1. |
+ - + - Re: vallas .... (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: ferencnek (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
3. |
oo (mind) |
76 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: *** HIX TUDOMANY *** #2746 (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
5. |
bukta (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
6. |
re: Re: Re: Kulon szabalyzat... (mind) |
122 sor |
(cikkei) |
7. |
re valaki csinalja mar meg a sorlimit problemat! (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
|
+ - | + - + - Re: vallas .... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado:krumplipure_uh.liameerfCsaba
>>Ami igaz nem ismerjuk a 'vilag' minden vallasat
>Nekem is ez a gondom. Olyan vallásra volna sürgosen szükségem,
>mely megnyugtat. Ne emészének felesleges gondolatok.
>Se lelkiismeretfurdalás, se felelossegtudat, se kíváncsiság, se
>kalandvágy. Semmi ilyesmi ne gyötörjön és ne sodródjak folyton
>konfliktusokba, ezt szeretném. Volna egyszeru megoldás: nem kell pár
>percig levegot venni. De nem tehetem meg.
Azert ne siessunk annyira. Az elet megiscsak egy termeszetadta kincs es
hamar elvezhetjuk, ne dobjuk el oly konnyeden, varjuk ki turelmesen a
veget, hisz elob utob bekovetkezik az 'egyenlore' elkerulhetetlen
mondjuk megsemmisules. Ugralni nem tudunk, ha egyszer visszautasitjuk e
kedves ajandekot, megegyszer nem vehetjuk vissza.
Bizzunk benne hogy a tudomany elorehaladasaval meg az itteni eletunkben
sokmindent megtudunk az odaatrol, ami nem is oly biztos hogy letezik, de
azert ne agodjunk.
Udv. Csaba.
--
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/
|
+ - | Re: ferencnek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ez lett volna a tegnapi 2. levelem
HIBA: sorlimit = 199
/nap, tullepes = 28 sor.
Az elsô levelem 30 soros volt. Ezzel együtt sem lett volna több mint 80
sor. Lehet, hogy valami SPAMot küld a nevünkben, és azt is beleszámítja?
Ha a visszaigazoló levéllre pozitív választ kellene küldeni azzal ez
elkerülhetô lenne.
A levelet kancsuka1 levelére írnám válaszul:
> Felado :
> Temakor: ferencnek ( 10 sor )
> Idopont: Thu Dec 30 14:13:11 CET 2004 TUDOMANY #2745
...
> sajnálattal állapítottam meg, hogy az elemi logikai szabályokatsem ismered.
> azt állítottad, hogy az általam feltett kérdés rossz volt, mert a tudomány
> nem egy kisebbség által feltett, de többség által nem igényelt kérdésekre
> válaszol. azután magad illusztráltad, hogy a tudomány egy kisebbség által
> feltett, de többség által nem igényelt kérdésre válaszol.és szegény
> kopoernikuszt hoztad fel példának. tegnap láttam szegény bessenyeit a
> tévében. ö mondta, hogy "Nagyon fontos a szellemi izé...a frisseség."
Nekem mind ezzel, mind a korábbi a levéllel voltak értelmezési
nehézségeim. Ferenc legalább idézte a kérdésed.
Nem látom miért lett volna logikátlan. Feltettél egy "úgy értem ahogy
akarom" provokatív kérdést, amire szerintem a válasz 42*.
Ferenc vette a fáradságot és írt egy értelmes választ, amiben már elôre
próbált válaszoni az ilyen esetekben felbukkanni szokott további
sztereotíp kérdésekre is, és közben talán kicsit vissza is provokált. Ezek
után ledorongoltad. Ráadásul úgy hogy még érteni sem lehet mirôl van szó.
Gogy
*42 kifejtve itt:
<a href="http://gogy.tar.hu/gonosztudosok/42.html">*42</a>
|
+ - | oo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Starters!
Elvi kérdésre nem érdemes önmagad korlátozni, s ebben a formában minden
felvetésed simán áthidalható, a még meglev? er?forrásból a következ? lépésre
csak a felét használjuk el módszerrel.
