1. |
Re: Femkereso (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Femkereso (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: 0/0 (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Gallup (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: 0/0 (mind) |
102 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Re: 0/0 (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Gallup (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Gallup (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
9. |
re 0/0 (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
10. |
re: hullamtani botorkalas (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Femkereso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Pista !
Azt nem irtad, hogy milyen kornyezetben veszett el az a ferritgyuru,
mely szamodra sejthetoen aranyat er.
Ha vasreszelekbe, vagy femforgacs koze hullott, akkor elegge
nehez lenne femkeresovel megtalalni. :-)
Ha foldre esett, akkor tea-szurobe lapatolva kis adagonkent
a foldet es vizzel atmosva, talan konyebben rabukkansz.
(lasd: aranymosas :)
Ha megis femkereso mellett dontesz, akkor ezuttal legmagos
tekercsek helyett hasznalhatsz 1-1 felhasitott ferritgyurure
keszult tekercset is, a Janos altal javasolt 1-1 rezgokoros
keresohoz. Amikor az egyik legres kozelebe kerul amit keresel,
akkor az rendesen elhangolja a kort. Hagyomanyos ormotlan
femkeresovel remenytelen behatarolni nagyon kis kis targyat.
Par friss otletem: Tekercset nem kell kesziteni !
Az ido penz, az orak viszont egyre olcsobbak - felkialtassal vegy
2db kinai ebresztoorat, szereld ki a leptetomotorok alloreszet
s maris megvannak a legreses vasmagos tekercsek. Par kHz-es
oszcihoz valszeg megfeleloek induktivitaskent.
Rezgokoros szinuszoszcik helyett gondolom szabadonfuto RL oszcik
is megfelelnek. Talan NE555 idozitokbol is lehet ilyeneket kesziteni. A
kimenojeleiket 1-1 ellenallason es 1db diodan at osszeadva ha egy
picike tekercsen keresztul testeled le, kapsz egy hangfrekvencias EM
kimenetet.
Ezt a legmagos tekercset bedugod egy walkman-be, a magnofejhez
ragasztva, es valszeg kivalo futtyoket hallhatsz kb. 15Khz-ig.
Udv: zoli
|
+ - | Re: Femkereso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Pista !
A masik cikkemhez: Legmagos tekercset sem kell kesziteni,
hanem a kinai vekkerben levo csipogo is hasznalhato,
mely valoszinuleg magneses hangszoro elven mukodik. Ha igy van,
akkor egy hangkazettaba beoperalhatod, ami elegansabb, es meg
brutalisabb EM jelet is ad a legmagos tekercshez kepest,
s a walkman feje is erintetlen marad. 2db csipogot is hasznalhatsz
egyszerre, s akkor sztereo femkeresod lesz ! :)
Egyeb: Ha megsem talalnad meg az elveszett paranyi ferritgyurut,
akkor a hiaba felaldozott hangkazetta szalagjarol le kell kaparni a
kivalo ferromagneses bevonatot, melybol nyilvan keszitheto
ferritgyuru. Kotoanyag kell csak hozza, ami lehet akar benzolban oldott
muanyag is, pl. a kinai orak tekerentyuit felaldozhatod erre a celra.
Aztan a masszat miniatur fazekaskorongon olyanna formalod,
amilyenne akarod. ( Fazekaskorongot keszithetsz kimustralt walkman
motorjabol. ) A formazashoz a kinai orak mutatoi megfeleloek.
Ha pedig elozoleg levakarod roluk a foszforeszkalo bevonatot es azt
is belekevered a gyartando termekbe, akkor mar sokkal konnyebben
megtalalod, ha azt is elejtened. :)
Udv: zoli
|
+ - | Re: 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Math:
>a valos negyszogjel, viszont nem idealis. hanem szinuszos jelekbol
>jol osszerakott jel. annal nem tudom, hogy hogy jon ki a levezetes.
