Utazok !

Egy het mulva megyek Oxfordba, es minden praktikus tanacs erdekel, 
irjatok meg amit erdemes tudnom. Utoljara 32 eve voltam ott...

koszi

Kovats L.D.

Udv Mindenkinek!

Keet eve csaladi korben autoval elmentunk Barcelonaig.
Az elozetes szamitasaink nagyjabol bejottek, neemi csuszassal.

Nem sokkal olcsobb, ha egyaltalan, mint repulovel.
Eloszor is tobb mint 2000 kilometer, amit kemeny keet nap alatt lehet
levezetni, meeg akkor is, ha tobb vallalkozokedvu is ul a kocsiban.
Elobb-utobb mindenki rendesen elfarad, erre rasegit a nappali jokora
meleg, meg a rendszeres dugok is.
Osszeadva a benzinkoltseget, az autopalyadijat, a kozbulso
szallaskoltsegeket, stb. a vegosszeg vetekszik 4 repcsijegy araval
is, last minuterol mar nem is beszelve.
Raadasul visszafele meeg faradtabb az ember, minden lassabban megy.

Akkoriban errol jo nagy terjedelemben irtam email jegyzeteket, most
csak par megjegyzes:

Ausztrian-Olaszorszagon-Del-franciaorszagon keresztul jutottunk el Spanyolba.
Kora hajnalban indultunk Budapestrol, ugy terveztuk, hogy az ut felet
megtesszuk elso nap, tehat nagyjabol 1000 kilometeres tavolsag
kornyeken kerestunk varost, ahol megszallhatnank.  A terkepen Cremona
tunt valoszinunek.  A valosagban azonban mar kora delutan elhagytuk
Cremonat, es csak este fele doglottunk ki nagyon Genova elott, ahol
az autopalya szerpentinne csavarodik, es a helybeliek olyan orulten
vezetnek, hogy az ember minden percben eletveszelyben erzi magat.
Genova nem valami szep hely: ujpesti jellegu lakotelepek a palmafas
tengerparton, kozben egy kikotovaros minden vonasaval.  Nehezen
talaltunk szallast, a garazs nagyon fontos volt, mert olyan alakok
maszkaltak az utcan, hogy reggelre biztos eltunt volna a kocsi.
Senki se beszel angolul vagy nemetul, legfeljebb par szot franciaul.
:-) A szallas draga volt, kb 25000 Ft. ot fore, ami csak latszolag
draga, valojaban olcsobbra szamitani se erdemes.  Masnap reggel
tovabb, egesznapi autozas utan keso este erkeztunk Barcelona
kozeleben levo szallodankba.  A francia autopalya kenyelmes, csak
eppen eleg rossz a kapus rendszer, 50 kilometerenkent mesterseges
torlodasokat generalnak azzal, hogy szakaszonkent kell fizetni. Ezzel
szemben olaszban es spanyolban vegig lehet soporni az autopalyan, es
csak az elhagyasakor kell egy osszegben fizetni.  Azt hiszem, hibas
dontes volt meeg Magyarorszagon befizetni egy hetre egy Katalan
szallodaba, mert egyreszt nem volt olcsobb, mint az ut kozben talalt
alkalmi szallashelyek, es a szinvonala se haladta meg azoket,
sooooot! Es egy hetre teljesen helyhez kotott minket, pedig a kornyek
nem ert meg ennyi idot.  Sokkal erdemesebb lett volna, ha mar egyszer
kocsival mentunk, az egesz idot vandorlassal tolteni.  Visszafele
