HIX NYELV #0315, Racsko' Tama's >:
 >> Szerintem nem is volt.
 >De volt, pótlólag megkapható, ha a > címre írtok egy üres
 >levelet, melynek tárgya (subjectje) az alábbi: "/arch/NYELV.0309..20021228"


Hm...

 >> De azert megprobalok utanajarni.
 >Annak is utána járhatnál, hogy nem lehetne-e a lekérésnél a fenti
dokumentum-
 >címből a dátumot kihagyni: az úgy is redundáns, hiszen egy szám nem jelenik


mailto:HIX-Jozsi...
mashogy fogalmazva:
1. ne legyunk telhetetlenek
2. igazan csak Te tudhatod, hogy mit szeretnel elerni
-- 
Udv,
   		Hunter  			-[HE 1.15beta8+1;]-

Kedves Gábor!

hix.nyelv #315, :

> Vajon mi lehet a magyar megfeleloje az "Intuitu personae" latin
> kifejezesnek ? 

Azt nem tudom, hogy a jogi szaknyelvben hogy van, de szó szerint fordítva: 'a 
személy/egyén tekintetében, a személy/egyén jogcímén'. Amennyire tudom 
(persze nem vagyok jogász, és a tévedés lehetősége nincs kizárva :-) ez olyan 
szerződések jelzője, amelyben az egyik szerződő fél egyénként (természetes 
személyként) szerepel. Ilyen azon szerződések többsége, amelyet magánszemély 
köt, pl. a munkavállalói szerződések. (Az egyik forrásom szerint viszont az 
autó adásvételi szerződése nem "intuitu personae" -- hogy miért nem, ne 
kérdezd.)

Vannak azonban olyan szerződések is, melyben az "intuitu personae" fél nem 
természetes személy. Lehetnek ilyen kölcsönszerződések: ekkor bár jogilag egy 
cég vesz kölcsönbe (így könyvelenedő, leltározandó stb.), a kölcsönszerződés 
értelmében azonban a cégnek ki kell jelölnie egy személyt -- ez az "intuitu 
personae" személy --, aki a kölcsönzött javakért személyesen és korlátlanul 
felel (tehát rajta behajtható akkor is, ha cég közben eltűnt.)

Ilyen jellegűek azok a szakértői szerződések, amelyek névre szabottak. A 
szerződő fél lehet akármilyen cég, de a munkára egy szerződésben megnevezett 
személyt kell delegálnia, pl. egy ilyen klauzula miatt: "A jelen szerződésben 
meghatározott tevékenységet kizárólag X.Y. végezheti."

Angol nyelvű munkákban "intuitu personae" gazdasági társulásoknak nevezik a 
"partnership"-et, tehát kb. a mi közkereseti, ill. betéti társaságunknak 
megfelelő cégeket, mivel ezekben csak természetes személyek vehetnek részt, 
és legtöbbször felelősségük is korlátlan (kivéve a bt. csendestársát).

Ez az, amit én felfogtam a kérdésből, szabatosabb definíciók olvashatók
* angolul: <http://www.franchise-fff.com/fffhtmlenglish/
espace_documentation/lexique.htm#i>
* franciául: <http://www.legamedia.net/lx/result/match/
23611125850673d675b9f322e7/index.php>

Kedves Attila!

hix.nyelv #315, Grózli-Nagy Attila >:

> Azt olvastam, hogy ősi pogány szokás szerint a karácsony mint a fényvárás
> ünnepe idején egy sólymot röptettek fel, amely a Napot szimbolizálta, ez
> volt tehát a kerecsen ünnepe, és ennek a sólyomfajnak a nevéből származik
> a "karácsony" szó is 

Először is ez a vélekedés egy hapax legomenonon, azaz egy csak egyszer 
előforduló adaton alapul. A forrás az ún. "Kassai Kódex", amely egyik része, 
a "Liber Inquisitorum" XIII-XV. sz.-i boszorkányperek jegyzőkönyveit 
tartalmazná. Ezt a "kódexet" Fehér Mátyás Jenő találta volna 1944-ben Kassán, 
azonban rajta kívül senki sem látta, ő sem közölt róla rendes fakszimilét, 
csak fordításokat némi latin betéttel, köztük volt az utóbb elhíresült "in 
festo falconarium vulgare karasun dicto" 'a solymárok ünnepén, amelyet a nép 
karácsonynak nevez'.