Ami elvileg, azaz matematikailag nem megy, az fizikailag, tehát a valóságban
sem fog. [N visszafelé felsorolása csak hab volt a tortán.]
A megadott példáim messze le vannak egyszer?sítve. Csupán rákövetkezéssel
rendelkez? nem megkonstruálható számú ponton kellene végig haladni, de még
ez is lehetetlen, lévén bárhol tartunk lesz még hátra.
Visszafelé nézve persze könny?. Ekkor már a nem megkonstruálhatóság nem
zavar be.
Amúgy oo felfogásomban éppen ez a lényeg. E két néz?pontot jól elkülönítem
egymástól. A megadott axiómarendszerem erre jó példa. Els?re ránézve
könny?nek t?nik cáfolni, hogy ekvivalens az eredeti Peano axiómákkal, még
sem sikerült még senkinek. Minden ilyen kísérlet valahol a két néz?pontot
összekeverte. S ezt az itteni és egy másik fórumon zajlott vita hozta ki
bel?lem.
Az egyik f? eleme, hogy van legnagyobb természetes szám, de nem
konstruálható meg. Aki szerint ez nem igaz a honlapomon lev? "N, Z és Q
axiomatikus leírása" cikkben lev? felhívásra való jó válasszal ezt
kifejezheti. Esetleg a 2km épület filmkockájára feltett kérdésre adott
helyes válasszal. Netán az 11,1^. minden tagjának bemutatásával.
"Pl. egy szabad elektron energiája abszolút tetsz?leges lehet. Semmiféle
kvantumosság nincs benne."
Ez elvileg lehetetlen.
1. eset Van oo elektron, és energiája kvantumosan változik, de a kvantum
érték szabad. Cantor oo felfogás: Minden elektron mondjuk oo esetben vált
energiát. Így összesen oo energia értékünk van maximálisan. S itt minden oo
érték megszámolhatóan végtelen számosságot takar. Ebb?l kontinuum számosság
sehogy sem lesz. Az általam adott oo felfogás: van rákövetkezés, így mindig
definiálhatóak újabb pontok a rákövetkez?k közé, így nincs folytonosság.
2. eset van olyan elektron, mely folytonosan változtatja az energiáját.
Lehetetlen. Immár mindenki tud rá definiálni ezt igazoló ellen?rz? sort,
melyen még nem lehetett végigmenni.
Kedves János!
A kérdésemre véges számú elemet adtál meg. Az "és így tovább" rész oo, ami
soha sem ér véget.
Erre mutat rá az újabb 2km magas épület példája is. Nyilvánvaló, hogy mi
lenne a filmkockán, ha 2s letelne, így végül majd csak lesz valaki aki
felismeri tényleg az az egyetlen lehet?ség, hogy a 2s nem telik le.
ui.
A oo felfogásom egy esetet megenged a folytonosságra. Azt hogy nem
konstrukció útján jött létre. Pl: Azaz ha N léte azon függne, hogy valaki
egyszer felsorolja soha sem jönne létre. Ebb?l következ?en persze Q sem. [R
esete más, aki elolvassa a Q-ról írt rész a honlapomon látni fogja, hogy pl.
gyok(2)-r?l Pitagorasz megfelel? tétele csak azt igazolja, hogy nem írható
fel két megkonstruálható egész szám hányadosaként. Lévén egy másik
Pitagorasz sem azt igazolja, hogy nincs legnagyobb természetes szám, csak
azt, hogy nincs legnagyobb megkonstruálható természetes szám.]A zárójelt?l
visszatérve van viszont egy másik néz?pont. N és Q nem konstruálták meg
soha, hanem egyszer?en van. A Peano axiómák egyszer?en csak a
megkonstruálhatóság fel?l építkeznek. Az általam adottak emellett a az imént
említett van és kész, néz?pontból is. Erre utal egyrészt a honlapom tetejére
tett Pascal idézet. S ezután meg lehet gondolni a Cantor-féle elmélet
tarthatóságát.
Pet? Hunor
http://infinity.tag.hu
Kedves math!
