Sziasztok!

Dezso irja:
 szerint az altalanos relativitas
>bizonyitja Newton gravitacios torvenyet.
Nem egeszen ezt irtam, hanem azt, hogy:
"Az altalanos relativitas hataresete gyenge gravitaciora ugyanis
a Newton torvenyt adja, s nem mast. Ha gyoz a Sarkadi-elmelet,
a relativitast is ki kell dobni."
Hogy pontos legyek: gyenge, sztatikus terben az Einstein egyenletek
-  G(i,j)=kappa*T(i,j)  -
a newtoni gravitacioelmelet
   Nabla^2 Fi(r)=4*pi*G*mu(r)
teregyenletere redukalodnak, ha kappa erteket 8*pi*G/c^4 -nek
valasztjuk. (Itt r a hely - haromdimenzios vektor, Fi skalarmezo,
mu Newtonnal tomegsuruseg).
Ismet Dezsoe a szo:
>A Newton-i gravitacios torveny az altalanos relativitaselmeletben
>a metrikus tenzorban szerepel. Centralis gravitacios eroter metrikus
>tenzora ugy lett "megkonstrualva", hogy gyenge gravitacios terek
>eseten visszakapjuk az eredeti Newton torvenyt.
Ha gombszimmetrikus, vegtelen tavolsagban a nullahoz tarto megoldast
kovetelunk meg, akkor mar csak a kappa egyutthatot kell behangolni.
Lehet hangolni Newton- es lehet hangolni Sarkadi-elmeletre?
Letezik olyan elmelet, amely pontosabb Newton gravitacioelmeletenel,
de csak kozelitese az altalanos relativitaselmeletnek? Ugy latom,
Dezso, ilyenre palyazol. De megsem. Hiszen azt irod Bodonyival egyutt
szerzett cikkedben, hogy:

"11. Az ekvivalencia elv sérülése
A dolgozat befejezéseként felhívjuk a figyelmet arra, hogy eredményeink
alapján biztosan kijelenthetjük, hogy a híres Einstein-féle ekvivalencia
elv nem teljesülhet maradéktalanul."

A tomeg-energia ekvivalenciarol van szo? E=mc^2 ? Az a specialis relativitas-
elmelet gyermeke, ott a gravitacio meg nincs targyalva.

Dezso, en ugy latom, a Te elmeleted az, amit el kell vetni.

Udv,
Kalman

http://www.kfki.hu/~hnucsoc/magvasart/magvasart2.html

 Magvas Galeria - az MNT honlap "vizualis-nuklearis" kepzomuveszeti rovata 

{ van rajta egy csomo erdekes kep atomokrol es egyebekrol )  (Laci)

A segitsegetek kernem, de nem a magam szamara. 
Egyik baratom fizikabol a kovetkezo ket kerdest kapta es ebbol kellene
beszamolot irnia.

Tehat az elso: A csillagok altalanos metodusa

A masodik :A Paralaxisok

Nekem fogalmam sincs roluk ezert is fordulok hozzatok. Ha valaki tud
segiteni kerem irjon a kovetkezo cimre vagy a listara.
Az ove:


Az en cimemre is lehet ugy is eljut hozza.


Segitsegeteket elore is koszonom.

Andor

Sziasztok,

 Egyik baratom es en kitalaltunk valami szamsorozatot, csak nem
talaltunk megfelelo fugvenyt (?) amelyel meg lehetne kapni ezeket a
szamokat... A lenyege ezeknek a szamoknak a binaris alakjaikban
keresendo. Az egymast koveto szamok bit-ei kozul mindig csak egy
valtoztat erteket. Hogy jobban ersd, itt vannak a szamok 4 biten leirva
Lepes  Binaris    Dec. ertek
  1.    0000          0
  2.    0001          1 
  3.    0011          3
  4.    0010          2
  5.    0110          6
  6.    0111          7
  7.    0101          5
  8.    0100          4
  9.    1100         12
 10.    1101         13
 11.    1111         15
 12.    1110         14
 13.    1010         10
 14.    1011         11
 15.    1001          9
 16.    1000       8

Amint lathatod mindig csak egy bit-et valtoztatunk, de igy is
vegighaladunk az osszes 16 (2^4) szamon. Ennek a szamsorozatnak a
gyakorlati jelentosegere meg nem jottunk ra, de egy komolytalan
felhasznalasi teruletet talaltunk. Amikor egy jatekban egy ajto bizonyos
ket-allasu kapcsolok kapcsolgatasaval nyillik csak ki, akkor ezeket a
szamokat alkalmazva elobb talajuk meg a jo kombinaciot. Hasonlo
mechanikai szerkezetekre is gondolom atultetheto.