Sajnos, a "kódex" 1950-ben eltűnt, de nem csak ez az egy furcsaság van az 
anyag történetében, hanem az is, hogy Fehér több forrásban többféleképp 
nyilatkozott a hatvanas években  arról, hogy hogyan is került a "kódex" 1945- 
ben Kassáról a város elestével Csonkamagyarországra. Hol maga Fehér viszi el 
Vizsolyon keresztül Budapestre, hol a barátai mentik Bodrogszerdahelyre.

Fehér fakszimile mutatványain -- melyek furcsa módon egy kivétellel nem 
magából a "kódexből" származnak, hanem a "kódex" kötéstáblájából kiszedett, 
később keletkezett könyvkötészeti töltelékanyagok voltak [vajon miért ezeket 
semmit sem bizonyító lapokat mutatta be és nem a kódex szövegét?] -- több 
szerző a hamisitás jeleit látta. Ui. ezeket a mutatványokat sikerült 
beazonosítani korábban más forrásból ismert, a "Kassai Kódextől" független 
dokumentumokkal.

Fehér közléseinek egyik érdekessége, hogy fordításaiban a "sámán" szót 
használja a perbefogottak megnevezésére, amely egy abszolút anakronizmus: ezt 
a mandzsu-tunguz szót a szibériai néprajz hozta Magyarországra: először 1799-
ben írják le magyar forrásban. Az, hogy itt milyen szó lett volna az 
eredetiben, nem ismert. Ez a súlyos, korrigálhatatlan hiba a részletek 
felhasználhatóságát a hamisítás gyanúján túlmenően is erősen megkérdőjelezi.

Szóval a forrás egyértelműen hamisításnak látszik. Vö.
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/tortenet/borsa/html/
bgkvti_4/bgki0426.htm>, <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/muvtort/
kelecsen/html/kelecs23.htm> (ez utóbbi más hamisítványokat is ismertet)
Amúgy ilyenek elő-előfordulnak más szakterületen is, ld. a piltdowni embert, 
amelyet az 1910-es években találtak, még tudományos nevet is kapott 
(Eopithecus dawsoni), és negyven évig volt a brit paleontológia -- és az 
emberi faj európai keletkezésének -- zászlóshajója. Mígnem elkövették a 
hibát, hogy 1953-ban engedték megvizsgálni (addig külsősöknek csak vitrinen 
keresztül lehetett megtekinteni), és kiderült, hogy a mai ember egy pár 
tízezer éves koponyájából és egy jelenkori orángután állkapcsából van profi 
módon összeállítva. Ha egy kutatónál emócionális és presztízsszempontok 
kerülnek előtérbe (pl. Fehér esetében az ősi magyar vallás mindenáron való 
kimutatása), akkor gyakran még a hamisítás is elfogadhatónak tetszik igazunk 
bizonyítására. És Fehér más téma kapcsán is gyanúba került, pl. azt is 
állította, hogy a Mátyás alapította budai egyetem Kassára költözött volna, és 
így a kassai domonkosrendi iskola jogelődje lett volna. (Fehér egyébként a 
domonkosrend történetét kutatta.)