1. A sort pontosan definiáltam csak elfeledkeztem a 3 pont-> 1pont
konverzióról.
2. Nem a sor másik definicióját kértem, hanem a tényleges megkonstruálását.
Mikor mondhatja Akhillész, hogy na még ez az egy ellen?rz? pont és azután
már nem lesz több megel?z?m a tekn?st? Netán még most is tart a verseny?
3. Áldott Új Évet!
Pet? Hunor
|
+ - | Re: *** HIX TUDOMANY *** #2746 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Burgi,
>Janos:
>"S ha Galilei nem olyan gunyosan irja meg tanulmanyat, akkor eszebe sem jut
>senkinek a maglyat emlegetni"
>ez nem egy objektiv, igazolhato allitas.
Ez nem. Csak olvastam a dolog hatteret, s abbol ugy gondolom.
Galilei dialogusaban az egyik szereplo (a butabb) tulsagosan hasonlitott
"Bastya elvtarsra".
>".
>Ha merleget kellene kesziteni, akkor a vallasok osszeveve pozitiv hatast
>gyakoroltak a tudomanyra."
>nem lehet objektiv merleget vonni.
De igen. A megalapozas, a reformatus egyhaz ragaszkodasa a biblia
szovegehez, amivel demokratizalta az olvasni tudast stb...
> Viszon kimondhato objektiven, hogy a vallas
>es tudomany metodologiailag osszeegyeztwtheteten.
Kimondhato. A vallas per definicionem a hiten, a tudomany per definicionem a
meggyoz(od)esen alapul.
Ezt sose vitattuk, es ez nincs ellentetben a fenti allitassal.
>Felszinesen osszesimitjak ook
>et sokszor.
Ugy kell nekik,..... .-)
...meg neked :-)
Udv.: Janos
|
+ - | bukta (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
BUEK Mindenkinek !
Ugy láccik megint lebuktak a gonosz osszeeskuvo tudosok. Michael
Crichton december elejen megjelent konyvenek (State of Fear)
beharangozojaban olvastam, hogy a szerzo a regeny fo temajat, ti. hogy
az egesz globalis felmelegedes csak kamu, a fuggelékben sajat
kutatasainak eredményeivel tudomántosan is alatamasztja. Hiszen, mint
megmutatja, az egesz mizeria csak a temaval foglalkozo szaktudosok
konszenzusan alapul, marpedig "ha egyszer konszenzus, akkor nem lehet
tudomany". Ismeros a gondolatmenet, ugye?:) Raadasul a regenybeli
osszeeskuvok a kozvelemenyt meggyozendo mestersegesen produkalnak a
globalis felmelegedessel osszefuggesbe hozhato katasztrofakat, tobbek
kozott egy cunamit. Na ez am a bukta, nem a makos bejgli.
[tortenelmet ujra kell tanulni?]
Azert egy hirado riport alapjan nem kellene mindjart melyrehato
kovetkezteteseket levonni:) Esetleg latott Walaki szakmai publikaciot
is a leletrol?
Kibuc
|
+ - | re: Re: Re: Kulon szabalyzat... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A t u d o m á n y n a k v é g e
Szerintem nem igazán magára a cikkre érdemes itt válaszolni, hanem
inkább elemezni kell:
> Vízi E. Szilveszter: Nézzék meg, mennyi a neurotikus a metróban. SZEA: Nem a
te
> rmészetes reakciókat kell gyógyszerezni, hanem egészséges élet-körülményeket
ke
> ll teremteni.
Az alapgyógyszer ára (nyersanyag, diagnosztika, stb) mondjuk egy egység,
az "egészséges életkörülmények" mindösszesen ezer egység... Te kifizeted
a különbséget?
> Nyíri Kristóf: Mobiltelefon, a mindentudó. SZEA: Ami a maroktelef
> onból megtudható, az egy csomó értéktelen kacat. Csak azért gy?lt össze, m
> ert lehet tárolni. Ami igazán fontos számunkra, azt gombnyomogatással nem sze
re
> zhetjük meg. A tudomány közmegegyezés. A paradigmákat a multik határozzák meg
.