Sajnos a matematikai tudasunk nem eleg a megfelelo fugveny leirasahoz,
mivel meg csak masodeves kozepiskolai tanulok vagyunk. Ezert kernem a
segitsegeteket, hogy ha le tudnatok vezeteni egy kepletet, fugyvent ra,
akkor azt megkoszonnenk. Ami nekunk kellene, az egy fugveny, amelynek
bemeno parametere a lepesszam, a fugveny erteke pedig a megfelelo szam
erteke lenne.

Elore is koszonom faradozasaidat...
Udv.: Jozsi

>Szoval en el akarom hinni hogy az ikerparadoxon igaz, de el tudna ezt
>valaki nekem magyarazni hogy miert is?

Kedves Sandor!

Abban, amit irtal, voltakeppen benne van a valasz. A ket rendszer kozott az
az alapveto kulonbseg, hogy a Fold (lenyegeben) inerciarendszer.
Ha mindket rendszer az egesz kiserlet alatt inerciarendszer maradna, nem
talalkozhatnanak ujra. Az urhajoban (a fordulaskor) tehetetlensegi ero lep
fel. Ez lelassitja az ott levo orakat (termeszetesen minden fizikai
folyamatot) az inerciarendszerhez kepest. (A gravitacios terben levo orak is
lassabban jarnak, mint az urben levok. (Lasd a mezonok bomlasat.)) A
visszatero urhajo orai ezert kevesebbet mutatnak. Termeszetesen az urhajoban
fellepo tehetetlensegi ero eszlelheto es merheto. Ezert a "paradoxon"
valojaban nem az.

Ferenc

T. Uraim!

Az utobbi napokban "ido-dilatacio" cimszo alatt tobb kulonfele
eszmefuttatas volt olvashato, melyek nemelyikenek semmi koze nem volt a
szo eredeti jelentesehez. Javaslom - a tovabbi felreertesek elkerulese
vegett - hogy ezt a fogalmat csak az eredeti ertelmeben hasznaljuk. Azaz:
Legyen adott ket inerciarendszer, melyek kozul az egyik a masikhoz
kepest allando v sebesseggel mozog. (Ekkor a masik az egyikhez kepest
allando, -v sebesseggel mozog.) Ha az egyik rendszerbeli megfigyelo ket
esemeny kozott eltelt idotartamot t-nek meri, akkor a masik rendszerbeli
megfigyelo _ugyanezen_  ket esemeny kozott eltelt idot nem t-nek, hanem
t'-nek meri. A ketto kozti kapcsolat:
t' = t / sqrt(1-(v/c)^2)
Itt c a (mindket rendszerben egyenlo nagysagu!) fenysebesseg. 
Erdemes felfigyelni arra, hogy (mivel a sebesseg a negyzeten szerepel)
mindket rendszerbeli megfigyelo a masik rendszerbeli orat latja
lassabban jarni.
A specialis relativitaselmelet ezt a jelenseget nevezi "ido-dilatacionak".

Mindehhez semmi koze annak, hogy a radiohullamoknak idore van szukseguk
ahhoz, hogy a Pluto tavolsagaba erjenek, meg kevesbe annak, hogy a keses
idotartama fugg a vevo sebessegetol (mellesleg ez nem is igaz), annak
meg plane nem, hogy gyengebb gravitacios mezoben ugyanakkora erovel
hamarabb felemelunk egy targyat adott magassagra.

Udv:
Jano

> Na ez az amit sosem ertettem meg. Vagyis az iker-paradoxon. Amennyire en
> vegig tudtam gondolni, az valahogy igy nezett ki: a specialis
> relativitaselmelet kerete nem elegendo az ikerparadoxon magyarazatahoz,
> mivel az csak az inercia-rendszereket kezeli es az uszonda gyorsul a
> foldhoz kepest, ha maskor nem, mikor visszafordul.

