Thus spake HIX TUDOMANY:

> A fama szerint a fenycsoveket a ki-bekapcsolasok rongaljak, megpedig
> az izzoszal parolog es fogy, igy ha izzitas helyett nagy
> feszultsegmeredeksegu impulzussal gyujtanak - nem tudom, csak
> tippelek, hogy esetleg az jobban kimelne, viszont ilyen esetben
> radiozavarasi problemak adodhatnak, ami gondos szurest
> igenyelne.

A zavar kikuszobolheto, viszont draga maga a nagyfesszel gyujto tap.
(Egyebkent a meredekseg lenyegtelen, csak legyen eleg a feszultseg)
De, mint irtam, a kisebb teljesitmenyu, elemes/kocsiba valo fenycsoveket
igy gyujtjak. A fenycso meghajtasahoz mindenkepp szukseg van a
kapcsolouzemu tapra, es egy bizonyos teljesitmenyig legcelszerubb a
flyback rendszer. Ezzel nagyon egyszeruen megvalosithato a
nagyfeszultsegu gyujtas. Mas rendszer eseten viszont problemas.
A nagyfesz gyujtas elonye, hogy az izzoszal szakadasa eseten is ugyanugy
mukodik, gyakorlatilag amig valami kis csonk meg marad az elektrodbol,
valami kis fenyt meg ad a lampa :) Izzitasos gyujtassal a szal
szakadasakor azonnal hasznalhatatlanna valik a cso. A gagyi kompakt
csovekben pedig a szal allja a teljes uzemi aramot, kulon elektrod hijan..

> csak egyszer begyujtani. Fazisszogvezerlesnel nem tudom mi lenne,
> de a zavarkeltes megint bejonne, ezert ugyancsak illene
> zavarszurest vegezni, ahol bejohet a kepbe egy nagyobb ferrites
> tekercs.

A kisulesi csovek teljesitmenyet nem lehet egyszeruen a fazisszoggel
vezerelni. A nagyon kicsi, sot esetleg negativ differencialis ellenallasu
karakterisztika miatt mindenkepp muszaj az aramot korlatozni, pl
fojtotekerccsel, vagy elektronikus elotettel. A fojtotekercset ismered,
az elektronikus elotet pedig a halozati 50Hz-nel kb 1000-szer nagyobb
frekvencian dolgozik, igy kb ezred meretu fojtotekercs elegendo.
Egy 20W-os fenycso elektronikajaban tipikusan 1cm koruli merete van
a fojtonak. A nagy frekvencia miatt zavarszuresre is hasonlo meretu
tekercs kene, de nem nagyon szoktak hasznalni, a tap pufferkondenzatora
eleg jol kisontoli a halozat fele terjedo zajokat.

> Ha a kozonseges fazisszogvezerles nem jo, meg szoba johetne esetleg
> 'kapcsolouzemu DC tapos' megoldas ?
> Persze az onkoltseg es az atlagos elettartam a meghatarozo

Szoba johetne sokminden (ismerve a rendkivul szines fantaziad :), de nem
ugy csinaljak. Ha szetnyitsz nehany csovet es felterkepezed a
kapcsolasukat, meglatod. Mindegyik egyeniranyitja a 220-at, majd egy
felhidas felepitesu kapcsolouzemu aramkor 320Vpp, 40..60kHz-es negyszog-
jelet allit elo, ez megy egy kis fojton keresztul a csore. Van meg
nehany trukk a gyujtashoz stb... de ez a lenyeg.

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Failed reading source file ... (A muvelet sikeresen befejezodott.)"

Sziasztok!

A hosugarzassal kapcsolatos legutolso kerdesemre nem reagalt senki.

Ennek lehet par oka:
- nem ertettetek a kerdest (ez nagyon valoszinutlen)
- olyan nagy hulyeseget irtam, hogy naivitasomat latva kar is billentyut
ragadni
- senkinek sincsen hatarozott velemenye, nem tud hozzaszolni
- senki sem olvasta el a cikkem

Csak emlekeztetonek: azt szeretnem tudni, hogy
egy sotet es egy tukros feluletu targy valoban eltero
homersekleten marad-e, illetve ha azonos hon volt, akkor
lehetseges-e, hogy az egyik lehul, a masik meg felmelegszik?
(a felteteleket tessek ertelem szeruen hozzakepzelni)
Ha igen, miert? Ha nem, miert?

Udv.
BM

Balazs,

>Szerintem ha nem foldeljuk le, nem arnyekolhat. Ha a femlapon erovonalak
>vegzodnek, az azt jelenti, hogy a lapnak toltese van. Es csak ugy lehet
>toltese, ha lefoldeljuk, vagy persze ha eleve toltese volt.