Vigyazat! Ha barmilyen negyszogjel egyszal magaban bukkan fel az ido
vegtelenjeben, vagy legalabbis nem periodikusan, akkor nem rakhato
ossze valosagos szinuszos jelekbol.
Ki sem merem mondani - vegtelenul kicsike amplitudoju szinuszos
jelekbol rakhato csak ossze a valosagos es a nem valosagos
egyedi negyszogjel is egyarant.
Ilyen jelek viszont a fizikaban nincsenek. Szoval a matematika
es a fizika egymassal nem kompatibilisek, teljes a kaosz. :)
Volt nekem hajdanan egy felelmetes, szovjet gyartmanyu amator
oszcilloszkopom, 10kHz savszelessegre szavatolva mubizonylata
szerint. (oktatasi celra keszult, iskolaknak, szovjet szabvany
megjelolesevel, miniszteriumi engedelyre hivatkozassal)
Ha impulzusokat neztem vele, azok elhajlottak egyiranyba, mint
szelviharban a jegenyek. Az impulzusok teteje nem lemardt,
hanem idoben elorebb volt, es remegett, mint a nyarfalevel.
Szerintem ez a szkop egy fejlesztes alatt allo idogep lehetett,
kvantummechanikai csoda, amibol egy kvantumnyit ido elott kiloptak a
Putyilov gyarbol, es egyet eladtak nekem is. Eme korukat megelozo - az
ido szeleben szilajul eloretoro impulzusokkal asszem Fourier nem
boldogult volna.
Udv: zoli
|
+ - | Re: Gallup (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Wednesday 02 July 2003 12:13, tamas.tajthy--keymile.com wrote:
> A Gallup csinalt egy osszeuropai felmerest. Ezt en is kitoltottem
> (maganyszorgalombol) es egy hibam volt (a 13 kerdesbol). A kerdes igy
Nekem is (ugyanaz), es gondolom nem vagyunk csak ketten ezzel:-)
> "Az apai genek hatarozzak meg a szuletendo gyermek nemet, vagyis, hogy
> fiu lesz-e vagy lany."
>
> En ezt igaznak tippeltem, de szerintuk nem. En mar hosszas levelezesben
http://index.hu/politika/bulvar/eurobarom/ :-)
> vagyok velul (egyszer mar valszoltak), de nagyon nem gyoztek meg. Azt
> mondtak, hogy ez egy beugrato kerdes, mert ok a geneket kerdeztek es nem
En beugratos kerdesnek a masodikat veltem (novenyek), ugyanis nyilvanvalo
hogy a novenyek nem "termelik" az oxigent, az szupernovakban keletkezett
(esetleg kis mennyisegben radioaktiv bomlas utjan). De aztan ugy gondoltam
hogy nem ezt a valaszt varjak:-)
--
Udv, Sandor
|
+ - | Re: 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Marky:
pontatlanok a matematikai ismereteid.
>Abbol indult ki az egesz, hogy sin(x)/x -t nem tudod >behelyettesitessel kisza
molni, tehat szerinted x=0 >helyen nem definialt a sin(x)/x.
igy van.
> Szerintem meg attol, hogy x helyen nem tudod
>behelyettesitessel kiszamolni a fuggvenyerteket meg nem
>kovetkezik, hogy x helyen nem ertelmezett a fuggveny.
a sin(x)/x igy onmagaban nem egy fuggveny, hanem egy keplet. aminek a 0 helyen
csak behelyettesitesi erteke letezhetne, de az nem ertelmezett.
kulonbozo fuggvenyekrol beszletunk, amik hasznaljak ezeket a kepleteket, es a 0
helyen vagy ertelmezettek, vagy nem, es ha ertelmezettek, akkor kulonfelekeppe
n lehet definialni felvett ertekeket.
