasztaltam, hogy a 
> lista temainak
> tobbsege a fantasyrol illetve a sci-firol szol. Konkretan 
> semmi kifogasom a mufaj ellen, bar nem kedvelem.
En is pontosan igy vagyok. Meglepett, mennyien olvasnak
sci-fit, azt gondoltam ezeket a mostani csicsas boritoju sci-fi
konyveket irastudo ember meg nem veszi. :-)

> Nalam a szepirodalom illetve a regeny-irodalom
> van elonyben, de szinte mindenevo vagyok, hangulattol fugg. 
detto.

> olvasta mindet. :) Gondoltam megkerdezem erdeklodik-e valaki 
> a szepirodalom,
> illetve a jo regenyek irant, hiszen errol a mufajrol meg 
> szinte senki nem nyilvanitott ki velemenyt. 
> Esetleg erdekelne, hogy  probalkozott-e mar valaki
> konyvirassal, s ezen belul megoszthatnank tapasztalatainkat.:)

Bevallom, en igen, tiz eves koromban, de mar elteptem. :)
  Rossz konyvet nem nehez irni (eleg egy regenyiro tanfolyam+
minimalis verbalis kreativitas), de jo konyvet csak szuletett tehetseg
tud, akibol elobb-utobb ugyis kibukik, hogy TUD irni.
Sajnos a jo konyvhoz szukseges magas intelligencia es a
kreativitas ritkan jar egyutt.

> Termeszetesen nem akarom irodalomorava konvertalni a listat, 
> :) pusztan _lehetseges_, hogy meg tobb olyan ember is aktivan
> reszt venne a listan,
> aki nem annyira a fantasy es a sci-fi mufajaban otthonos, 
> mint inkabb a tobbi hasonloan jo mufajokban, de mivel 
> eddig szinte masrol sem  volt szo, mint a
> fenti mufajokrol, ezert batorkodtam megirni ezt a levelet. 
Mancsom folteve! Ketten mar vagyunk...

> Felsorolnek nehany konyvet, melyek a
> kedvenceim koze tartoznak (szinte mindegyik altalam olvasott
> konyv a kedvencem), 
> Kezdenem talan George Orwell 1984 c. konyvevel, mely egy utopia,
> s mint ilyen talan osszehozhato a sci-fi vilagaval. Aztan:
kotelezo olvasmany, akarcsak az Allatfarm.
Aldous Huxley is irt jo konyveket, a legjobb talan a Szep uj vilag.
Stanislaw Lemnek is volt nehany erdekes utopiaja.

> Agota Kristof: Trilogia, Sylvia Plath: Az uvegbura, Robert 
> Merle szinte kollektivan :),
Merle nalam is az elso szamu kedvencek kozott van, az osszes
muvevel egyutt. Olyan konyveit is szeretem, amit sokan nem,
pl. a Madrapur, vagy az Uvegfal mogott.
Lenne egy provokativ kerdesem: szerintetek Merle tortenelmi
regenyfolyama lektur vagy sem? Elorebocsatom, hogy en
imadom, es regota vadaszom hianyzo reszeit, de nem tudtam
eldonteni. Hajlok afele, hogy megsem lektur, bar tobben
mondjak ra.
Merle-nel is nagyon imponal az, hogy latszik, az a konyv rendesen
meg van irva. Merle "keszult" a regeny targyabol, utanaolvasott,
es komoly targyi tudassal ult le megirni a mufajilag szepirodalmi
regenyeit is.

> Emily Bronte: Uvolto szelek, A zabhegyezo, 
Bronte a felesegem kedvence, de Singert en is nagyon szeretem.
Az egyik kedvenc mai irom, (pl. A rabszolga, vagy A mezok kiralya,
de a rovid tortenetei is fantasztikusak)

> kedvelem az orosz
> irokat (pl. Dosztojevszkij, Bulgakov, A. Tolsztoj) sajatsagos 
> az irasmodjuk;
En az oroszok kozul csak Ribakovot (Az Arbat gyermekei),
Szolzsenyicint (osszes) szeretem, de pl. Bulgakov nem tetszett.
A Mester es margaritanak a kozepeig sem volt erom eljutni.
Nem az en vilagom. A regiek regenyei is tul lassu folyasuak mar
az en agyamnak.