(augusztus utolso elotti hetvegeje leven) hatalmas dugoba kerultunk,
mindenki akkor lepte el az autopalyat.  Egy teljes napunkba kerult,
mire Cannes-ig ertunk, az egesznapos rekkeno hoseg teljesen
kitikkasztott minket.  Bementunk Cannes-ba, megtalaltuk az Ibis
hotelt, kivettunk ket szobat ugyanazert az arert, mint egy hettel
korabban Genovaban a kikoto kornyeken.  ketcsillagos szallodaban
voltak a szobak, de a szinvonal kifogastalan volt, csak a
bejelentkezes elott a portas csaj olyan kis musort rendezett, mondvan
hogy nincs ures szobaja, valakik jelentkeztek este hetre, varjuk meg,
hogy odaernek-e, es ha nem, akkor megkaphatjuk a szobajukat.  Kamu
volt az egesz, csak hat eleg gyurottnek nezhettunk ki az egesz napi
utazas utan.  Vegul megkaptuk a szobakat, es akkor derult ki, hogy
jobbara az egesz szalloda ures.  Bementunk a varosba is, utanunk mar
senki se kovesse el azt a hibat, hogy beul egy etterembe, mert egy
egesz ejjeli szallas arat hagyhatja ott akar egy pocsek vacsoraert
is.  Masnap belatogattunk Monte Carloba, de megallni keptelenseg
volt, nemhogy parkolohely, de parkolohaz se volt, minden teljesen
tele, a csucsforgalom pedig 100 km/h sebesseggel orvenylik.  Vegul
par oranyi keringes utan feladtuk.  Egesz napi vezetes utan keso
ejjelre ertunk Vicensaba, ahol az autopalya szelen levo
hirdetotablarol neztunk ki szallast.  Ez se volt olcsobb, de a
szinvonal itt is kifogastalan volt, sot a szemelyzet/tulajdonosok
viselkedese is megorokitesre erdemes, mondhatni, nagyon rendesek
voltak.  Szinte az egesz ut soran bankkartyaval fizettunk, az
autopalyadijat, a szallast, stb, helyenkent vettunk ki kezpenzt
nemzeti valutaban, amit ettermekben, stb koltottunk el.  Neha ebbol
volt is baj.  Pl a maradek Francia Frankot atvaltottuk a hataron
olasz lirara, es egy izben elkovettuk azt a hibat, hogy megprobaltunk
penzzel fizetni az olasz autopalyan.  Besoroltunk a penztarhoz, a no
mondott valamit olaszul, mire elovettuk a koteg lirat, erre
visszadobta, hogy keves.  Na mivel tobb nem volt, hat nyultunk a
bankkartyaert.  Erre olyan rikacsolasban tort ki, hisz rajott, hogy
nincs penzunk, ami persze elvileg ellenkezik a schengeni
szabalyokkal.  Rogton rendort hivott, Francesco viszont lusta volt,
ott szundikalt par tizmeterre az arnyekban, nem volt kedve odajonni.
Vegul a no dulva-fulva elfogadta a bankkartyat.  Ausztriaba
visszaerve nem nagy orommel kellett konstatalnunk, hogy mivel a
visszaut egy nappal hosszabbra sikerult, mint ahogy terveztuk, lejart
a tiznapos autopalyamatrica, ujat kellett venni, de sehol se akartak
bankkartyara adni, sot Schillinget se, szoval a hatarvideken jo kis
kalvariat jartunk, mire sikerult vegre matricahoz jutnunk.  Estere
ertunk Pestre, meglehetosen faradtan.