Ami a nyelvi részt illeti: ha még valódi is lenne az adat, nem jelentene 
mást, mint egy XIII. sz.-i népetimológiát. Ha megvizsgáljuk a kérdést, 
láthatjuk, hogy a "kerecsen" szó eredetileg "kerecset" hangalakú alakú volt. 
Amennyiben ebből a madárnévből lett volna az ünnep neve, akkor a névadás 
nemigen történhetett volna korábban, mint a honfoglalás. Ebben az esetben 
pedig maga a "fényvárás ünnepe" sem lehetne korábbi: tehát ez is 
szükségszerűen valamely idegen nép szokásainak átvétele lenne, horribile 
dictu talán éppen a Dazsbog isten feltámadását ünneplő szláv "kracsun"-é: 
vagyis ott vagyunk ahol elindultunk, csak "még rosszabb pozícióban".

De tegyük fel, hogy volt egy ilyen ünnep, ahol kerecseneket engednek el, 
amelyek a napot szimbolizálják. Ekkor azonban elképzelhetetlen tartom, hogy 
erről a fontos szóról szakrális értelemben ezen a forráson kívül semmi más 
kútfő ne emlékeznék meg, és a népi babonák, hiedelmek, szokások köréből is 
nyom nélkül törlődött volna. Ezzel szemben a "turul", az altaji vadássólyom 
(Falco rusticolus altaicus) jelentőségéről bőven van adatunk. Így 
érthetetlen, hogy a karácsony neve miért nem ebből képződött, pl. "*terel", 
"*türül" alakban. Vagy nem a "sólyom" szóból -- pl. "*selyem", "*sölyöm" --, 
hiszen régen is ez volt ennek az állatcsoportnak az összefoglaló neve: 
névtani leszármazottai (személy-, hely- és foglalkozásnevek) igen 
kiterjedtek, ellenben a "kerecsen" alig egy-két adattal van jelen.

Tehát nincs alap annak állítására, hogy a "kerecsen" elterjedt megnevezés 
lett volna régen, illetve, hogy lett volna szakrális tartalma. Sőt, maga az 
állatfaj (Falco cherrug) habitusa sincs szinkronban a feltételezett 
szerepével: az erdős pusztán honol, a nyílt szteppén nincs jelen; tehát nem 
olyan területen él, ahol a szteppi kultúra virágzott. És bár idomítható, de a 
solymászat nem használta: keleten az altaji vadászsólymot és a vándorsólymot 
(Falco peregrinus) alkalmazták erre a célra. Így még az a motívum is 
hiányzott, ami egyáltalán jelentőséggel bírta volna felruházni.