>Ha x0 helyen egy fuggveny jobboldali es baloldali >hatarerteke egyarant y, akk
or x0 helyen a fuggvenyertek
>lehet ugyan z<>y, de ebben az esetben nem fuggvenyrol
>van szo, hanem funkcionalrol, ha minden igaz.
en nem tudom, mi a funkcional, de az biztos, hogy a fuggvenynek nek koteles fe
lvennie a hatarerteket. a folytonos fuggvenyek minden ertelemzett pontjukban fe
lveszik a hatarerteket, de a nem folytonosak, minden szakadasi pontban vagy nem
egyertelmu hatarertekkel rendelkeznek, vagy nem azt veszik fel.
szerinted az:
f R->R: f(x)=
0, ha x<>0
1, ha x==0
akkor nem fuggvgveny?
ez megfelel a valos fuggveny definiciodnak, ugyanis a kovetkezo halmazrol van s
zo:
f={(0,1) } unio (R\{0})x{{0}},
ahl x=descartes sorzat.
szoval ez egy fuggveny.
emlekeztetnelek, hogy fuggveny=egyertelmu relacio.
relacio=descartes szorzat reszhalömaza.
sehol sincs a fuggveny definiciojaban az, hogy legyen hatarertek, sem az, hogy
azzal hatarertekkel mi legyen.
vannak diszkret fuggvenyek, es vannak olyan fuggvenyek, amelyeken a hatarertek
nem is ertelmezett.
az is fuggveny, hogy:
g={(korte,zsiraf),(alma,szecesszio)}
>Tudom, hogy nem vigasztal, de a gyakorlatban egy
>pszeudorandom negyszogjel sin(x)/x burkologorbet mutat a
>spektrumanalizatoron (a meresi hibahataron belul).
en elhiszem. csak ez nem bizonyit semmit.:)
>integral exp(a*x) * dx = 1/a*exp(a*x) es nincsen >kikotes a-ra a Bronstein-kon
yv szerint. Ezert kerdeztem.
hat akkor a konyv matematikailag pontatlan.
>Innentol filozofia. Mert szerintem a sin(0)/0 >kiszamitasa ugyanaz, mint a lim
x->0 sin(x)/x
>kiszamitasa.
pedig nem ugyanaz. es ez nem filozofiai kerdes, hanem matematikai. nem ugyanaz.
egyebkent miert nem a lim x->0 sin(x)/(x^2) hatarerteket kell kiszamolni hm?
vagy a lim(x->0,y->0)sin(x)/y, ami ugye hatarozatlan?
>Egy idealis RC alulatereszto szuro kimenete sin(x)/x,
>ha a bemenetere egy dirac-deltat adunk.
>Most megint lehet filozofalni, hogy nincs idealis
>RC-tag, nincsen idealis dirac, meg az egesz azon bukik
>meg, hogy nem kauzalis a kimenet.
en bizony a valosagrol allitottam valamit, nem a praktikus elmeleti kozelitesro
l.
> Ennek dacara a gyakorlat viszont tele van sin(x)/x
>-szel, es a gyakorlat nem ismer olyat, hogy x=0 helyen >eppen nem tudja, hogy
mi a fuggvenyertek. ;-)
ez a gyakorlat, ami matematikailag ontatlan. es mindig a hatarerteket veszik, a
behelyettesitesi ertek helyett fugggvenyerteknek. igy mukodik.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
+ - | Re: Re: 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Gyula:
>De van sajna: Mekkora volt a vilagegyetem a t=0 >pillanatban, ha most vegtelen
nagy. Elmeletbol ez a
>kerdes jon ki. Persze ez csak kotozkodes,
>mert tudjuk, hogy az elmelet hibas es ez a hiba nem
>elhanyagolhatova valik a t=0-hoz kozelitve, igy >igazabol nem jogos a kerdes,
csak a
>modellben benne van (hibasan).
arrol nem beszelve, hogy lehetseges, hogy az Univerzum nem letezett a 0 idopill
anatban, hanem csak a ]0,x[ vagy ]0,x] intervallumon letezik. ez egy csomo mas
problemat is megoldana. peldaul a "mi az univerzum keletkezesenek oka" problema
t is egyben.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
+ - | Re: Gallup (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tamas,
en is igy jartam.
nos szerintem
1) a Gallupnal egyszeruen tevedtek, elhibaztak valamit, es most megprobaljak ki
magyarazni, ahelyett, hogy beismernek.