Napokkal kesobb hallottuk, hogy a barataink is hasonlo utra
vallalkoztak, nehany alapveto kulonbseggel:
A mi vadi uj Astrankhoz kepest egy 15-eves autoval indultak neki,
amit elozoleg jol atneztek, de hiaba.
Mindossze negyszer hagyta oket cserben.
Lekopogom, de a mi kocsinknak azota se volt semmi baja, es az egesz
uton egy zokszava se volt.
Masreszt nem akartak autopalyan menni, szoval vegig kanyarogtak a
magashegyi szerpentineken.
Tobb nap alatt ertek el Genovaig, addigra elfogyasztottak azt a
benzinmennyiseget, ami nekunk eleg volt az odautra, az idorol nem is beszelve.
Ut kozben felnapokig javitgattak a kocsit, mert minden baja volt.
Genovaban tengerparti kempingben aludtak.
Augusztus vege fele mar eleg hidegek voltak az ejszakak, szepen felfaztak.
Visszafele hasonlo kalvaria.
Markat vittek magukkal, azt valtogattak Schillingre meg Lirara. Ez a
taktika nem mukodott jobban, mint a bankkartyas, mert a Markat is
csak kellett valamibol venni, annak is volt kezelesi koltsege.

Egyebkent mi az autoklubban szamitogeppel osszeallitott utvonaltervet
kovettuk. Aranylag jol bevalt. Harom baklovest kovettunk el:
Eloszor mar csak par kilometerre a katalan szallodatol, amikor elso
izben tertunk le az autopalyarol, kicsit nehezen tajekozodtunk a sok
kis utca, korforgalom, kilometeres tajekoztatotablak rengetegeben,
kozben mar jo sotet is volt.
Masodszor visszafele valahol olaszorszagban amikor attertunk az egyik
autopalyarol a masikra, rossz iranyba kanyarodtunk, es vegul a nap
allasabol jottunk ra, hogy rosszfele szaguldunk, de akkor mar vagy
200 kilometert sikerult helytelen iranyba ledongetnunk, logo orral
fordultunk vissza.
Az utolso, es legfajdalmasabb tevedesunk az volt, hogy ausztriaban
mar nem kovettuk az utvonaltervet, hanem amint meglattuk az elso
"Budapest jobbra" tablat, rogton kovettuk is, igy aztan zalamegyeben
kotottunk ki, es cammogo kamionok meg trabantok kozt araszolgattunk
vagy harom orat, mig kiertunk egy hasznalhato autopalyara.
Ja, sikerult elvetenunk a monacoi lehajtot is, de azt aranylag hamar korrigaltu
k.

Mivel Malaga meeg vagy 1000 kilometerrel messzebb van mint Katalonia,
koltseg szempontbol nem erdemes a dolgot megkozeliteni, foleg mivel
ha csak ketten mentek, autoval nem oszlik a koltseg annyi fele, azt
is el tudom kepzelni, hogy repulovel olcsobb.
Mindenkeppen autopalyan kell menni, kulonben hetekig is eltarthat az
ut, a balesetveszelyrol nem is beszelve.
Kizarolag uj, vagy nagyon jo muszaki allapotu kocsival erdemes
nekiindulni, kulonben kerulhet az ember nagyon kegyetlen helyzetbe.
Spanyolorszagba nemzetkozi jogsi kell.
Egy elore fix idopontra es idotartamra lefoglalt celszallas nagyon
lekorlatozhatja az ember lehetosegeit, viszont csucsszezonban
elofordulhat, hogy elozetes helyfoglalas nelkul nem talaltok szallast.
Helyenkent a kocsi parkolasa is okozhat gondot, es adott esetben
penzbe is kerul.
Vihettek magatokkal kajat, foleg alapanyagokat meg konzerveket,
mert a turisztikai helyeken tobbszorosek az arak, de azzal is
szamolni kell, hogy a kocsit is megterheli a rakomany, menetido- es
uzemanyagkoltsegnovekedest okozva.

Ha ropcsivel mentek, hamar odaertek, az egesz ido a rendelkezesetekre
all, viszont a helyszinen lesznek kozlekedesi gondjaitok, amit
mondjuk berelt kocsival lehet enyhiteni, de az plusz koltseg.
Ha autoval mentek, akkor keet heetnel rovidebb idot nem erdemes a
dologra szanni, kulonben egy mero rohanas lesz az egesz.
Elonye az utobbi konstrukcionak, hogy ut kozben barhol megallhattok,
es menet kozben is sok mindent lehet latni, olyan orszagokrol is
szerezhettek benyomasokat, tapasztalatokat, amik folott a repulo fel
ora alatt atrepul, es a vegallomason is sajat jargannyal kalandozhattok.
Hirtelen ennyit tudtam a temahoz hozzaszolni.

Mindenkinek jo utazast kivanok!

Udv: Norbert.

Lazar Peter listatarsatok latta a ".bg" email-cimemet egy
masik HIX listan, es "felkert" arra, hogy irjak egy par 
sort Bulgariarol. Ime. Ma az elso reszt elvezhetitek,  
holnap pedig postazom a folytatast. Ha kerdesetek, 
velemenyetek van, ne habozzatok emailezni. Udv,

Stevie

*****************

Harom es fel eve elek Bulgariaban, ahol egyreszt a PhD
fokozatomon dolgozom (nagyjabol politikai ujsagiras a 
tema), masreszt a szofiai angol nyelvu ujsag, a Sofia Echo
szerkesztoje vagyok. Bar van egy viszonylag nepes magyar
tarsasag is Bulgariaban, bolgarok kozott elek es sokat
utazom az orszagban.

Eloljaroban azt kell leszogeznem, hogy ellentetben a
kozhiedelmekkel, Bulgaria roppant baratsagos, szeretheto
orszag - bar termeszetesen megvannak a sajatossagai, 
amelyek kenyelmetlenseget okozhatnak azoknak, akik mashoz 
vannak szokva.