> Szilvasi Lajos, Ken Kesey: Szall a kakukk feszkere... es meg 
> sorolhatnam.
A Szall a kakukk valoban alapmu, de en ugy tudom es ugy lattam,
hogy Szilvasi inkabb lekturoket ir. Annak viszont nem rossz!

Hadd dobjak be meg egy nevet:
Passuth Laszlo. Ki olvasta, kinek tetszett pl. az Esoisten siratja
Mexikot, A harmadik udvarmester? 
Szerintem fantasztikusan jo regenyek, es nekem -mint tortenelem
irant nagyon erdeklodo embernek- imponal a szerzo muveltsege,
targyi tudasa is.
Nehany fontos szerzo, aki hirtelen eszembe jut: H. Sinkiewitz,
Boleslaw Prus, Robert Graves. Ki mit olvasott toluk?

Korabban szoba kerultek gyerekkonyvek. 
Az en jeloltem: Jules Verne osszes.
Megunhatatlan, es okosodik is tole a gyerkoc, nem csak 
egy ujabb alomvilagban szorakozik cel es ertelem nelkul.

Hadd irjam le par sorban en miert nem szeretem a fantasyt.
A regi sci-fik (Asimov, Huxley, Lem) meg gondolkodtattak, 
valojaban nagyon is a mi vilagunkrol szoltak. Megmaradtak a
racionalitas fonalan, nem erezte ugy az ember a tizedik oldal
utan, hogy egy elmebeteg naplojat olvassa, Ide, a jo sci-fihez
sorolhatok nemely magyar irok is, mint Zsoldos Peter, Csernai
Zoltan, .. stb. Ez a fenykor azomban -erzesem szerint- lezarult
valamikor a hetvenes evek vege fele.
Nem tudom, nem ertem pontosan miert, de ekkortol -koltoen
fogalmazva- a sci-fi jovokepe altalaban is sotetbe borult, az
otvenes, hatvanas evek optimista jovokepe semmive lett.
A mai sci-fi, -es leginkabb a fantasy ami ettol kezdve eli 
viragkorat-, egeszen mas. Jellemzo, pl. hogy a tudos megszunt
pozitiv figura lenni, bejottek viszont az irracionalis hosok,
meg a csudalenyek, koboldok, es eleinte csodalkozva kerestem
hogy ennek meg ennek a lenynek mi a dramaturgiai szerepe
a regenyben, aztan rajottem, hogy nincs is neki.... Egyszeruen
csak l'art pour l'art szurrealis.
Nekem, aki a Verne Nemo kapitanyan es tobbi regenyein
nottek fel, ez a fajta szurrealizmus ertelmetlen es taszito.
Szoval azert (is) viszolygok a fantasytol -es a szemelyiseg-
fejlodesre veszelyesnek is tartom! - mert egyatalan nem kelti
fol az erdeklodest a korulottunk levo vilag irant, a racionalis
megismeres es racionalis gondolkodas irant, hanem
szurrealis alomvilagokba repit, leszoktat a megismeresrol.
Talan van egy olyan uzenete is, hogy a valodi vilagban nincs
mar semmi erdekes, a valosagban nincs jovo, ha van is,
az baljos es kontrollalhatatlan. (a kommersz filmek is mind ezt
sugalljak) Felno egy nemzedek, ami mar az anyatejjel szivja
magaba ezt az alomvilagba menekulest, a valosagtol, a
tudomanytol, a gondolkodastol valo elfordulast. (Hozza semmi
pozitiv jovokep, semmi erdeklodes, tettvagy, csak belehulyulni
a modern tomegkulturaba, amelynek fo celja valojaban a
gondolkodas kikapcsolasa, mert a sok gondolkodo ember az
veszelyes... na jo, innentol OFF) 
Ez valahol a civilizacio csodje, es nagyon veszelyes tendencianak
tartom. Pont egy sci-fiben olvastam regen ilyen "orok alomba
merult" civilizaciokrol, akik vegul kihaltak, mert elfelejtettek a
vilaguk mukodtetesehez szukseges tudast.

------------
Nagyszékely István:
> Sajnalattal kell tudomasul vennem, hogy nem volt igazam.
.....
> Az vesse rám az elso követ, aki ennyire visszanézi a listát...
> És ha leírva látom azt, hogy scientológia (és még van más 
> is...), eldurran az agyam, és amellé álok, aki ellene van.
> Sorry.
> Valóban.

