Sziasztok,

mi a velemenyetek arrol hogy fat tuzelve a levegot jol elomelegitenem
es igy vezetnem be az egoterbe vagy arrol hogy foldgazt ugy egetnem
hogy a gazt es a levegot is elomelegitenem.Igy szeretnem emelni az
egesi homersekletet.Mik az elonyei es a hatranyai?
Koszonom.
Sziasztok.

Sziasztok!

>>Megtiltotta az evolúciós elmélet oktatását a szerb oktatási
minisztérium.
>>Ljiljana Colics miniszterasszony szerint Darwin tézisei dogmatikusak,
>>így legfeljebb a bibliai teremtéstörténettel együtt taníthatók."
>
>Ami azt bizonyitja, hogy Szerbiaban igazi vallasszabadsag van:
>minden vilagnezetnek egyenlo jogai vannak, nem ugy mint peldaul
>az Egyesult Allamokban, ahol az ateizmusnak (a "vilagnezeti
>semlegesseg" hazug jelszavara hivatkozva) kivetelezett helyezete van.

Semmit sem tudsz errol, oregem! Eppen az USA-ban leghangosabbak a
kreacionistak az egesz vilagon. Az un. Biblia-ovezet szovetsegi allamaiban
a lakossag minimum 50%-a olyan bigott protestans, hogy meg mindig
boszorkanyokat egetnenek, ha hagynak nekik. Komolyan. Minden masodik evben
betiltjak a helyi iskolakban az evolucio oktatasat es kotelezove teszik a
"hatnapos tortenet" ismereteset, aztan a birosagok ezt persze mindig
megsemmisitik az elso alkotmanykiegeszitesre hivatkozva (allam es egyhaz
szetvalasztasa).

Ajanlom figyelmedbe a sci.skeptic USENET hircsoportot, ahol gyakorlatilag
csak amerikaiak es csak ketfele temaban postaznak, ugymint:
evolucio-tagadas es holokauszt-tagadas (a ketto tobbnyire osszefugg). A
teremtettesek csatakialtasa: "Man as old as coal!" (Emberi maradvanyokat
talaltak a szenben!)

Szoval az USA evolucios teren egyaltalan nem peldakep!

Egyebkent az USA-ban nagyon nehez nyiltan ateistakent elni, mert szamos
szovetsegi tagallamban meg mindig vannak helyi torvenyek, amelyek tiltjak,
hogy hitetlen ember cserkeszvezeto, tanar vagy polgarmester, stb. legyen.
Annyi ilyen torveny van, hogy senkinek sincs eleg penze kello szamu
jogaszt fogadni, hogy mindegyiket kulon-kulon perben megsemmisithessek az
unios alkotmany elso kiegeszitesenek megsertesere hivatkozva.

Szoval az USA-t eleg abban dicserni, amiben tenyleg nagyszeru. Az
evoluciohoz es az ateizmushoz valo hozzaallas sajnos nem tartozik ezek
koze. Aggodik is nagyon sok amerikai tudos a jovo miatt, mert erosen
csokken a real targyak iranti erdeklodes USA-szerte. A szazeves Ernst
Mayer biologus prof. nemregiben eleg ketsegbeesett hangu cikket publikalt
ezzel kapcsolatban, komoly sajtovisszhangja volt.

Jo nagy terjedelmu olvasnivalo angolul az USA-beli anti-evolucios
problemakrol:
http://www.sciam.com/article.cfm?articleID=000D4FEC-7D5B-1D07-8E49809EC588EEDF&
sc=I100322

Udvozlettel: Feher Tamas.

>Ezzel szemben az ateizmus az egyetlen világnézet, amelyik azt mondja:
>"Itt van ez a világ, amelyben többek között a következo megismerheto és
>megtapasztalható dolgok vannak:" és felsorolja. Aki nem hiszi el, maga
>is megnézheti. Ha közben felfedez valami újat, az belekerülhet a
>tanításba. Általában GONDOLKODÁSRA serkent. Az ateizmus NEM VALLÁS!

Szep is volna, ha igy volna. Csakhogy akkor miert kapnak duhrohamot az
ateizmus kepviseloi, ha valaki arra a kovetkeztetesre jut, hogy az
erzekelheto vilagot egy vilagon kivuli intelligens tervezo hozta letre?
Miert mondjak azt, hogy egy ilyen elkepzeles _eleve_ elfogadhatatlan. Amirol
te beszelsz, az az egeszseges szkepticizmus volna. Az egeszseges
szkepticizmus pedig az isteni teremtest es a termeszetes evoluciot, mint
bizonyitatlan hipotezist, egyarant ketseggel fogadja. Az ateizmus az elobbit
eleve kizarja, tehat igenis vallas.