A legjobb dolog Bulgariaban a hamisitatlan del-europai
eleterzes. Laza, konnyed az emberek eletvitele. En ugyan a
magam reszerol fraszt szoktam kapni, amikor ket oraval a
lapzarta elott a bolgar kollegaim kiveszik megerdemelt
kaveszunetuket, ami ritkan tart egy oranal rovidebb ideig,
de valahogy megis minden elkeszul. Legfeljebb kicsit
csuszunk, es akkor mi van? ;-) A bulizos hangulat hetkoznap
is altalanos: az emberek szinte minden nap eljarnak
szorakozni, az ejszakai elet tiz ora elott ritkan kezdodik,
viszont hajnalig tart. Ennek megfeleloen a varosok tele
vannak szorakozohellyel, minden mufajban: sima kis
kavehazak, ettermek, tavernak (mehanak), sorozok,
gorog-rendszeru klubok (hangos zene, de nincs tancparkett),
diszkok minden elkepzelheto zenei mufajban. Egyaltalan: mi
szem-szajnak ingere. Kulon pozitivum, hogy ezek a helyek
olcsok (legalabbis a mi zsebunknek), marcsak a 
konkurrenciaharc miatt is: a belepo ritkan tobb egy levanal 
(1 leva = 1 nemet marka = ~130 forint), egy kola is maximum 
ennyi, a sor pedig mondjuk 2 leva, amikor mar nagyon draga 
(az atlag meg a tengerparton is olyan 1.5 leva korul van).

Ahogy egy hedonista nemzethez illik, a kajaik elkepsztoen
finomak. Ugyebar mezogazdasagban Bulgaria mindig is jo 
volt. A konyha nem tul eredeti, tobbnyire a szomszed nepek
otleteit hasznalja, tehat aki a torok vagy gorog kajakat
szereti, az nem lesz bajban. A kis fuszerezett fasirt-szeru
husgombocok (kjufte vagy kebabcse), a legendas
paradicsom-uborka-fetasajt osszetetelu sopszka-salata
kihagyhatatlanok. Egyik kedvenc kajam az agyagedenyben
szervirozott, a mi porkoltunkhoz hasonlo, de
zoldsegdarabokat is tartalmazo kavarma. (Hiaba, a nevekbol
is latszodik a torok-gorog vonulat.) Ezekhez jol mennek a
helyi borok: mind a feherek kozott (Targoviste kornyekiek,
illetve Khan Krum, az ottani "tokaji"), mind a vorosek
kozott (Melnik kornyekiek, esetleg a 'Lovico' markanevvel
forgalmazottak) vannak remek dolgok; peldaul beszelik, hogy
duplawe Churchill kizarolag a melniki vorosborokat itta. 
Meg is nyerte a masodik vilaghaborut ;-) A borok 
kifejezetten draganak tunhetnek az otthoni arakhoz kepest, 
de ezek legalabb tenyleg szolobol vannak.

Ha mar az italoknal tartunk, a so:ro:kkel sincs gond: a
sorgyarak tobbnyire nemet kezben vannak, es jo minosegu, 
bar nem extra soroket gyartanak. A helyi "Kobanyai," a 
Kamenitza a legolcsobb es meglehetosen finom, az egyebek 
(Zagorka, Astika) dragabbak, de nem jobbak. Heineken es 
Stella Artois kaphato me'g majdnem mindenhol, amde minek. 
Vannak barna sorok is, pl. Stolichno (nem keverendo ossze a
Sztolicsnajaval, mert az orosz es vodka). Roviditalbol a
rakija nevu palinkafe'leseg a helyi specialitas: tobbfele
gyumolcsbol tudjak fozni, alapertelmezesben szolobol keszul
(grozdova rakija). Az ouzo bolgar valtozata a masztika.

Meg egy szo az erzekek birodalmabol: a bolgar emberek,
amellett hogy igen baratsagosak es alapertelmezesben
kedvelik a magyarokat, szepek is, kivetel Trifon Ivanov, a
legendas '94-es bolgar focivalogatott vedoje, aki speciel
egy banatosfeju moncsicsire hasonlit. Aki a sotet tipusu
embereket szereti, akar fiuban, akar lanyban, az igazan
legeltetheti a szemet. Valami antropologiai oknal fogva az
emberek sudarak, jo alakuak. A lanyok bajuszkajarol szolo
legendakat meg feledjuk el… ;-) Raadasul az emberek a
fizetesuk nagyobb hanyadat koltik ruhazkodasra, mint a
legtobb europai orszagban - ezt a meglepo statisztikat 
eppen ma olvastam. Mindenesetre jol oltozottek, az teny. 
(Salacz Attila baratom megjegyzese: mindenki fekete ruhakat 
hord, mintha mas szinek nem is lennenek.)