Jol ervelsz, es nem is igazan dontheto el a dolog addig, amig nem
idealizalunk egy kicsit, meg nem mondjuk meg, mekkora az eleg nagy siklap,
meg hogy mikor kozelitjuk a toltest hozza, foldeles elott, vagy utan....

De ha most veszunk egy pontszeru + toltest, nem messze tole "jobbra" egy
igen nagy kiterjedesu lapot helyezunk el, ami azelott semleges volt, es
persze lebego potencialon volt es maradt is, valamint minden egyeb vegtelen
messze van, akkor elo kell venni meg a Gauss torvenyt. Ezt most ugy lehet
hasznalni, hogy veszunk egy vegtelen kiterjedesu lapot, amin a
keresztulfurakodo erovonalak osszege a toltest adja. Ha ez a lap a toltestol
balra van, akkor, minthogy tole meg balrabb semmi sincs, kijelenthetjuk,
hogy ott ter sincs. Ha most ezt a lapot kozelitjuk a femlaphoz, akkor abban
a helyzetben, amikor atlepjuk a totesunk sikjat, hirtelen az osszes erovonal
metszi a probalapot, az integral a teljes feluletre megadja a toltest. Ez a
helyzet nem valtozik addig, amig el nem erjuk a femlapot. A femlap
feluletkozeli tartomanyaban egy pici tobblet tertoltes van a megosztas
miatt, tehat nagyobb az elektronsuruseg. Egy picit beljebb meg pozitiv
tertoltes van, ami a hianyzo elektronok miatti kompenzalatlan atomtorzsekbol
ered.
Ha most tovabbvisszuk a probalemezunket, akkor a tole balra levo toltesek
elojeles osszege egyre csokken, s nehany atomi reteg atlepese utan ez zerus
lesz. Tovabb mozgatva a probalemezunket, kezdjuk eszrevenni a femlemezunk
pozitiv tertolteset, s amikor elhagyjuk a femlemezt, epp annyi pozitiv
toltest latunk magunktol balra, mint amekkora a pozitiv ponttoltesunk a
femlemez masik oldalan. Ebbol a szempontbol tehat valoban nem latszik lenni
arnyekolas. Csakhogy a masik oldalon a kilepo erovonal suruseg nulla, mert
veges szamu toltesbol eredo vonalak kozel egyenletesen eloszolva a vegtelen
feluleten nulla tererot adnak. Ezt te ugy mondtad, elvezeti a tererot a
vegtelenbe.

Summa-summarum: balrol nezve van + toltes, meg a tukorkepe a femlemez
mogott, jobbrol nezve pedig van a femlemez.
Szerintem ez arnyekolas.

Bocs a hosszu levelert.

Janos

Szervusztok, Sarkadi Dezso jelentkezem es
folytatom a gondolataimat. A szemelyem
minositeseivel nem kivanok foglalkozni,
mert kozben azt latom, hogy nagy az erdeklodes
a gravitacioval kapcsolatban.
A minosito kulonben onmagat minositi.
Biztos vagyok abban, hogy a 21. szazad a gravitacio
evszazada lesz. Kb. hat eve foglalkozom a
gravitacioval kiserleti es elmeleti szinten.
Ugy erzem, hogy a nyitott kerdesek egyre jobban
szaporodnak es nemcsak nalam.
Evek ota hallani a G allando pontos meghatarozasarol
mesterseges hold fedelzeten, ugynevezett
mesterseges mini Naprendszerrel.
Angol irodalmi neve: artifical binary system.
A mesterseges holdon elhelyeznenek egy mondjuk
100 kg-os kozepponti tomeget es r tavolsagra
egy masik kisebb tomeget. A rendszernek Kepler
torvenyei szerint mukodnie kellene, azaz a ket tomeg
keringene a kozos tomegkozeppont korul.
Mivel a rendszer minden parametere pontosan
ismert, a G nagy pontosaggal meghatarozhato lenne. Eredmenyrol evek ota nincs h
ir, aki tud
meresi eredmenyt, kerem kozolje a nagy nyilvanossag elott. Szerintem nem mukodi
k a rendszer, aminek okat
mar leirtam az Internetes munkamban.
Masik erdekes dolog, hogy ha a G egyertelmu lenne,
akkor az nem csak Cavendish ingaval, de fizikai
ingaval is kimerheto lenne. A fizikai inga kb. 400-szor
nagyobb erteket ad G-re. Errol is fogok majd ertekezni
a dolgozatomban. De jonak tunik az eredmeny: miert?
Az univerzum tomeghianya regi problemaja a
fizikusoknak (missing mass). Az univerzum
gravitacios energiaja azonban a G es a tomeg
szorzataval aranyos. Vagy a tomeg kicsi, vagy a G.
Hogy miert nagyobb G erteket mer a fizikai inga,
altalanos iskolai fizikaval megmagyarazhato.
Kis turelmet kerek es az Internetes dolgozatomat
olvasva mindenki meg fogja erteni ezt is.
Egyenlore meg a BS gravitacional tartunk,
remelem, a hetvegen befejezem a bizonyitast.
SZGYULA velemenyeivel tobbsegeben egyetertek,
nyilvan, meg nem teljesen vilagos, mik a BS gravitacio
igazolasanak alapjai. Turelmet kerek.
A masik felvetese Gyulanak: le kell irnom olyan dolgokat is, amiket ugyan sokan
 ismernek, de ugyancsak sokan masok
nem ismernek. Ezert a leirt dolgaim nagy
resze csak azoknak szol, akik nem profi fizikusok.
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.zip
Udvozlettel: Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: jumper.itb.hu)