Ferenc

Mivel ugy latom, hogy a vita szokas szerint elment a semmitmondo
kinyilatkoztatasok iranyaban, szeretnek vegre egy tudomanyosan kezelheto
konkretumot felvetni.
Tudjuk, hogy a tagabb ertelemben vett evolucioelmelet egyik alaptetele az
abiogenezis, vagyis az az allitas, miszerint az elo anyag az elettelen
anyagbol alakul ki, az elettelen anyagban ervenyesulo termeszeti torvenyek
hatasara. Vizsgaljuk meg ezt a kerdest. Az előlények legegyszerűbb fajtaja
az egysejtű. Nos, egysejtut laboratoriumban meg nem sikerult eloallitanunk:
Az egysejtut alkoto szerves anyagok egy reszet mar igen. Mindnyajan tudjuk,
hogy e szerves anyagok eloallitasa legtobbszor igen bonyolult technologiai
folyamatokat jelent, amelyek vegen az eloallitott anyagok kulonleges
vedelemre szorulnak, ugyanis meglehetosen bomlekonyak. Kepzeljuk el, hogy
egy egysejtu eloallitasahoz milyen komplex technologiai folyamatokra volna
szukseg, az egysejtu elotermekeit gondosan kellene ovni stb. Nyilvanvalo,
hogy egy nagyon bonyolult folyamatrol van szo, bonyolult vezerlorendszerrel
stb.
Marmost az evolucioelmelet szerint az abiogenezis soran ennek a bonyolult
laboratoriumnak az elettelen anyag vilagaban spontan kellett volna
letrejonnie, de az egesz vezerlo rendszernek is.
Azt hinni, hogy egy ilyen laboratorium, egy ilyen folyamat az elettelen
anyag vilagaban spontan letrejohetett, nem nevezheto tudomanyos
velekedesnek, hiszen erre az elkepzelesre a jozan esz is csak azt mondhatna,
hogy keptelenseg. Ez egyertelmuen hittetel (ateista hittetel), ezert egy
olyan oktatasi rendszerben, amely magat vilagnezetileg semlegesnek vallja
magat, nem volna oktathato. Az az oktatasi rendszer, amelyben ilyesmit
oktatnak, vilagnezetileg nem semleges.

Ferenc

Kedves Kóta József !

>Mit is mondott Einstein ? Most mar kivancsiva tettel ...

Einstein:
*Másodszor: ez a követelmény azt mutatja, hogy az általános
relativitáselmélet szerint a vákuumban terjedo fény sebességének
állandóságáról szóló, már annyiszor említett törvény, mely egyike a
speciális relativitáselmélet két alapveto feltevésének, nem tarthat
igényt korlátlan érvényességre. A fénysugarak ugyanis csak akkor
görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különbözo
helyeken.*

Nagy Károly (utószó, 226.o) :
*Az elmélet egyik igen fontos következménye, hogy a gravitációs
térben a fény sebessége pontról pontra változik. ...*

Ugyancsak Nagy Károly:
*... A csillag felületét elhagyó fénysugár egyre görbültebb lesz a nagy
gravitáció miatt, végül az összehúzódás elér egy olyan kis
tartományhoz, ahol a fény már el sem hagyja a csillag felületét,
hanem ott lebeg. Ezt a határt nevezi a szakirodalom
eseményhorizontnak. *

A lebegés valóban értelmezheto "zuhanó téridovel" is, de
itt van még Lukács Béla könyve, melyben a beeso töltésrol azt írja,
sosem nem jut el a horizontig. 2 ábrát közöl ezzel kapcsolatban.
Egyik a beeso megfigyelo órája szerinti, másik a külso megfigyelo
szerinti.
http://mek.oszk.hu/00500/00569/

Ha a "lebegést" a többféle értelmezhetoség miatt kihagyjuk, figyeld
meg, hogy a többi amellett szól, amit írtam, vagyis hát -
alapjául szolgáltak állításaimnak. Hibásak lennének netán, vagy
nyakatekerten egész másképp kéne értelmezni oket ?
Nekem az nem megy.

Burgonya

Kedves Starters!

>Tovabbra is azt allitom, hogy a fekete lyuk VEGES energiat ad
>zuhanas kozben barmely testnek,
Tévedsz, a lyuk nem ad energiát.  A lyuknak és a tole távoli testnek
van energiája. Van közös tömegközéppontjuk, s ennek irányába
esnek, miközben valahonnan hajdanán valahonnan kapott helyzeti
energiáik alakul át mozgási energiává.