En ha leirva latom azt, hogy Hubbard, akkor a scientologiaval
hozom osszefuggesbe, (nem alaptalanul!) eldurran az agyam,
es amelle allok aki ellene van, vagy gondoskodok rola hogy
legyen valaki ellene.
Sorry.
Valoban. Szerintem fejezzuk be, aki ugy _erzi_ hogy Hubbard
emlitese miatt lehulyeztem pedig nem is scientologus, attol
ezuton bocsanatot kerek.
(Hubbard sci-fi regenyei a szektaban is kotelezo olvasmanyok,
csak sajnos atelik es elhiszik...)

> Ahogyan az MP3-at megfizettetik - vagy próbálják -, az 
> e-könyv egyelore nem
> számíthat ilyen védelemre. És mint tudjuk, bizonyos körökben 
> az az általános
> nézet, hogy a neten minden ingyenes, vagy fel kell törni...
Ha ez igy nem is igaz, az szerintem mara kozhelyes igazsag,
hogy a szerzoi jog egesz intezmenyrendszere valsagban van,
elavult, a fejlodes kerekkotojeve valt, nem tud mit kezdeni az
informacios tarsadalom lehetosegeivel. 100-150 evvel ezelotti
allapotokat tukroz.

Jelenleg a regi rendet probaljak tuzzel-vassal betartatni, egyre
remenytelenebbul (felelmetes, a jogaszok milyen hulyek tudnak
lenni az informatikahoz) az uj rend mikentjerol meg csak 
probalkozasok vannak, ld. Napster-Bertelsmann egyezseg, de
senki nem tud semmi biztosat.
Egy biztos: a jelenlegi jogszokasra nem kell merget venni, mert
amr nem lesz hosszu eletu.

udv: VAti

Sziasztok!!

> > Errol eszembe jutott, hogy most a koltozkodesnel kezembe kerult egy
> > szatyornyi Alfa. Nem az osszes, de pl. az elso is koztuk volt (a StarWars
> > kepekkel). Akar valaki szkennelni? :)))
> Lehet rola szo... :-)
Akarne'k en is... De sajna nem tudok...   Ha valaki megis megteszi, 
tisztelettel kerem, tegye lehetove nekem a CD-re masolast...
Orok halam uldozne'...   ;-)))

> Gondoltam megkerdezem erdeklodik-e valaki a szepirodalom,
> illetve a jo regenyek irant, hiszen errol a mufajrol meg szinte senki nem
> nyilvanitott ki velemenyt. 
;-))))   De...  Szinte csak "jo regenyekrol" beszelunk...   ;-)))

> Ugy gondolom, aki feliratkozott erre a listara, az szeret olvasni, 
> s megbecsuli a konyveket, illetve tiszteletben tartja masok izleset. 
.... pont ezert.  Szubjektiv, kinek mi a jo regeny...


> >Amikor Magyarorszagon az emberek egyharmadanak me'g
> >bankkapcsolata sincs (pedig az (szinte ingyen) van), akkor
> >me'g igencsak sokan vannak, akik inkabb papirkonyvet
> >olvasnanak, mert azt ki tudjak fizetni...
> Ez nem teljesen kristalytiszta..., marmint az, amit  a bankkapcsolatrol
> irsz. 
Az altalanos muszaki-technikai es a hozza szukseges anyagi 
fejlettsegre (ill. relativ fejletlensegre) igyekeztem utalni...

> Ugyanis az e-konyv olcsobb, joval olcsobb itthon, mint a Guttenbergi.
> A zome ingyenes.Ezzel, elismerem, az elozo hozzaszolasommal vitatkozom, mert
> ott az internet hozzaferes alacsony szamarol beszeltem. De a netrol hozza
> lehet jutni a konyvekhez, es otthon olvasni... Ahol penzert aruljak, ott
> vagy olcsobb (UHU), vagy joval olcsobb (vikk.net). 
Igen, igen. 
De egyreszt: kell hozza egy szamitogep v. e-book-olvaso, ez jo draga, jo ha 
van internet-hozzaferes is, ami szinten nem olcso; es termeszetesen az 
ezekhez tartozo hatterismeret (v. -kultura, iskolazottsag) is kell (hogy egyalt
alan 
tudd hasznalni a technikat), aminek megszerzese (elozetesen) szinten penzbe 
kerul (v. kerult, mondjuk a csaladnak).
Egyszoval megfelelo eletszinvonal.  Ami - sajnos - messze nincs meg eleg 
szeles korben.
Masreszt: en nem is arrol irtam, hogy melyik jobb (mert olcsobb), hanem 
arrol, (egyebek mellett) miert nem nyomulnak a kiadok az elektronikus 
konyvpiacon annyira, amennyire lehetne/tudnanak...  