Önmagában a hangrendi váltás nem elegendő egy etimológiához: ilyen alapon a 
"sólyom" és a "selyem" is összehozható lenne. Ehhez még ideológiát is 
gyárthatnánk, pl. mindkettő "fejedelmi", a selyem olyan a szövetek közt, mint 
a sólyom a madarak közt, stb. De ehhez biztos alátámasztó adatok is kellenek. 
Az egyik ilyen lenne pl., hogy előfordul a mélyhangrendű alak 'selyem' 
jelentésben, ill. a magas hangrendű 'sólyom' értelemben. A hangrendi 
átcsapással keletkezett szavaink mindig megőriznek valami ilyes összekötő 
kapcsot. Még az olyan régi kettősök is, mint a "szer" és a "sor", hiszen 
mindkettő használható 'falurész, házcsoport' értelemben (miként a "szer" 
ilyennek maradt pl. az Őrségben, a "sor" pedig a palóc vidéken). De a 
"kerecsen : karácsony" pár esetén nem található semmi ilyen összefüggés. És 
még néhány adalék a hangrendváltáshoz:
* A "karácsony" szónak előfordulnak olyan alakjai, ahol a szláv eredeti "kr" 
mássalhangótorlódást feloldó magánhangzó "e", pl. 1629 "keracson". Mivel az 
"e" hangrendileg sokszor semleges, mélyhangrendű idegen szavakban esetenként  
betoldásként megjelenhet. De az a hangrendi átcsapás elvével ellenkezik, hogy 
egy szó magánhangzói csak félig váltsanak át: van "kever" és van "kavar", de 
"*kevar" és "*kaver" nem képzelhető el.
* A hangrendi pároknál szinte kizárólag mindig a mély hangrendű változat az 
elsődleges. Az egy ritka és külön indokolandó eset, ha a magas hangrendű 
alakból indulunk ki. Csak egy példa ilyen jut eszembe: a "kever > kavar". De 
itt a "kavar" nagyon fiatal -- először 1669-ből adatolt --, és a "habar", 
"csavar", "zavar" szavak analógiája hozhatta létre a mély hangrendű 
változatot. Ha tehát "kerecsen > karácsony" változást feltételezünk, akkor 
azzal szembesülünk, hogy ez megint csak fiatal, a keresztyénség korába 
datálható változás lehet (tehát nem régi pogány kultusz nyomán eredt), és az 
átcsapás magyarázatával adósak maradtunk. Ha a sztenderd irányú "karácsony > 
kerecsen" változást feltételezzük (kicsit eltekintve a "kerecset" formától), 
akkor pedig nem a "karácsony" etimológiájára válaszolunk.
* Van egy hangrendipár-csoport, melynek tagjai pl. a "család : cseléd", 
"rekettye : rakottya". Ezekben a változást az indukálta, hogy eredetileg 
vegyes hangrendű idegen szavakról van szó, melyek kétféleképp magyarosodtak. 
Ez megint csak 'veszélyezteti' a "karácsony : kerecsen" ősiségét (és ezáltal 
valami pogány magyar kultuszhoz kapcsolhatóságát)...
* Tartozhatna még a szó "magyar : Megyer" csoportba. Régi magyar volta 
ellenére ez a szó is eredetileg vegyes hangrendű volt ("*mogyeri"). Ez úgy 
volt lehetséges, hogy eredetileg összetett szó volt. A "karácsony : kerecsen"-
t pedig lehetetlen összetételi tagokra bontati.

Tehát a "kerecsen" szó esetén még mindig az orosz "krecset", ólengyel 
"krzeczot" szavakkal való összefüggés a legbiztosabb. Annál is inkább, mivel 
erre a madárra még egy nevet átvettünk itt a Kárpát-medencében: a "ráró"-t 
(cseh "raroh", szlovák "rároh", lengyel "raróg", ukrán "rarih"). Ez annál sem 
csodálatosabb, mivel errefelé is csak olyan helyen él ez a madár, ahol inkább 
a környező népek éltek régtől fogva: az északi Kárpátokban, ill. az Al-Duna 
galériaerdeiben: magyar etnikai területen csak igen ritkán, szórványban költ 
(egyébként pedig vonuló madár).

A "karácsony" esetén pedig az ószláv "kracsun"-nál nincs megfelelőbb 
etimológia. Bár ezt a "teológiailag korrektebb" formák már a szláv irodalmi 
nyelvekből kiszorították, de macedón nyelvjárásokban még mindig 'karácsony' 
jelentése van, ugyanígy a keleti szlovák területen a "krac^ún"-nak, míg az 
orosz népnyelvben a "korocsjuny" 'advent'-et jelöl. És legfőképpen itt van a 
román, ahol az irodalmi nyelvben máig "craciun"-nak hangzik 'karácsony' (az 
"a"-n kis félkörrel), lévén a románban a vallásos terminológia nagyrészt a 
szlávból származik. És ezeknél nem számolhatunk magyar eredettel, mert akkor 
a román szó nem kezdődne mássalhangzótorlódással, hanem kb. "caraciun" alakú 
lenne. Ugyanez a probléma merülne fel, ha magyar -> szláv átvételt 
feltételeznénk. Ráadásul mind a román, mind a szabad hangsúlyú szláv 
nyelvekben a szó utolsó szótagja hangsúlyos: ez megint kizárja egy elején 
hangúlyos magyar szóból való származás lehetőségét.