>A vegtelenbol eso testtel azert nem lehet szamolni, mert a
>vegtelen/vegtelen jellegu szamitasok mind hatarertekek, es ezeket
>csak akkor lehet kiszamolni, ha *pontosan* ismerjuk a
>korulmenyeket.
Lehet integrálással, modellezés szintjén mindenképp. Ekkor üres
világegyetemet feltételezünk, melyben mindössze 2 objektum van.
A szökési sebesség - legyen v(0) azt a relatív kezdosebességet jelenti,
melyet az egyik objektumnak minimálisan fel kell vennie ahhoz,
hogy soha ne álljon meg, s ne térjen vissza a másikhoz, annak
felszínére.
Ha zavar, hogy a végtelenbe jutna, megadhatunk véges szökési
távolságot. Minél nagyobbat választunk, annál jobban közelítjük
az "igazi" elvi szökési sebességet.
A lyuk esetében mintha fejreállna az "oda-vissza" szimmetria, mert ha
azt mondjuk, hogy a horizonttól - tole 1mm-rel kintebbrol csaknem
c-vel el lehet 1milliárd fényévnyire szökni - akkor  a "filmet visszafelé
játszva" , azt kellene látnunk, hogy az 1milliárd fényévnyi távolságba
szöktetett, majd onnan visszainduló dolognak csaknem c-vel kellene a
horizonthoz - pontosabban attól 1mm-re kintebbre megérkeznie.
(Az illeto porszemet ideális kötéllel rántottuk ki a horizont fölül,
s nem rakétával gyorsult. Így hajtóanyag nem hízlalta a lyukat)
De c-hez közeli beesésrol szó se lehet. Tehát valami bibi van
az "oda-vissza játszott "filmmel".

>Gombocnal soha az eletben nem csinalod meg, hogy egy feny ugy
>jojjon vissza, hogy kozben nem torik.

Ezt nem tudom mibol gondolod. Létezik a szobalevegoétol alig eltéro
absz. törésmutatójú üveg. Nagynyomású levegoben gondolom ez ilyen
üveg nem is látszik. Tehát a törésmentes kilépés elvben megodható.

>> Furcsa, de radarozással azt kapnánk, hogy gyorsul, sot
>>fénysebesség  közelébe , és nagyon távol kerül, mintha a lyukon
>>átjutva messzejárna

>A radarhullamokat a ter ugyanugy torzitja, mint a fenyt - igy azok
>termeszetesen torz eredmenyt fognak adni.

Ezt mondom én is.

Burgonya

math:
>a halalrol a tudomany azt mondhatja, hogy minden ismeretunk
>szerint nincs elet a halal utan.

>az anyagunk termeszetesen nem tud megsemmisulni, de az enunk,
>ami az anyag egy bizonyos modon szervezett formaja megszunik,
>mivel ez a szervezettseg megsemmisul.

Viszont minden információ megmarad a világban, ezt bizonyították.
(Hawkingnak emiatt kellett fekete lyuk elméletét felülvizsgálva
megreformálnia).

A leggyakrabban felvetodo kérdés (vagy vágy), hogy van-e legalább
virtuális élet,  gondolatokkal és örömökkel ?
Hogy ilyen lenne, erre nincs semmi utaló jel, de ez nem perdönto.
Pl. az evolució úgymond szükségszeru, de nincs arra utaló jel,
hogy mások is léteznének rajtunk kívül, mégis feltételezünk másokat.
Igaz, ennek van elméleti alapja, mégha azt máig se tudni,
hogyan is alakul ki az élethez nélkülözhetetlen zsír élet nélkül ?

A halál utáni virtuális élet jogos feltételezésének még nincs alapja.
Elhanyagolt kutatási terület...

Burgonya

Készítsünk csillagászati felvételeket webkamerával!
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - szemptember 14-én (kedden) este 21 órától

Az elmúlt hétvégén a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban rengeteg
érdeklődő gyűlt össze az első hazai webkamerás találkozó alkalmából.
A webkamerák (is) óriási fejlődésen estek át az utóbbi időben.
Hogyan használható csillagászati felvételek készítésének céljaira?
Jut idő emellett az űrkutatás újdonságaira is, pl. hogy hogyan nem
találta el a Földre visszatérő Genezis űrszonda az őt váró
helikoptert? :-) Közreműködnek: Hargitai Henrik, Hollósy Tibor,
Horvai Ferenc, Nagy Zoltán A. és Tepliczky István.

Az ismétlések időpontja: szept. 21-én és 28-án éjfél után.

 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
A Fiksz Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Éteri hallgatása: 98 MHz-en
Budapest környékén; internetes hallgatása: a http://www.fikszradio.hu
oldalról az "Online hallgatás" menüpont alatt. Telefonszámunk:
+36-1-463-4313, SMS: +36-30-440-3268. A Rádiótávcső korábbi adásainak
teljes hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

Kedves Jozsi!

Erdemes lenne belenezned a Landau-Lifsic konyvbe, mert nyilvan jobban
elhiszed amit ott latsz, mint amit en irok. A 100. fejezetben vezeti le
Schwarzschild megoldasat, es eppen ugy az Einstein egyenletek vakuumra valo
alkalmazasabol indul ki, mint mondjuk az EM sikhullam megoldasnal is a
hullamegyenlet vakuumra valo alkalmazasabol indulunk ki. Ennel fogva a
Schwarzschild metrika nincs kozvetlen osszefuggesben semmifele tomeggel.
Egyszeruen egy vakumbeli gombszimetrikus gravitacios hullamot ir le, amely
letezesenek eppen ugy megvannak ez elvi akadalyai, mint az EM sikhullam
letezesenek, de amelynek megis nagy a gyakorlati jelentosege, mivel a terido
bizonyos korlatozott helyeken hasonloan alakulhat, mint ahogyan a
sikhullamoknal  is hasonlo a helyzet. A megoldasban adodo szabadon
valaszthato parameter a gravitacios sugar, amelyet ugy valasztanak meg, hogy
a vegtelenhez kozelitve a metrika alapjan a tehetetlen tomegek viselkedese a
Newton fele tomegvonzasnak feleljen meg. A tomeg ezen uton valo
meghatarozasaban nincs figyelembe veve az a gravitacios tomeghiany, amelyrol
a konyv a fejezet utolso bekezdeseben emlitest tesz. Pedig ha veszi valaki
maganak a faradsagot, hogy az itt megadott terfogati integralt alkalmazza,
akkor azonnal rajohet, hogy a gravitacios sugarnal a terfogatelem vegtelen,
es igy ez a tomeghiany itt 100 szazalekossa valik, vagyis egy gravitacios
sugarnyi tomeg kivulrol eszlelhetetlen lenne.

Udv: Takacs Feri

sarters:

kicsit pontositanek. van az agnoszticizmus, ami korulbelul rokon a gyenge ateiz
mussal. ezeknek lehet olyan interpretalasa, ami eleg kozel van a tudomanyos nez
ethez, es nincs rajra semmi ideologiai sallang.

te valami ilyesmit irtal le.

de lehet olyan iterpretaciojuk is, ami mar ideologiaval terhelt.

az eros atezimus viszont egyenesen tagadja isten letezeset. ez valoszinuleg ide
ologia, es nem tudomanyos.

ugyanakkor lehet isten letezeset viszonylag empirikusan is megkozeliteni, vanna
k, akik erre tesznek kiserletet mindket oldalon (Swimburne, Plantigua, Michael
Martin). a dolog annyira kiforratlan, hogy egyellore filozofianak szamit, es ne
hez elkerulni az ideologiaba atcsuszast.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Jozsef,

koszonom, es probalom megemeszteni amit irtal.

Most meg akadekoskodom egy kicsit.
>Am a neutrino sebesseget remenytelen megmerni, mert ahhoz
>ket helyen kellene detektalni -- egyszer is ritkan sikerul.
A fotont sem lehet ket helyen detektalni. Ha detektalod, akkor mar nincs is
(ha volt egyaltalan:-)

>Az energiat es impulzust viszont tudjuk szamolni abbol, hogy
>a reakcioban az osszegek megmaradnak. Peldaul beta-bomlasban
>nagyon pontosan kell merni az elektront es magot.
Ez rendben van, igy kell csinalni, ha merunk,de en meg a formalis kepletnel
tartok.

>A Planck allando csak akkor jon be, amikor kvantumokrol illetve
>fotonokrol van szo.
Pontosan errol beszelek: vegulis a neutrinora hogy nez ki a képlet
(elektronra adtad meg)?
Bejon a h, vagy nem? Vagy az meg nincs meg?
A gyakorlatben az a helyzet, hogy nem merheto a sebessege, ezert remenytelen
mondani rola tobbet annal, hogy lassabban megy, mint a feny, es nem nulla a
(nyugalmi) tomege?

Udv.. Janos