Mellébeszélés, ködösítés. Nagyon sok fontos információ könnyen
hozzáférhet?, sok meg nem. Sok a csillogó-villogó szemét, de ma sokkal
könnyebb információkat szerezni, mint régen.
> Az kutatható, amit ?k pénzelnek. Ez a tudomány már nem az embert szolgálja
Pénz, kutatásra máshol is van. A tudomány pedig nem azért jött létre,
hogy az embert szolgálja. Azt kutatják, ami valakit érdekel, akinek
er?forrása (pénze, ideje) is van rá.
> . Már rég nem a természetet, hanem egy, ember által el?állított m?-vi
> lágot kutat. A kutatás ma: sokadrangú részletek sokadrangú részleteinek kénys
ze
Nem igaz. Az is, mivel a tudomány már eléggé sokrét? ahhoz, hogy ilyen
részletek is legyenek - és minden más is. A hírekben viszont egy átlag
kutatási eredmény nincs benne, mert nem elég szenzációs.
> redett kínzása valami új reményében. Miután minden alapvet? fontosságú dol
> got fölfedeztek, várható volt, hogy a kutatás egy id? után kifúj. A holdut
^^^^^^^^^^^^^^^^LOL!!! Igazi, valódi természetes sz?kéknek szánt szöveg!
> azás óta, 40 éve semmi. Az energetikában 50 éve semmi. Minden föl van fedezve
,
Egy intenzív kutatáshoz motiváció sem árt. Pl. az, hogy az ellenség,
konkurrencia el?bb fölfedezheti. Ha ilyen nincs, a kutatás akadozik...
> nincs új találmány, ami van, az fölöslege!
Ugyan mondjál már olyan találmányt, amelyr?l BIZTOSAN tudod, hogy
fölösleges! Én mondok pár jelöltet:
- elektromosság (legfeljebb gyerekjátéknak jó),
- X-sugárzás (az eredeti neve és nem sokat tudtak róla a felfedezéskor),
- h?mér? (anélkül is lehet tudni, milyen hideg van),
- kvarkok (ráadásul színesek is),
- stb... (sorlimit)
Ezen kívül: minden káros, amit felel?tlenül használsz. A kés is, a
magfúzió is, meg az e-mail is.
> s vagy káros. Nézzünk csak szét a konyhánkban, milyen gép kellene még? A tudo
má
Honnan tudjuk??? Képzelj el pl. egy római háztartást: milyen gépre
vágytak volna? Nyilván olyanra, amit már ismernek - meg er?sebb,
kevesebbet fogyasztó rabszolgákra. Mit tudták ?k, mi lesz kés?bb...
Bár én el tudnék képzelni kis házi biodobozt: él? anyag van benne,
amelyik automatikusan szaporodik két étkezés között annyit, hogy mindig
kijön bel?le az ebéd a doboz oldalán, kész formában. Elvileg már ma is
megvalósítható lenne (egy kis intelligens gép is lehet benne, amelyik
szabályozza az egészet és feldolgozza az ételt).
> ny valójában az ember egyetlen fontos kérdésére sem adott választ. Életünk ér
te
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^Ezt talán gondold meg még
egyszer és térjünk vissza rá majd akkor.
> lmének keresésében, a pár- és a pályaválasztásban hiába fordulunk a tudományh
oz
Nem igaz, csak nem kiemelt kérdések.
> . A tudomány a génkezelt élelmek, a környezetkemikáliák, az üvegházgázok kih
atá
> sait képtelen pontosan megadni. A világot nem új találmányokkal, hanem szociá
li
A tudományon kívül viszont más hozzá sem tud szólni ezekhez a
kérdésekhez. Ahhoz képest azért ez min?ségi különbség.
> s szövetségekkel, belátással és mértéktartással lehet megtartani. Hol az a ta
lá
Ez az egyetlen gondolat a cikkben, amellyel egyet lehet érteni. Azonban
ehhez (tudományosan) elemezni kell a lehetséges folyamatokat. A hindu
fakírok pl. kiválóak a mértéktartásban, mégsem viszik el?re a világot.
