Kedves Starters !

>Tegyel kozze, legy szives, egy szamitast...

Furcsa, hogy szamitassal kered igazolni a tapasztalatilag
sokszorosan igazolt termodinamika II. fotetelenek helytallosagat,
mikozben tobben a tetelt cafolo kijelentest tettetek.
A fotetelbol kovetkezik, hogy  csak energiabefektetes aran lehet
energiat kivonva holepcsot kepezni masik kozeggel, igy
alapertelmezes, hogy eleve igazam van, hiszen az emlitett muvelet
entropia-csokkentes, aminek ara van.

Szenvedelyes szemlelet-parti leven, sportkent uzom a logikai
kovetkeztetesekre osztonzo tanmesek gyartasat kb. 5 eve itt
a HIX-en. Legujabb kozhasznu tanmesem:
Telen kirakom a hutoszekrenyem hutos reszet, es preciz szabalyozo
automatikaval megoldom, hogy mindig pontosan azonos homersekletu
legyen a kinti levegoevel. Ekkor egy kulvilagi megfigyelo felkialt: Hurra,
itt valaki megoldotta a tokeletes hoszigetelest, legalabbis hazfalanak
egy reszen !
(Ugyanis hoaramlast ott nem tapasztal, mikozben infrakameraval
olalkodik ejjelente a kornyeken. Azt nem tudja, hogy folyamatos
vesztesben vagyok, mert a villanyoramat lefujtak szorolakkal
a briganti fiai.)
Ha elszurok valamit - ahogy szoktam - es huteni kezdem a geppel a
kinti levegot, akkor a kulvilagi megfigyelo  megjobban elkeped,
merthogy ugy latja - megoldottam meg a  negativ hoszigetelest is,
ami befele szivja a kinti hot !  Mivel konyit a fizikahoz, ahelyett, hogy
megint hurrazna, me'lyen elgondolkodik, aztan ejjelente alattomban
elkezdi hoelemmel 'megcsapolni' az altalam meggondolatlanul
letesitett kulso holepcsot. Otthon aztan jokat vidul a nyereszkedes
orometol feldobodva, szorolakkos kolykeivel.
Eszreveve megis, hogy megnott a villanyszamlam, rajtakapom a
pernahajdert, mire o: *Jaj, ne bantson Zoli ba', en jot akartam !
Gondoltam - ha felrakom ezt a hoelemecsket erre a holepcsore,
az csakis fokozhatja a termeszetadta aldasos kulso ho bejutasat
az on lakasaba! Ami keveske energiat ezzel elszipkaztam, az legyen
utolagos engedelmevel szereny jutalekom, mert ugyebar oly mertekben
javitottam onnel a hobevitelt, hogy az mar kesz energia-zuhatag,
igazam van ?*
Remelem elgondolkodtatobb egy ilyen tanulsagos tortenet,
mint holmi hoelvont kepletek ?

Udv: zoli ba', Andersen es a termodinamika regi tiszteloje.

Zoli,

> Van egy medence a tengerparton, s dagaly idejen azonos
> a vizszintje a tengerevel. A medence szintjet kene tovabb emelni.
> Ha van egy kulon viztarozom, melyben a dagaly
> szintje apalykor megmarad, akkor a vizet abbol kifolyatva,
> mini-eromuvet mukodtetve, mar nyeresegesen tudok szivattyuzni
> akar lentebbrol is, fenntebbre a medencembe.

Hatarozd meg, hogy milyen magasra kell tenni a "kulon viztarozo" szintjet.
Ha magasra teszed, keves viz tud belefolyni, hisz a dagaly szintje rovid
ideig haladja meg a gatmagassagot. Ha alacsonyabbra teszed, tobb viz megy
bele, de kisebb lesz a magassagkulonbseg, akkor meg azert nyersz keves
energiat. Van optimalis gatmagassag.

Janos

Zoli,

> Nem megy,  teljesen osszezavarodtam egy otletemtol.
> A kiserlet a kovetkezo: 0 fokos vizunk van, picike darab
> jeg uszkal benne, az mutatja. Fagyasztoladaval -
> mint hosszivattyuval e vizbol jeget gyartunk, amitol
> persze porog a villanyora. A gep adta hovel kozben mashol
> jeget olvasztunk. Amint a fagyasztando viz teljesen jegge dermedt, az
> olvasztando teljesen megolvadt, tehat  csak viz es jeg 'helycsereje'
> tortent, de kozben villanyt fogyasztottunk !
A nulla fokos viz es a nulla fokos jeg helycsereje kulso energiabefektetes
nelkul is megy.
Keverd bele a finomra orolt nulla fokos jeget a nulla fokos vizbe. A jeg es
viz arany allando marad, de egyes vizmolekulak hol a jeghez, hol meg a
vizhez tartoznak (dinamikus egyensuly).
Ha hutogeppel csinaltatod a helycseret, akkor infinitezimalisan kicsi
energia kell a nulla fokos jeg es a nulla fokos viz "helycsereltetesehez",


> Hova tunt a villany energiaja ?
ami a villanyora porgeset illeti, az a motor es a berendezes osszes
vesztesege, amivel lenyegeben a szobat futotted.

Csaba,

>   Tovabra is fenntartom allitasom, miszerint a mar az elozokben bemutatott
> kiserleti inga tomegeinek eroteljes jobbiranyu korforgasat a Nap
> sugarainak a beesesi hatasa okozza.
En is. Megpedig a termikus hatasokon keresztul  :-)


>   Ennel megmesszebbre menve magyarazatot kapna maga a Fold, es bolygok
> csilapodasmentes forgasa.
Aligha, ugyanis a forgas csillapodik, csak mi tul rovid ideig elunk, hogy
eszrevegyuk.

> miert all a Naphoz kepest. Bizonyara a gravitacios hatasok is oriasi
> erovel fekezhetik napkozelben a kisbolygo forgasat
Ahogy te is irod: a gravitacios hatasok fekezhetik a forgast.  Tehat nincs
"csil(l)apodasmentes" forgas.

Janos

Kedves Go'be'!
Elnezest, hogy csak most tudok valaszolni:
 >Az M2 Tv-ben mondta (most is csak az adas veget kaptam el)
 >egy kutato, hogy:
 >1. a bakteriummerget termelo kukoricanak koszonhetoen a
 >talajban a rovarolo mereg koncentracioja 1000 -szer nagyobb
 >marad mint a hagyomanyos permetezoszerek eseten.
 >Nincsenek adataik arra vonatkozoan, hogy ez tavlatilag milyen
 >hatassal lesz a talajban lako elolenyekre es ezaltal a talaj
 >"mukodesere".

Itt nyilvan nem a 'hagyomanyos permetezoszerek'-rol volt szo, hanem
arrol, amikor a Bt toxint az azt termelo bakterium kipermetezesevel
juttatjak a novenyekre. (Ezt a technikat mar az 1960-as evektol
hasznaljak es a biotermelesben is engedelyezett.)
A fo gond az, hogy a kukoricaba nem az eredeti inaktiv feherje
genjet tettek (ezt egyes rovarok gyomraban egy enzim aktivalja),
hanem a mar aktivalt format. Ez a feherje azonban, ugy tunik,
jol kotodik a talaj agyagasvanyaihoz, ami megvedi a lebontastol.
Ezert lehet magasabb a talaj Bt toxin tartalma a Bt kukorica
eseteben.

 >2. a bakteriummerget termelo kukorica beporozza a kornyeken levo
 >hagyomanyos kukoricakat es igy azok is rovarolo merget termelnek
 >de csak 30% -os hatasfokkal.

Ezt, ahogy mar Te is irtad, tenyleg nem lehet ertelmezni. Emeletileg
valoban elofordulhat atporzas, de ezt alaposan vizsgaltak is.
(pl.: S. Luna V., J. Figueroa M., B. Baltazar M., R. Gomez L., R.Townsend
and J. B. Schoper Crop Science Volume 44, 2001:
Maize Pollen Longevity and Distance Isolation Requirements for
Effective Pollen Control.
http://www.biotech-info.net/Bt_pollen_isolation2.html)

Ok azt talaltak, hogy a kukorica pollen max. 2 oraig eletkepes, ez egy
elmeleti 32km-es utra eleg. De 200m-nel tavolabbi keresztbe porzas
mar nem fordult elo. Tehat a vedelmi tavolsagok modszerevel ez
megakadalyozhato.

 >Mindegy, hogy melyik a helyes, az eredmeny mindenkepp katasztrofalis.
 >Ugyanis: -a termelo nem tudja, hogy a kukoricaja megvaltozott !!!
 >- mindig a legszebb csoveket hagyja meg vetomagnak, tehat a
 >genmodosult novenyeknek tobb eselyuk van az ujravetesre.

Nem tudom, mikor termesztettel utoljara kukoricat, de a modszer mar
evtizedek ota nem ez. A kukoricatermesztok veszik a vetomagot,
mivel a hybrid kukorica 2-3szoros termest ad. Senki sem rakosgatja
el a szep csoveket, mert az a kovetkezo evben mar katasztrofalis
eredmenyt adna (a hybrid vigor hianya miatt).

 >A szakerto 500-800 meteres biztonsagi savot emlegetett, de ezt o sem
 >gondolhatta komolyan. Meg az Antarktisz jegebol is nagy mennyisegu
 >pollen mutathato ki, amit Ausztraliabol vagy Del Amerikabol sodortak
 >oda a szelek.
 >Vagyis az uj gen futotuzszeruen elterjed az egesz videken.

Amint fentebb is irtam, az a scenario tulzottan pesszimista. A kukorica
pollenje tul nehez ahhoz, hogy eletkepesen eljuson nagyobb tavolsagra.
Az Antarktisz jegeben talalhato pollenek mar nem voltak eletkepesek,
mire oda ertek. Mivel azonban burkolatuk igen ellenallo, ezert az
fennmaradt es vizsgalhato, azonosithato.

 >Es ha evek multan derul ki, hogy a talajban maradt, vagy beleszantott
 >kukoricabol kiszabadulo mereg valogatas nelkul pusztitja a talajlako
 >rovarokat?

A Bt toxin elegge szelektiv, ezert nem oli valogatas nelkul a rovarokat.
De valoban vannak jogos fenntartasok a Bt toxin transzgenikus
novenyekben valo alkalmazasaval szemben:

Mint irtam, a Bt toxin egy evtizedek ota hasznalt bio-insecticide,
amikoris a Bt toxint termelo bakteriumokat permetezik ki, amikor
rovarfertozes miatt szukseges. Mar ezzel a gyakorlattal is alakultak
ki rezisztens rovarok. A transzgenikus novenyek azonban folyamatosan
nagy dozisban termelik, igy egy allando szelekcios nyomast biztositva
az ellenallo fajok megjelenesere.
Ezzel a biotermesztok elveszitenek ezt a rovarolot. (Az, hogy a GM
novenyeket eloallito cegek is elveszitik a novenyuk alkalmazhatosagat,
az csak az o gondjuk.) Ez komoly gondot jelentene a biofarmereknek.
Hogy ez mennyire realis veszely, azt nehez megmondani, mert
egyreszt a GM novenyeket termelo cegek kidolgoztak a
nagy dozis/refuge (menedek) strategiat ennek elkerulesere, masreszt
legalabb 170 kulonbozo Bt toxint ismerunk mar, tehat eleg nagy az
arzenal. A kulonbozo csoportjaik kulonbozo rovarrendek ellen hatekonyak.
(A Bt toxinrol sok hasznos informacio talalhato itt:
http://fbspcu01.leeds.ac.uk/users/bmbsam/mainframe.html)

Gabor

> Nem megy,  teljesen osszezavarodtam egy otletemtol.
> A kiserlet a kovetkezo: 0 fokos vizunk van, picike darab
> jeg uszkal benne, az mutatja. Fagyasztoladaval -
> mint hosszivattyuval e vizbol jeget gyartunk, amitol
> persze porog a villanyora. A gep adta hovel kozben mashol
> jeget olvasztunk. Amint a fagyasztando viz teljesen jegge dermedt, az
> olvasztando teljesen megolvadt, tehat  csak viz es jeg 'helycsereje'
> tortent, de kozben villanyt fogyasztottunk !
Igy igaz.

> Lehet, hogy a hoszivattyuk valojaban tisztan csak veszteseget
> termelnek ?   Pedig az se jo, attol is bukna a fizika.
Termeszetesen. A felhasznalt energiabol hoenergia lesz. Hutoszekrenynel
nyaron ez pech, futesnel nem gond, hozzaadodik a behozott energiahoz.
Semmi bukas...

> Hova tunt a villany energiaja ?
Elment egyreszt mechanikai vesztesegekre (surlodas, stb.), masreszt
hovesztesegekre (az a franya ho vissza akar menni a magasabb
homersekletu helyrol az alacsonyabbra), harmadreszt pedig a felhasznalt
Carnot-KORfolyamatbol adodo vesztesegekre. Elso ketto minimalizalhato
(hoszigeteles, jobb mechanika), a harmadik nem, legfeljebb jobb
Carnot-folyamat felhasznalasaval (mas homerseklet -> dragabb berendezes
kell, nem fagyhat be vagy forrhat fel a felhasznalt anyag, stb.) -
abbol, hogy ennek mekkora a hatasfoka, lehet szamolni egy _minimalis_
energiat, ami az adott energiamennyiseg atvitelehez szukseges.

Ami viszont Teged megzavart: ilyenkor legtobbszor minket csak az egyik
hotartaly (pl. a lakasunk belseje) erdekel es futyulunk ra, hogy az
energia honnan jott (kozben a kinti -10 fokot a berendezesunk tovabb
huti). Ilyen forman "jelenik meg" az energia a lakasban - nem a
semmibol, hanem kintrol - es a folyamatbol adodoan ez TOBB is lehet,
mint amekkora energia aran behoztuk.

>   Ennel megmesszebbre menve magyarazatot kapna maga a Fold, es bolygok
> csilapodasmentes forgasa. Rogton fel is tevodik a kerdes, akkor a Merkur
> miert all a Naphoz kepest. Bizonyara a gravitacios hatasok is oriasi
> erovel fekezhetik napkozelben a kisbolygo forgasat.
Bizony, es ugyanez a hatas rendesen fekezi a Foldet is. A Nap hatasa
is, hat meg a Holde - ugyhogy a "csillapodasmentes" forgast en nem
eroltetnem. Az, hogy egy emberolto alatt nem lassul jelentosen, az mas
kerdes...

> Erdeklodnek tudomanyos szempontbol,a reszegseg az agy
> melyik teruleteit karositja meg,es ez a kesobbiekben
> miben nyilvanul meg?Milyen kihatassal van ez az IQ,az
> emlekezo es a tanulasi keszsegekre???Nem a mindennapos
> ivasra gondoltam,hanem pl. havi 1-2 alkalommal,vagy ez
> is kihatassal lehet?
A (tiszta) alkohol hatasa pl. az, hogy gatolja az idegsejtek (nem csak
az agysejtek) kozott az ingerulet atadasat - tkp. "szetkapcsolja" oket,
igy vezerlesi zavarokat idez elo es amig le nem bomlik, kulonbozokeppen
befolyasolja az agyteruletek mukodeset (gatlasokat oldja, reakcioidot
erosen noveli, figyelmet csokkenti, stb.) Beindithatja a sejtek
programozott halalat (leginkabb magzatban, de kesobb is). Ezen kivul
ertagito hatasa van. A nem tiszta alkoholban levo egyeb anyagoknak
masfajta (jo vagy rossz) hatasa is lehet (pl. a fertotleniteshez
hasznalt ken mereg, a "pancsolt" fagyallo szinten). Az alkohol es a
mellette altalaban boven jelenlevo cukor hizlal. A szervezetben vizet
kot meg, tobbek kozott ez okozza a masnapossagot. A lebontas erosen
igenybeveszi a majat, ami ettol hosszabb ido alatt tonkremehet.
Ezeket a hatasokat 1 adag megfelelo koncentracioju alkohol is eloidezi
(a felszivodasi sebesseg is szamit) - termeszetesen nem tul surun
alkalmazva a szervezetnek tobb lehetosege van regeneralodni (uj
idegsejtek ritkan jonnek letre, de mas sejtek atvehetik a feladatot) es
kisebbek a serulesek is. Az agysejtek fogyasaval ez hatassal van az IQ,
az EQ (eros fuggoseg alakulhat ki) az emlekezo es a tanulasi
kepessegekre is. A reszegseg mindenkeppen karositja a szervezetet, mint
minden mas mergezes - viszont idgsejtbol van annyi tartalek, hogy ez
egy ideig ne tunjon fel. Komolyabb gond a raszokas.
Egyes meresek szerint a _ritkan_ alkalmazott _keves_ es _nem tomeny_
alkohol (vorosbor) a benne levo hasznos anyagok es a szervezet
vedekezesi reakcioja miatt meghosszabbithatja az eletet - ugyanugy,
ahogy a normal hatternel kb. meg egyszer erosebb sugarzas is. Ilyen kis
mennyisegben viszont a fenti hatasok alig jelentkeznek es a dozist NEM
szabad novelni!

Kedves Nagy Csaba!

On 13 May 2003 at 8:24, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Romania]

>   Tovabra is fenntartom allitasom, miszerint a mar az elozokben bemutatott
> kiserleti inga tomegeinek eroteljes jobbiranyu korforgasat a Nap sugarainak
> a beesesi hatasa okozza.

En meg azt, hogy a Fold kocka alaku... Coriolis ero, meg ilyenek...

>   A teny kiserletileg igazolt:
>                     http://www.geocities.com/fhunman/

Hihihi... Sarkadi ur és a tomegtol fuggo merteku gravitacio. Ezt mar
evekkel ezelott kiveseztuk... :-)))

>   Peldaul a nagyjabol azonos szelessegi fokon torteno majdhogynem
> ismetlodo tavaszi foldrengesek. Csak az ezevit emlitve magyarorszag,
> romanis, torokorszag, gorogorszag.

Akkor kerunk idosorokat. Szeretnem latni, hogy milyen eloszlasban vannak az
adott orszagokban foldrendgesek. Illetve meg jobban meggyozne, ha
kimutatnad, hogy a deli felteken (ahol ugy osszel van tavasz :-) osszel no
meg a foldrenges-gyakorisag.

>   A tobbhelyt is pusztitio tornadok titokzatos keletkezesi modjat is
> idesorolnam.

Es miert titokzatos??? A tornadok fizikajat elegge jol ismerjuk... Vagy
lemaradtam valamirol?

>   Ennel megmesszebbre menve magyarazatot kapna maga a Fold, es bolygok
> csilapodasmentes forgasa.

Es ki mondta, hogy csillapodasmentes??? En ugy tudom, hogy jo par
szazmillio evvel ezelott meg kb. 400 nap volt egy ev. Mostanra lelassultunk
egy kicsiket...

> Rogton fel is tevodik a kerdes, akkor a Merkur
> miert all a Naphoz kepest.

Es a Hold a Foldhoz kepest? Az a Fold fennyomasanak eredmenye??? :-)

> Bizonyara a gravitacios hatasok is oriasi erovel
> fekezhetik napkozelben a kisbolygo forgasat.

Illetve kizarolag az...

Udv From:, a bolygo hollandi anya