2) a felmeres celja tudomanyos ismeretek felmerese volt, nem pedig a "ki ugrik
be beugratos kerdeseknek?" tema. nekem utolag eszembe jutott ez a dolog,h ogy k
romoszoma, vagy gen, de meg ha igazuk is volna, a tobbi kerdes nem ilyen jelleg
u volt, igy biztosan igazat jelolt be azoknak tulnyomo tobbsege, aki megfelelo
ismeretekkel rendelkezett
3) vegul meg amennyire en latom, tudom, meg igazad is van, tenyleg a genek es n
em akromoszoma hatarozzak meg.
de innentol mar filozofiai kerdes is, mert kerdes, hogy azt, hogy "Meghatarozza
k" hogyan ertjuk? mert jo valasz lehet az is, hogy a veletlen, hiszen azt, hogy
melyik kromoszoma kerul a spermiumba veletlen. de ha megvizsgaljuk, azt is mon
dhatjuk, hogy hat ez sem igaz, mert hat oka van. szoval egy olyane semeny hatar
ozza meg, amit nem tudunk megnevezni. azt meg egy masik, stb.
de ha centrifugaltak a spermiumokat, akkor a centrifuga hatarozza meg.:)
szoval lehet itt magyarazkodni, de mindez csak magyarazkodas.
a biologiai reszehez nalad jobban nem ertek, en is igy tudom, ahogy irtad.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
+ - | Re: Gallup (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusz!
> =======================================================
> Felado : [International]
> Temakor: Gallup ( 27 sor )
> Idopont: Wed Jul 2 09:13:56 CEST 2003 TUDOMANY #2231
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Kedves Lista!
>
> A Gallup csinált egy összeurópai felmérést. Ezt én is kitöltöttem
> (magányszorgalomból) és egy hibám volt (a 13 kérdésből). A kérdés így
> hangzik:
>
> "Az apai gének határozzák meg a születendő gyermek nemét, vagyis, hogy fiú
> lesz-e vagy lány."
>
> Én ezt igaznak tippeltem, de szerintük nem.
Neked van igazad, a Gallup ezzel a felméréssel magáról (is) rossz
bizonyítványt állított ki!
Az indexen is foglalkoztak már vele egy jegyzetben.
http://index.hu/velemeny/imho/gall702/
üdv,
Gogy
|
+ - | re 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Math !
>> vegyunk egy idealis negyszogfuggvenyt es fouriertranszformaljuk:.
...
>>
>> F(s)=integral -T/2-tol T/2-ig 1/T*exp(-s*t)*dt !!!
>>
>> F(s)=exp(-s*T/2)/(-s*T) - exp(s*T/2)/(-s*T) ***
..
>> Ennel a levezetesnel hol kell kikotni, hogy s<>0?
> a ***-nal. ha matematikailag preciz akarsz lenni. F(0)-t akkor
> kulon kell definialni.
Nono ! Ha preciz akarsz lenni, akkor F(0)-t mar a felette levo sor
(!!!) definialta, tehat nem definialhatjuk kulon... :). Nem meglepo
modon, !!!- azt adja, hogy F(0) = 1.
Formailag abban igazad lenne, hogy a !!! es *** kozotti atalakitas
- kicsit :) - illegalisnak tekintheto s=0-ra.
> persze fizikusok, villamosmernokok nem mindig azok.:)
eleg ha csak akkor precizek, amikor szukseg van ra :).