Ha eltekintunk a hedonizmustol, es kifejezetten a 
termeszeti szepsegek erdekelnek, Bulgaria akkor is jo 
valasztas. Itt minden van. Telen Europa egyik legjobb si-
terepe. Egy helyen talalhatoak meg a konnyu-, kozepes-, 
nehez, sot extrem palyak is. A sifelvonok es egyeb 
szolgaltatasok kiepitettsege ugyan meg hagy nemi 
kivannivalot maga utan, de ami van az normalis es olcso. 
Borovetz a brit sielok torzshelye, de olaszok es svajciak 
is jarnak oda. Pedig ok biztosan tudjak, mi a jo.

Nyaron ott a tengerpart: tapasztalatom alapjan maga a 
tenger es a homokos part jobb minosegu mint Eszak-
Gorogorszagban. Ha nincsenek kulonosebb igenyeink, a 
kempingek es maganszallasok nevetsegesen olcsok (4-20 
leva/fo), ha igenyesek vagyunk, akkor meg ott vannak a 
szallodak, amik nagyreszt nemet kezben vannak, ami latszik 
is egyreszt a minosegen, masreszt az arakon. Nyaron a 
tengerpart kifejezetten hasonlit a Balatonra: kulfoldi 
turistak (kozottuk rengeteg orosz), oriasi nyuzsges, beach 
life. Osszel es tavasszal a gyonyoru hegyekben lehet 
kirandulni (Rila, Pirin, Sztara Planina), ahol lepten-
nyomon egy-egy csodalatos kolostorba botlunk. Vannak 
kozottuk turista attrakciok is (peldaul a hires rilai 
kolostor, a bolgar kultura bolcsoje), de jonehany "futottak-
meg" kategoriaju is. Ezek specialitasa, hogy tobbnyire meg 
mindig funkcionalnak, sot, a szerzetesek alkalomadtan 
vendegul latjak az arra tevedo turistat, angolul 
beszelgetnek vele, es bar alapertelmezesben nincs aram, a 
kedveert bekapcsoljak az aggregatort, es egyutt nezik a CNN 
muholdas adasat…

A varosok nincsenek igazabol kitalava. Ez fokozattan
vonatkozik Szofiara. Altalaban hatalmas szocreal 
lakotelepek alkotjak a varosok jo reszet, amik elso 
ranezesre teljesen le vannak pattanva. Igazabol ez csak az 
elozo negy evtized bosszuja: "ami kozos az nem az enyem" 
alapon a koztulajdonnal nem foglalkoznak. A vilagitas 
nelkuli, gyakran vakolatlan es/vagy korlattal sem 
rendelkezo lepcsohazakbol aztan otthonos, tiszta, 
baratsagos lakasok nyilnak. Barataim lakasaban egy 
visszatero furcsa momentumot figyeltem meg: nincsen 
csillar. Meg az izlesesen berendezett lakasokban is gyakran 
csak egy meztelen villanykorte himbalozik a plafon kozepen. 


Ezen a ponton oszlassunk el egy ujabb tevhitet: a 
pottyantos wc-k ideje lejart. Az utmenti vendeglokben, 
palyaudvarokon -praktikussaguk miatt - meg elofordulnak, de 
hivatalokban, vendeglatohelyeken, urambocsa' lakasokban mar 
teljesen attertek az angol rendszerre.

A varosok a mi ertekrendunk szerint szemetesek, az utcai
vilagitas finoman fogalmazva hianyos, csordakban jarnak a
kobor kutyak (altalaban baratsagosak), foleg a videki
varosokban egy-egy kecske vagy birka is feltunik az 
utcakon,de az utobbi idoben hatarozottan megfigyelheto 
valami elorelepes. Az en varosomban (Blagoevgrad) peldaul 
vadiuj kukak vannak es a belvarosban a kozvilagitast is
megcsinaltak. Ki a kicsit nem becsuli, stb. Az autopark is
lassan modernizalodik: rengeteg meg az oreg szovjet auto es
a nyugat-europai orszagok roncstelepeirol szarmazo
szokeveny, de mintha az also-also-kozepkategoria uj autoi 
is megjelentek volna, kulonosen a fovarosban. 

**************

Folyt. kov. :-)