Kedves Janos ! 

>>atomok orokmozgasat kimondtak jo regen, de hogy ez mikent
>>lehetseges energiaveszteseg nelkul, azt a szemleltethetoseg
>>hataran tulra eso kerdesnek nyilvanitottak.

>Varj csak. Miert feltetele egy orok mozgasnak az energia veszteseg?
Kerdesedbol vettem eszre, hogy a mondatomban valamit pont forditva is
lehet ertelmezni.

A lenyege ez akart lenni: Nem szemleltetheto, hogy mikent valosul
meg az atom energiatarolasa dinamikus modon, de vesztesegmentesen.
Azaz - nem erthetjuk mikent lehet, hogy bizonyos kuszobszint ala
nem csokkenhet a belso mozgasi energiaja, ellentetben sok mas
dinamikus rendszerrel, melyekre a veszteseges mukodes a jellemzo,
es utanpotlas nelkul leallnak.

>Ld. Newton torvenyek. Minden test megtartja egyenesvonalu........(folytasd)
 ... egyenletes mozgasat, amig ra hato ero ezen allapotat meg nem valtoztatja.

A newtoni modellben is energiatarolasrol van szo, de a valosagban
elkerulhetetlen a veszteseg.
A vilagban bolyongo test veszit az energiajabol - atadva belole a
tobbi, valosagosan nem is merev testnek, ill. mindenfele
mozdithato rendszernek ar-apaly keltessel. Valamint elvileg
fekezi meg a hattersugarzas is.

Az atomnak, mint elvben korlatlan ideju dinamikus energiatarolonak
az esete ennel amiatt is kulonosebb, mert elektrodinamikai folyamatok
zajlanak benne, de ugy latszik megvalosulhat valamikepp a tokeletes
arnyekolas, melyhez nem vagyunk szokva.

>>Es sokminden egyeb is tabu elottunk.
>Konkretan mi?
Rogton raterek, de jelzem, hogy a sokkal csunyabban hangzo 'falba utkozunk'
lett volna a szerencsesebb, s tabuval semmikepp sem avatottak
elzarkozasara, hanem a termeszet szabta gatakra kivantam celozni.

Konkretabban is, pl. - mi a spin ?  Falba utkozik aki a spin fogalmanak
indokoltsaganal es a ra vonatkozo szabalyoknal tobbet szeretne tudni,
pl. ha elkepzelest var, milyen jelensegbol szarmazik, mi okozza.
Minthogy eleddig nem sikerult szemleletes fizikai kepet rendelni hozza,
az ilyen iranyu talalgatasok hallatan szakavatottak sajnalkozva
ingatjak fejuket es azt mondjak - kar a szoert, nem fog menni.
Am ilyenkor elbol adodik a kerdes: Dehat miert nem, biztos, hogy
korlatozza ezt valami ?
Ugyanis aki nem beletorodo alkat, annak szamara elkepzelhetetlen,
hogy vannak dolgok, melyek bizonyosan elkepzelhetetlenek.
(Itt mintha logikai vagy pszichikai paradoxont irtam volna veletlenul,
vagy csak nekem tunik ugy ? )

A hullamzo folyadekcseppes modellrol meg annyit, hogy ha nem
is lehet osszefuggesbe hozni atomokkal, megis szorakoztato
lenne kepernyon szimulaciojat nezegetni - 3D-s kepernyovedokent,
izles szerinti szinu, szamu, belulrol falat dongeto fotonnal
inditva, es figyelve miket kever ki kesobb beloluk a Doppler
effektus, es melyikuk jut ki, melyik reked legtovabb bent.
S mikozben a nyerore fogadva vagyonokat lehetne nyerni lotto helyett,
akozben erdemes volna uveges szemekkel alternativ modelleken
toprengeni, hogy ha netan megis sokat vesztenenk, vigaszdijul
bejojjon legalabb egy aprocska Nobel-dij. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Vegyuk az egyszeru esetet: a nagy semmiben van egy vegtelenul jol vezeto
vegtelen siklapunk es egy Q ponttoltesunk. Az egyszeruseg kedveert legyen
a femlap vizszintes helyzetu es a ponttoltes folotte x tavolsagra. Ekkor a
felso terreszben az erovonalak gorbultek, mintha -x tavolsagra a laptol
(ergo a lap alatt) lenne -Q toltes. A felso terreszbeli erovonalak
fuggetlenek attol, hogy a lap foldelt-e vagy "log a levegoben". Ha log a
levegoben, akkor a lap alatt sugariranyu (egyenes) erovonalak vannak,
amelyek a ponttoltesbol indulnak. Az erovonalkep valami ilyesmi lesz:


                      . Q .
                    .   .   .
                   .    .    .
                   .    .    .
               --------------------
                  .     .     .
                 .      .      .
                .       .       .


Ha foldelt a lap, akkor az also terresz erovonalmentes.


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Az elozo levelembol kimaradt: Balazs folvetesere, hogy mit csinal homogen
magneses terben egy vegtelen nagy kiterjedesu es vegtelen permeabilitasu,
femlap, a valasz az, hogy kvalitative semmit, kvantitavive barmennyit
valtozhatnak a dolgok. :-) Egy ilyen lapra az erovonalak merolegesen
erkeznek, belsejeben 0 terero van, tehat a kulso ter tovabbra is homogen
marad mind a lap folott, mind pedig alatta. Ami valtozhat, az a magneses
terero es/vagy a skalarpotencial a lap vastagsagatol fuggoen, de erre most
nem tennem a nyakam, mert ez mar elmeleti villamossagtan eloadason sem
volt kristalytiszta szamomra. ;-) Az analogia az, amikor a sikkondenzator
fegyverzetei koze bedugunk egy vastag (nem foldelt es vegtelen jol vezeto)
femlapot. Az igy keletkezo 2 sikkondenzatorban ugyan tovabbra is homogen
terek vannak, de az eredetihez kepest megno a tererosseg, ha a kulso
kapocsfeszultseget valtozatlanul hagyjuk.

Egy biztos: az elozo gondolatkiserletbeni Q ponttoltest egy m magneses
dipolusra cserelem, a vegtelen lap alatt nem lesznek erovonalak, mert a
lapban elvezetodnek es a vegtelenben zarodnak a folfele indulo
erovonalakkal. A mezo kb. igy fog kinezni:


                        .    .    .
                          .  .  .
                           . . .
                            ...
                             m
                         .  ...  .
                      .    . . .    .
                     .    .  .  .    .
                     .    .  .  .    .
---
 .....................    .       .    .....................
 .........................         .......................
---


Udv,
marky

Szia Dezso!

Kerdezted:
 >Mire vonatkozik azon allitasod, hogy Newton elmelete teves?
 >Konkretan melyik hibajara hivatkozol Einstein elmeletenek?
Konkretan egyikre sem, megjegyzesem altalanos, s arra iranyult,
hogy a BS-elmelet az egy folt a klasszikus ruhan, vagy maga is egy ruha?
Mindenesetre ez nem jelenti azt, hogy sajat - jobb - elmeletem
volna. Amig ezt a kettot alaposan meg nem ismerem, addig
nem is lesz :-). Hrasko Peter: Bevezetes az altalanos relativitas-
elmeletbe : kriteriummu: a benne szereplo peldak megoldasa
utan mar elmondhatja az olvaso, hogy ert a relativitaselmelethez.

Az irasodban olyan fogalom szerepel, mint "terfogati integral".
Az a baj vele, hogy nem biztos, hogy minden nyolcadikos tudja, mi az.
Lesznek meg ilyen torpedok, vagy ez csak becsuszott?
Attol tartok, lesznek, mert "potencial helyfuggeserol"
is szo esik, marpedig azutan a "vonalmenti integral" meg a
"gradiens" nevu szornyusegek szoktak kovetkezni.

Mit jelent az hogy
M >>> M - m egytest problema eseten   ?
Azt hogy M sokkal, de sokkal nagyobb M-m-nel?
Egytest problemarol meg nem hallottam, egycentrum
problemarol mar igen, de ott M >> m,
azaz m elhanyagolhato M-hez kepest.

Irod tovabba :
 >Ket test problema eseten M >> M * (1 - m ^ 2 / M ^ 2)
Azaz  m / M  sokkal nagyobb, mint nulla?
Mi van akkor? Mi van az ellenkezo esetben?

Tovabbi kerdeseim:
Vektor-e a gravitacios ero?
Ha nem vektor, akkor micsoda, s milyen
osszegzesi szabalyok vonatkoznak ra
a BS-elmelet szerint?

Udvozlettel: Kalman