Tipikus "szomszéd tehene", ill. "miért pont én tartóztassam meg magam"
probléma - mindkét oldalról. Aki védi a környezetet, megtartóztatja
magát, az rosszabb helyzetbe kerül, és a konkurrencia legális
módszerekkel is simán eltapossa. Azt a helyet pedig, ahol mindenki
megtartóztatja magát, mennyországnak hívják, és nem a Földön van.
> lmány, ami a belátást és a szolidaritást fejleszti? A polgár 10 000 kacatjáva
l
> épp oly boldogtalan, mint azel?tt. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amir
Ez már emberi probléma. Az ember nagyon könnyen hozzászokik a jobbhoz.
Ha visszakerülne a régi helyzetbe, a többség RENDKIVÜL nyomorultan
érezné magát. Csak egy példa: egy tisztességes, normális f?tés, elérhet?
áron.
> e valójában szüksége van: bizalomra, elismertségre, meghittségre, barátságra,
o
> tthonra, szeretetre.
1.
> SZEA Szelíd Energia Alapítvány
2.
Ennek a kett?nek mi köze egymáshoz? És hol van az 1.-re a válasz?
Egyébként legalább a sortörésekre figyelhettél volna. Ez is olyan dolog,
hogy odafigyelünk, nem csak úgy odadobjuk, ahogy a legkönnyebb (ahogy a
multik szokták a tömegcikkeket).
Mit csinál ez az alapítvány? Tudományos kutatást végez,
környezetvédelemmel, alternatív energiaforrásokkal foglalkozik, vagy
politikai céljai vannak?
Remélem, nincs köze pl. a szcientológiához...
Az egész cikk sok-sok témakörre szakad: mindenhonnan csipeget kicsit,
konkrétum sehol, csak általános frázisok. Mir?l is szól tulajdonképpen?
Azon kívül, hogy felejtsük el a tudományt, mert ma már nem jó semmire?
|
+ - | re valaki csinalja mar meg a sorlimit problemat! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ez cikk-limit. Annyit megtudtam, hogy elhatározásból ered, de az
indoka úgy látszik nem publikus. Talán a lap támogatóinak döntése
volt. A tulajdonukkal azt tesznek amit akarnak, bejelentés nélkül.
Egyébként ami nem a miénk, kár annak muködtetésére vonatkozó
parancsot osztogatni. Esetleg épp ellenkezo hatást ér el. Gondoltál
erre?
írod Csabának:
>1) az, hogy "jo" nem objektiv fogalom, ne hasznald akkent!
>2) amit hasznalhatsz, az az, hogy "valamely kulturaban a tobbseg
>altal jonak elfogadott".
Mibol gondoltad, hogy Csaba objektív fogalomként használta? A "jó"
az éppen annak a rövidítése, amit írtál.
A mi ügyünkre térve:
>namost egy ovodas figyelme is eleg ahhoz, hogy rajojjel, pont nem
>olyan elmeletrol irsz, amirol szo volt. a sajat irasaidat nem tudod
>eszben tartani, es meg annyi faradtsagot sem veszel, hogy elolvasd,
>amit beidezel. miert farasztasz ilyen buta figyemetlesegekkel?
Ez olcsó retorikai fogás volt részedrol, semmi több. Minthogy igazam
volt - de neked nem tetszo, ezért negligálod, indoklás helyett ilyesféle
szokványos áltudományos retorikával *a vak is látja, hogy ...*
>>Nem, a két fogalom összemosása zagyválás, butaság,
>>zurzavarkelto."
>erre te 0 ervet irtal. en irtam ellene ervet, es meg bologattal is. ezek
>utan butasag, hogy megismetled a butasagodat.
Ez ugyanarra a kaptafádra készült válasz volt.
>>Igazolásakor díjazzák, s az igazolóit is kulon szokták.
>ez inkabb mellettem erv, erre mar ramutattamm. miert ismetled?!
Ismét csalsz. A fordítottja igaz annak, amit írtál.
Burgonya
|
|