Sziasztok,

A Gyaloglo csetforuman KVIZ szoba nyilt.
Ezen felbuzdulva en is osszeallitottam egy
nyelvtan-nyelveszeti kerdessort.
Az en kerdeseimmel jatszott nyelvi vetelkedo
elorelathatolag csutortokon lesz este 8-kor, 
(esetleg penteken, de akkor szolok)  es a
From-If fedonevu cset-modetator vezeti.

A csetforum itt elerheto:
  http://chat.gyaloglo.hu

Igaz is, van a cset (chat) szonak rendes
magyar megfeleloje?

A multkori al-fonev gyu"jto jatek hol tart?
  TUSZOK  ( --> tuszkol )
     Ez mar volt...?   :-)))

  
   Hixipixi Zolly


"...mert magamat kigunyolom, ha kell,
 Mas ezt tolem ugysem turi el"  (Hixipixi)

Jo estet,

erdeklodom, tude valaki ajanlani a fovarosban angol(os)
nyelvi beszelgetesi lehetoseget, esetleg nyelvi klubot, ahol
angol nyelvi kifejezeseket lehet megbeszelni?

Tehat nem "tarsalgasi" klubra gondolok, ahol valamilyen
nyelvvizsgara felkeszites a tema, hanem arra, hogy megbeszelni
egy-egy kifejezest, aforizmat, szolast.


udvozlettel:

Fodor Albin
mailto:

Jo estet,

nemregen leveleztem evtizedek ota Amerikaban elo magyarokkal,
es csak most ertettem meg, hogy amit ok szponzoralasnak mondanak,
az nalunk egeszen mas - talan vednok, vagy kezes.

Legalabbis en ugy tapasztalom, hogy amikor nalunk valaki azt
mondja, hogy szponzort keres, akkor azt erti, hogy keres valakit,
aki az esemeny, rendezveny, tevekenyseg jelentos reszet anyagailag
is tamogatna.

Gyakran talalkoztam konferenciak es mas rendezvenyek soran az
alabbi felosztassal:

szponzor: penzt adott, vagy ingyen/kedvezmenyesen biztositotta a
helyszint, cserebe gyakran ingyen reklamhoz jutott.

tamogato: nem adott penzt, de a tevekenysegevel segitette a
rendezvenyt, ingyen dolgozott, cserebe kapcsolatokhoz,
ujabb lehetosegekhez jut(hat)ott.

vednok: nevet adta az esemenyhez, ezzel hitelesse tette, masok
elott garanciat vallalt arra, hogy erre az esemenyre erdemes
aldozni masoknak. (kvazi kezesseg, tehat nem arra vallal
garanciat, hogy a szervezo nem fog sikkasztani, vagy ha igen,
akkor o megteriti a kart, hanem arra, hogy a szervezo szemelye
vagy az altala szervezett esemeny szellemisege fontos.)


Ugy tapasztaltam, hogy az amerikai magyarok a szponzoralast ez
utobbi ertelemben hasznaljak, tehat, ha valakinek akar csak egy
ajanlo levelre van szuksege, akkor szponzort keres. Az ajanlo
azert szponzor, mert vallalja, hogy tole informacio kerheto
az illetorol.


Erdeklodom, hogy szerintetek az eddigi tapasztalataim es a
kovetkeztetesek mennyiben felelnek meg a valosagnak?


udvozlettel:

Fodor Albin
mailto:

Udv,

most lattam, hogy hunternek kuldott raadas szovegben van egy
(illetve egyet vettem eszre) helyesirasi hiba, Szeged helyett
Szedeg szerepel.

Ennek kapcsan erdeklodom, hogy az angol szoveget beture pontosan
gepeltem be, szerintetek nincs helyesirasi hiba benne?
Nem nagyon emlekszem szo roviditesre sem, csak a ne'er volt
never helyett - de a ti szemetek sokkal elesebb. ;)

udvozlettel:

Fodor Albin
mailto: