On Wednesday 28 May 2003 18:23, nagycs--oradea.ro wrote:
>   Amire celzok es megfigyelheto, hogy altalaban tavaszkezdettol oszig
> gyakoribban a foldrengesek a Fold Eszaki felteken. (Azert csak az
> Eszakit emlitem, mert itt vegeztem mereseket es megfigyeleseket.)

En ezt esetleg ugy mondanam hogy tobb foldrengesrol szolo hir uti meg a 
szemedet tavasszal. Aztan hogy azert-e mert te tudat alatt is erre varsz, 
azert-e mert tenyleg gyakoribb tavasszal a hoolvadas miatt, mert tavasszal 
pangas van a sajtoban es jobban felkapjak az ilyent vagy barmi mas miatt,  
azt nem tudom.

Azt viszont igen hogy vettem a faradtsagot es a 
http://www.scecdc.scec.org/catalog-search.html oldalon lekerdezheto  
adatokbol grafikont keszitettem. Ezek szerint az 1983-2000 periodusban 
Kaliforniaban erzekelt 4-nel erosebb foldrengesekre semmikepp sem mondhato  
ra hogy tavasszal tobb lenne mint az ev mas periodusaban.

Mivel ott ho nagyon nincs, _ha_ mashol megis gyakoribb tavasszal, jo kiindulo 
hipotezis lehet hogy a mar emlitett hoolvadas okozza. (Es egy valaszt 
megelozendo: kaliforniaban is meglehetos homersekletkulobseg van az ev 
folyaman, tehat ha szerinted tavasszal azert tobb a foldrenges mert a nap 
erosebben kezd sutni, akkor ott is ervenyes kene legyen. De nem az.)

http://www.crans.org/~szakacs/foldrenges.jpg

Ugyanakkor a napszakhoz kepest mar nem fuggetlen a foldrengesek keletkezese: 
http://www.crans.org/~szakacs/foldrenges2.jpg Amire kapasbol a napsutes altal 
okozott hotagulast jelolnem meg okkent (ez ugye a legnagyobb kora delutan 
mikor a legtobb foldrenges van), de ez is csak hipotezis.

-- 
Udv, Sandor

>Nem egy darab magnes folott lebegett a magnesgyuru, hanem tobb (6?),
>egymastol fuggetlen, am azonos polarizacioju magnesbol allo, a
>magnesgyuru atmerojevel egyezo gyurut alkoto szerkezet folott...
>
>Itt nem egy magnes erovonalai altal alkotott eroterben, hanem tobb
>magnes gyurut alkoto erotereben lebegett a magnesgyuru. Gyanitom,
>azert volt ilyen az elrendezes, mert igy ott tud maradni folotte, mig ha
>a kozeppontban van egy darab magnes, akkor annak az erovonalai menten
>"lecsuszik" valamerre...

Allando magnesekkel nincs olyan elrendezes, hogy ne csuszna
le. Szupravezetovel persze mas a helyzet.

Itt van par "trukk" (nem is az osszes), hogyan lehet meg lebegtetni:
http://nyuz.elte.hu/archiv26/2613/ttt.html

Erdemes megnezni pl. a http://www.scitoys.com  oldalt, otthon is
megvalosithato demonstracios eszkozok/jatekok leirasaval.

udv
fu

>>> A minap lattam a mindentudas egyetemeben erdekes kiserletet szupravezetovel
 .
>>> Nos, ott a magnes nem hogy szepen lebegett es forgott a szupravezeto folott
,
>>> de meg meglehetosen stabilan is allt a helyen. Nos, lehet, hogy rosszul
> Nem egy darab magnes folott lebegett a magnesgyuru, hanem tobb (6?),
> egymastol fuggetlen, am azonos polarizacioju magnesbol allo, a
> magnesgyuru atmerojevel egyezo gyurut alkoto szerkezet folott...
> Itt nem egy magnes erovonalai altal alkotott eroterben, hanem tobb
> magnes gyurut alkoto erotereben lebegett a magnesgyuru. Gyanitom,
> azert volt ilyen az elrendezes, mert igy ott tud maradni folotte, mig ha
> a kozeppontban van egy darab magnes, akkor annak az erovonalai menten
> "lecsuszik" valamerre...
En kozben az eloadast is hallgattam, ahol elmondtak, hogy a 
szupravezeto magatol nem magneses, hanem a kozeledo magnes hatasara 
aram indukalodik benne, amelynek hatasara a kozeledovel _pontosan_ 
ellentetes magnes keletkezik. Ez tartja meg a magnest - akkor is, ha 
vizszintesen odebbmegy. Persze ettol meg csuszkalhatna rajta (pl. a 
legaramlas hatasara), igy el tudom kepzelni, hogy _kozepen_ ahol nem 
volt szupravezeto, valoban nincs magneses hatas igy az erok tenyleg a 
korong kozepe fele terelik a magnest. Ez a hatranya ennek az 
"egyetemnek": az alapjelensegeket is csak rendkivul roviden tudja 
bemutatni.

Starters:

HT> Phu. Itt ket dolgot keversz. A repuloszarny normal esetben olyan alaku,
HT> hogy _alatta_ lelassul a levego, _folotte_ pedig felgyorsul,
Igen. Ezt a jelenseget magyarazza a cirkulacioval (a szarny folott a
ket sebesseg - marmint a cirkulacioe es a repuloe - osszeget, alul a
kulonbseget kell venni).

HT> igy a Bernoulli-torveny ertelmeben nyomaskulonbseg keletkezik - de
HT> ez nem cirkulal.
Biztos? Lehetseges, bar a forrasom (http://www.av8n.com/) szerint
mindig van cirkulacio.


HT> Ezen kivul egyszeruen az allasszog miatt egy
HT> siklap is felhajtoerot termelne a vizszintes sebesseg rovasara
HT> (murepulogepek ilyenek, hogy haton is jol tudjon repulni).
Egyezek, bar itt is jelentkezik a cirkulacio.

Felreertes ne essek, nem veszekedni szeretnek, csak ez az egesz
cirkulacio-ugy homalyos elottem. Tobb honlap is azzal foglalkozik,
hogy megdontse a klasszikus szarny-felfogast: a szarny folott a
levegonek hosszabb utat kell megtennie mint az alul haladonak, ezaltal
folul lecsokken a nyomas, ami aztan fonntartja a gepet. Erre hoztak
fol ellenpeldakepp egy deszkat, ami mint irod is felhajterot tud
biztositani, megha nincs is utkulonbseg. Viszont a deszka eseteben is
van cirkulacio, ami biztositja a sebessegkulonbseget (ezaltal a
nyomaskulonbseget).

Ezen felul van egy keplet ami a felhajtoerot adja meg
(Kutta-Zhukovsky) a cirkulacio, a sebesseg, a fesztavolsag es a levego
surusegenek fuggvenyeben.


HT> A masik pedig az un. "terbeli aramlas", amely a szarny vegen alakul ki
HT> - azert, mert az alja es a teteje kozott nyomaskulonbseg van. Ez 
HT> csokkenti a felhajtoerot es - mivel a legaramlas "letepi" a szarnyrol - 
HT> orvenyeket is okoz, amelyek visszafele huzzak a gepet. Ez karos 
HT> jelenseg, vedekeznek ellene: elvekonyitott szarnyveggel vagy lezaro
HT> lappal.
Ez egy a szarnyra meroleges lap egeszen a szarny vegen?
Van-e ennek valami koze ahhoz a jelenseghez, ami egyes vadaszgepekenel
jelentkezik: a szarny vege mintha fustolne?


Gergo

Üdvözletem!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: A levitacio es a lathatatlansag fizikaja ( 24 sor )
> Idopont: Thu May 29 01:23:51 CEST 2003 TUDOMANY #2197
[...]
> A levitáció és a láthatatlanság fizikája címmel Dr. John Hagelin Kibly-díjas 
> kvantumfizikus 81 perces, magyar hangalámondásos eloadása töltheto le
>  illetve hallgatható letöltés nélkül is a www.tminfo.hu honlap
> fooldalán megjelenő új hanganyaink ablakon keresztül.
> 
> Dr. Hagelin 1975-ben szerezte A.B. fokozatát fizikából, summa cum laude, az
> amerikai Dartmouth College-ban, PhD fokozatát pedig a Harvard-ról
> kapta 1981-ben .
> Ezután csatlakozott a CERN elméleti fizikai csoportjához, ahol
> Dr. John Elis vezetése alatt dolgozott a kvantum gravitáció, ezen belül is
> a szuperhúr elméleten. Nevéhez fuzodik az úgynevezett SU(5)xU(1)
> szuperszimmetriára alapuló szuperhúr elmélet kidolgozása. Emellett,
> most már több, mint 15 éve dolgozik Maharishi Mahesh Yogi vezetése
> alatt az emberi tudat dinamikájának tudományos, Maharishi Védikus
> Tudattudományán keresztüli feltárásán, nem is kis sikerrel.
> 
> Dr. Hagelin jelenleg a Tudomány, Technológia és Társadalomtudományi
> Intézet igazgatója, a Maharishi Menedzsment Egyetem fizika tanszékének
> vezetoje. [...]

Ha valakirol ennyi sok szepet mondanak, miközben különös dolgokkal foglalkozik,
 mindig kibujik belolem a kisordog.

Ujabb kiugrott kutató.... :(
Ilyenkor mindig izgat vajon miért?
Cikk keresgélés......Hagelin J.....19 találat...nocsak!

Igaz, összehasonlítva az általam ismert egyik magyar(!) fizikai tanszek vezetoj
e cikkeinek szamaval, csak a tizede, de az enyemnel tobb :)))!
Ezek alapján életrajz, ahogy én látom:
1981-ig a BS és a PhD publikacio nelkul megszületik.
Posztdoc ösztöndijhoz jut, igy a CERN-ben eltoltott idok eredmenyekepp 1982 és 
1988 között 4db cikkbe is bekerul.(A magasabb impact factorú PHYSICS LETTERS B 
-ben többedik szerzö)
Talán ez idotájt valami megkattan benne, és/vagy szerencséje szerelme stb
 . osszehozza Maharishi Mahesh Yogi tanitvanyaival.
1992-ben részecske és elméleti fizikai kutatásaiért Kilby díjat kap.
Hosszabb szünet után 1996-ban az utolsó fizikai témájú cikk: egy elsoszerzos re
wiev a PHYSICAL REVIEW LETTERS -ben, talán a fizikus hattyúdalaként?
Innentol kezdve elszakadva fizikatol megtalalja uj utjat es evente több cikket 
is ir az allatkiserletekkel kapcsolatban.

Kedves Dr. John Hagelin!
Sok sikert kivanok  Maharishi Mahesh Yogi vezetése alatt az emberi tudat dinami
kájának tudományos, Maharishi Védikus Tudattudományán keresztüli feltárásában!

Gogy

ref:
Hagelin J, Hau J, Carlsson HE
    The refining influence of ethics committees on animal experimentation in Sw
eden
    LAB ANIM-UK 37 (1): 10-18 JAN 2003

Hagelin J, Hau J, Schapiro SJ, et al.
    Religious beliefs and opinions on clinical xenotransplantation - a survey o
f University students from Kenya, Sweden and Texas - Reply
    CLIN TRANSPLANT 16 (4): 315-315 AUG 2002

Hagelin J, Hau J, Schapiro SJ, et al.
    Religious beliefs and opinions on clinical xenotransplantation - a survey o
f university students from Kenya, Sweden and Texas
    CLIN TRANSPLANT 15 (6): 421-425 DEC 2001

Hau J, Carlsson HE, Hagelin J
    Animal research - Ethics committees have influenced animal experiments in S
weden
    BRIT MED J 322 (7302): 1604-1604 JUN 30 2001

Carlsson HE, Hagelin J, Hoglund AU, et al.
    Undergraduate and postgraduate students' responses to mandatory courses (FE
LASA category C) in laboratory animal science
    LAB ANIM-UK 35 (2): 188-193 APR 2001

Hagelin J, Carlsson HE, Suleman MA, et al.
    Swedish and Kenyan medical and veterinary students accept nonhuman primate 
use in medical research
    J MED PRIMATOL 29 (6): 431-432 DEC 2000

Hagelin J, Hau J, Carlsson HE
    Attitude of Swedish veterinary and medical students to animal experimentati
on
    VET REC 146 (26): 757-760 JUN 24 2000

Hagelin J, Carlsson HE, Hau J
    Students' acceptance of clinical xenotransplantation
    CLIN TRANSPLANT 14 (3): 252-256 JUN 2000

Hagelin J, Carlsson HE, Hau J
    The importance of student training in experimental procedures on animals in
 biomedical education.
    SCAND J LAB ANIM SCI 27 (1): 35-41 2000

Hagelin J, Carlsson HE, Hau J
    Dutch university scientists increase research productivity using fewer anim
als per project
NETH J MED 55 (5): 212-214 NOV 1999 

Hagelin J, Hau J, Carlsson HE
    Undergraduate university students' views of the use of animals in biomedica
l research
    ACAD MED 74 (10): 1135-1137 OCT 1999

Hagelin J, Carlsson HE, Hau J
    Increased efficiency in use of laboratory animals
    LANCET 353 (9159): 1191-1192 APR 3 1999

Hagelin J, Carlsson HE, Hau J
    The use of animals in biomedical research
    NURS ETHICS 6 (2): 173-173 MAR 1999

Hagelin J, Carlsson HE, Hau J
    Medical students' view on the use of animals in biomedical research
    SCAND J LAB ANIM SCI 24 (3): 151-160 1997

Hagelin J, Kelley S, Rawal S
    Dynamical determination of the fundamental couplings in supergravity models
    PHYS REV LETT 76 (12): 1998-2001 MAR 18 1996

ANTONIADIS I, ELLIS J, HAGELIN J, et al.
    AN IMPROVED FLIPPED SU(5)XU(1) MODEL FROM THE 4-DIMENSIONAL STRING
    PHYS LETT B 208 (2): 209-215 JUL 14 1988

CAMPBELL B, ELLIS J, HAGELIN J, et al.
    BARYON NUMBER GENERATION IN A FLIPPED SU(5)XU(1) MODEL
    PHYS LETT B 200 (4): 483-488 JAN 21 1988

FRERE JM, HAGELIN J, SANDA AI
    CAN EPSILON BE PREDICTED
    PHYS LETT B 151 (2): 161-164 1985

ELLIS J, HAGELIN J, NANOPOULOS DV
    SPIN-ZERO LEPTONS AND THE ANOMALOUS MAGNETIC-MOMENT OF THE MUON
PHYS LETT B 116 (4): 283-286 1982

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: host93.pathophys.dote.hu)

 :
>a magnes nem hogy szepen lebegett es forgott
>a szupravezeto folott, de meg meglehetosen stabilan is allt 
>a helyen. 

Asszem a latszat csal, es a magnes elobb-utobb leereszkedik,
mert ez a lebeges nem sztatikus eroegyensulybol adodik,
hanem lassitott, gatolt esesrol van itt szo.
Abbol indultam ki, hogy magnest ejtve kozonseges femlapra 
ugyancsak lassabban zuhan, mert a femben mozgasi 
indukcio reven orvenyaramot kelt a mozgo magnes, s az ilyen
orvenyaram tere taszitja a magnest.
Az aramot ebben az esetben a femlap ellenallasa korlatozza, 
igy a lap melegszik is, mikozben a magnes zuhan.
Ezzel szemben szupravezetos esetnel a magnes megmoccanasara 
gyakorlatilag akkora orvenyaram tud kialakulni, hogy az ne 
moccanhasson tul gyorsan, azaz szemmel lathatoan.

Mizsei Janos irta:
>A magneses lebegtetes tobb modon megoldhato. Pld. egy magnes 
>vonz egy golyot, de ha a golyo tul kozel megy a magneshez, 
>akkor learnyekol egy infradioda ado-vevo rendszert, ami 
>csokkenti a magnes aramat. Igen bonyolult szabalyozastechnikai 
>problema, idonkent kiadjak diplomatervnek. :-)))

Tehat ideje valami cifrabbat kiadni, ami talan meg nem volt, s igy 
a BME konyvtarbol kiveve es digitkameraval oldalankent 
sunyin lefotozgatva nem koppinthato  !
Ime nehany otletem:
1. Optikai erzekeles mellozesevel tervezzen segedenergiaval 
mukodo, tetszolegesen bovitheto feluletu aktiv aramkori 
halot, mely ugy tesz mintha szupravezeto lenne, amikor 
magnesekkel dobaljak.

2. Lehet, hogy ez lehetetlen, de akkor keretik bizonyitani:
Letezhet-e olyan aramkori halo, mely segedenergia nelkul
kepes magnest zuhanasaban oly modon gatolni, hogy
szakaszosan essen (kb. mintha lathatatlan lepcsokon 
gurulva es/vagy pattogva erne le vegul.)
Tovabba keretik bizonyitani ( kulon nekem), hogy ha ilyesmi 
elvben egyaltalan letezhet, akkor sem lehet belole semmifele 
ujszeru, vilagrengeto atommodellt gyartani, o nem, dehogy, 
semmikepp ! :)

3. Dolgozzon ki go:mb alaku magnest lebegtetve mozgato, 
tologato, elforgato, dobalgato szgeprendszert, gepenkent 1-1 
webkameraval es izles szerinti szamu elektromagnessel, 
megoldva a gepek profi szintu labdakezeleset ! 
(es hogy szeressek a pokfocit :)

4. Dolgozza ki a zseb-PC-vel vezerelt elektromagneses 
ing-mandzsetta mukodesi elvet, mely diktalaskor 
magneses karkoto taszigalasa reven segiti a kezirast. 
Tovabba deritse ki - ilyesmire kiknek van nagyobb tomegben 
szukseguk - analfabetaknak vagy egyetemistaknak? 
(Tulajdonkeppen szervomechanizmus lenne ez, vagy 
inkabb - szervo-humanizmus ? :)

Udv: zoli

>A torony mozgását pedig kiszámíttatni egy statikussal.

Mert ugye ez tunik a legkenyelmesebb megoldasnak, igaz ? :-)
Szerintem fel kell rakni a toronyba egy fenyes kanalat,
mely domboru tukorkent szolgal. 
Ezt lentrol megvilagitva fixalt forrasbol indulo lezersugarral, a 
visszaverodo feny vandorolgat a falon, s abbol meg az is kiderul, 
hogy a torony lengese milyen iranyokat vesz. Legjobb volna 
ala kikotni egy pauszpapirbol keszult vizszintes vetitoernyot, 
mely a kanal alatt lyukas. Ezen az ernyon lathato lenne a torony 
mozgasa folytan rajta vandorolgato fenyfolt, es elozetesen meg 
kalibralni is lehetne ezt a roppant olcso es praktikus meroeszkozt.

Udv: zoli

Az osztodo sejt szulemenye valljon szimmetria-parja e
a szulojenek, vagy  meg 'kimunkalatlan gyermeke', kinek 
oroklott program szerint fejlodnie, alakulnia kell meg ahhoz,
hogy szulejehez hasonlobba valjon ?
Mit orokol tehat ? Minden kepesseget rogton, kisebb-nagyobb hibakkal, 
vagy kevesebbet, alapelveket, alapfunkciokat, melyekre tamaszkodva 
onallo alkalmazkodasi probalkozasai utan valhat csak majd -
hasonlo kornyezeti hatasok eseten - szulojehez hasonlova ?  

Udv: zoli