>> a valos negyszogjel, viszont nem idealis. hanem ...
Mint Marky azota megjegyezte, az F(0)-nak nem sok koze van a negy-
szog idealis vagy nem idealis voltahoz (leven a terulete).
Talalos kerdes: mi van ha F(0)=0 es F(x)=sin(x)/x mindenhol mashol
-- az minek lenne a Fourier transzformaltja ?
udv
kota jozsef
|
+ - | re: hullamtani botorkalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli,
> Felado : [Hungary]
> Temakor: re: hullamtani botorkalas ( 71 sor )
>>> Miert is no'' meg a lezuhano feny teljesitmenye ?
>>> Nem no'' az meg, hanem eleve olyan volt indulasakor, ...
>> Miert ne none meg. Ha kovet dobunk a kutba, annak is megno
>> az energiaja -- miert ne lenne igaz ez a fenyre is ?
> A ko eseteben a sebesseg novekedesevel magyarazzuk, de fenyre
> ez valahogy nem tunik kezenfekvonek. Ha a feny gyorsulna,
> valtozna a hullamhossza, de eppenhogy megnone. ...
Miert ? Pont forditva. Az energia aranyos a frekvenciaval az
impulzus forditottan aranyos a hullamhosszal. Akarcsak a mozgo
tukorrol visszavert feny eseteben, itt is a kisebb hullamhossz
nagyobb energiat jelent.
...
> Ahol korpalyara all a feny, azon szferaban korbenezelodve
> latni bizonyos csapdaba esett fenyeket, de ezeket sikbol
> erkezokent eszlelni. Ha ott 180fokos kupszognel kisebb szogben
> bevilagitunk a lyukba, a feny vegleg eltunik, nem ter vissza,
> atmegy az esemenyhorizonton valamikor.
Eddig egyetertek. Es ha a vilagunkat kettevago sikba nezunk akkor
azon belul barmerre is nezunk, mindenhol mindent latunk, meghozza
vegtelen peldanyban. De a kozottunk es a horizont kozotti anyagot
*latjuk*, ha befele nezunk. Tehat az nem hul le vegtelenszeresen,
csak akkor, amikor mar pont a horizonton megy at. A lyukban levo
anyag meg egyaltalan nem latszik, nem csak vegtelenszeresen kita-
gulva es ezert elhalvanyulva. A ketto nem egeszen ugyanaz --
lehet filozofalni, itt is egy 0/0...
De - lehet, hogy furcsanak tunik - ebben semmi *kiveteles" nin-
csen. A korpalya tavolsaga nem annyira buvos. Illetve ha megis,
akkor kozvetetten. Majdnem ugyanez tortenik, barhonnan is nezunk a
lyuk fele. Mert mi van, ha joval a korpalyan tulrol, akarmilyen
messzirol nezunk? Picit erintolegesen. Lesz egy gyuru, illetve a
korabbi sik helyett egy kupfeluletunk, ami ugyanugy kettevalasztja
a vilagot. A kupon belul latjuk a lyuk korul, a horizont es a
korpalya (1.5xszeres horizont) kozotti anyagot. A kupon kivul lat-
hatjuk a korpalyan kivuli vilagot. Es a kupon meg minden iranyban
*mindent* latunk, raadasul (megszamlalhatoan) vegtelen peldanyban.
Vagyis (regi) sajatmagunkat is, ahogy a feny egyszer, ketszer stb
korbemegy a lyuk korul. Minden kep egyre regebbi sajatmagunk, es
elmondhatjuk, hogy egy pillanatban egesz mozit latunk :).
/ha tulsagosan precizek akarunk lenni, akkor minden kep egy-egy
gyuru, egyre kozelebb a kuphoz/.
Es ne felejtsuk el hozzatenni, hogy mindez csak pontszeru onmagunk
es szigoruan geometriai optika esetere vonatkozna.
udv
kota jozsef
|
|