> a copyright kerdese is, hiszen a kiadok legnagyobb gondja, hogy a konyvek
> (filek) masolhatok...
> Ahogyan az MP3-at megfizettetik - vagy probaljak -, az e-konyv egyelore nem
> szamithat ilyen vedelemre. Es mint tudjuk, bizonyos korokben az az altalanos
> nezet, hogy a neten minden ingyenes, vagy fel kell torni...
A kultura (a kulturalodas) azert kerul annyiba manapsag, amennyibe kerul, mert
ez is uzlet. Sokkal olcsobb is lehetne, ha a konyvkiadok kisebb haszonnal, kise
bb
novekedesi rataval, kisebb vezerigazgatoi premiumokkal megelegednenek...
A "bizonyos korok", persze szinten a sajat hasznuk erdekeben, maguk fele' 
iranyitanak ebbol a haszonbol.
Van olyan ertekitelet, amely nem a sajat szempontja alapjan (a sajat erdekeben)
 
iteli meg ezt...?  (vagy barmi mast?)

Udvozlettel

Andras

Sziasztok!

Orulok P.P. irasanak es eddig azert nem irtam,mert
ugy gondoltam, nem igazan nekem kellene megszolalnom
eloszor,aki azert iratkozott fel a listara,hogy ott konyvekrol,
elsosorban valodi, Magyarorszagon megjeleno
irodalomrol olvasson,tajekozodjon,mivel ezekhez
igen korlatozottan ferek hozza.
Ezert orultem,hogy van mas is,aki ugy erez, mint en
es nem elsosorban sci-firol es fantasy-rol szeretne
hallani.
Mielott megsertodnetek,nincs ellene kifogasom,hogy
errol levelezzetek,inkabb csak meglepodtem,
hogy a tobbseg(aki a listara irt) ilyen erdeklodesu.
En inkabb P.P. izlesvilagat erzem magamenak,
kedvenc irom nincs is,mert annyi van,de talan
Szabo Magdat szeretem legjobban. 
Szeretem az amerikai irodalmat is, Updike-ot,
Doctorow-ot,Hellert.
Szeretek mindent,ami jo irodalom.
Benedek Marcellnek van egy mondasa:
"Tanulok minden konyvbol,amit elolvasok,
tanitoim szama tehat vegtelen..."
Igy erzem en is,bar a "vegtelen" termeszetesen
megvalosithatatlan manapsag:)


Meg egy kerdes,
eszrevettem,hogy sokan nem irjak ala a nevuket
vagy valami "becenevet" hasznalnak.
ez engem egy kicsit zavar es nem is igen ertem,
miert kell alnevek moge rejtozkodni egy ilyen listan.


Udvozlom a Lista tagjait,
Lovas Eva

Irtatok, hogy szeretitek Merle muveit. (azt hiszem legalabb ket embertol
lattam)
Olvasta valaki a Madrapur c. muvet ? Kinek mi a velemenye.? Sok konyvet
olvastam tole, szinte mind tetszett, a Vedett ferfiak, vagy a Francia
historia kotetei mind olvasmanyosak. Nekem az egyik kedvencem a Malevil.
De a Madrapur valahogy kilog egy kicsit a sorbol. Olyan utopisztikusnak
tunik, es keves embertol hallottam, hogy olvasta.

Bulgakovnak a Mester es Margarita nekem is nagyon tetszett. A
felkegyelmuvel (Dosztojevszkij) sokaig kuszkodtem. Hangulat kell hozza. Nem
mondom, hogy nem volt jo, de volt mar ami jobban tetszett.

Szall a kakukk feszkere..   tobbszor is olvastam. Valaki olvasta Ken Kesey
masik, mostnaban megjelent regenyet ?

Heller ?  pl. Isten tudja vagy 22. csapdaja ?
Zs.