Nagyon jol ertetted. Inerciarendszerhez kepest zart palyan mozgo masik
rendszer nem lehet inerciarendszer, ezert nem is szabad elvarni, hogy az
esemenyek szimmetrikusak legyenek. Az az ora fog kevesebbet mutatni,
amelyik az inerciarendszerhez kepest zart palyan mozgott. Hol van hat a
problema? (Mielott valaki rakerdezne: szandekosan nem _Fold_-et mondtam)

Udv:
Jano

Kedves Ferenc!  )

>De Te nem alszol sohasem fenysebesseggel.
Ilyet es soha nem is allitattam. Amit allitok az az, hogy alvas kozben is
fenysebesseggel haladok - Veled es a HIX osszes ovasojaval egyutt a harom
terdimenzio - a MULT-bol a JOVO fele a terido ido-tengelye menten. Szoval a
harom terdimenzio az  idodimenzio menten a feny sebessegevel mozog.

Hansulyozom, erre nem en jottem ra, hanem Minkowsky. E felismeres
segitsegevel tudta egyesiteni a teret az idovel es ma is az altala alkotott
"vilagot" hasznaljuk. Einstein is ebben a Minkowsky fele vilagban
gondolkodott tovabb, de - velemenyem szerint - tulbonyolitotta a dolgot.

>Sajnos az ido iranyara nezve sem a spec-rel. sem az alt.rel. nem allit
>semmit, mivel ezekben az elmeletekben az ido iranya szimetrikus.
Bizonyara ezert tu"nnek olyan furcsanak, szokatlannak, 'paradoxnak' a
relativitaselmelet megallapitasai, mert nem veszi figyelembe, 'kikuszoboli'
az ido azon alapveto tulajdonsagat - hogy mindig halad, illetve hogy mindig
egyiranyba halad. Ne felejsd el, hogy az altalnos relativitaselmelet
megalkotasa utan meg 40 ev allt rendelkezesere Einsteinnek ahhoz, hogy a
nagy a'lma't, az egyesitett terelmeletet megalkossa. Nem sikerult neki, es
masnak sem. Es meggyozodesem, hogy pontosan azert nem, mert zsakutcaban
vannak, mert nem akarjak figyelembe venni a terido ezen, napnal vilagosabb
tulajdonsagat.

Szoval nem ertem. Tenyleg nem ertem, miert feltek kimondani azt, ami feketen
feheren elottetek van. Hiszen Te is latod: Ha megindul egy raketa
fenysebesseggel a ter valamely iranyaba, akkor a Minkowsky-fele teridoben
ennek a fenysebbessegu raketanak a vilagvonala, vagyis a palyaja egy, a
terbeli mozgasanak iranyaval (a JOVO fele) negyenot fokos szoget bezaro
egyenes lesz. Ez ugy, es csakis ugy lehetseges, ha az a ter-kozeg, amiben a
raketa
mozog, maga is a feny segessegevel mozog a JOVO fele. Ennek a ket, egymasra
meroleges mozgasnak lesz eredoje a negyvenot fokos palya. En a helyedben ezt
nem vitatnam, inkabb utana gondolnek, milyen egyeb kovetkezteteseket lehet
meg levonni a dologbol.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

Van-e osszefugges az idojaras, globalis felmelegedes, az emberek viselkedese, a
 tortenelem es a Napfoltmaximumok kozott?
Szerintem van.
Erveimet megtalaljatok az alabbi cimen:
http://extra.hu/szedo_ivan/solar.htm
Mivel itt nagyon hosszura nyulna kifejteni, tablazatokkal, grafikonokkal stb.
Oromomre szolgalna, ha valaki kifejtene velemenyet evvel kapcsolatban.
Ivan

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.56.60.1)

Dezso,




>Az elmult napoban nem volt alkalmam folytatni a temat,


Most sem itt kellett volna folytatni,
hanem ott, ahol a lenyeg van:
az egesz meggondolasod a sajatenergiak azonossagara
csak egyetlen R sugarnal ervenyes (ott is csak azert, mert rosszak az
elojeleid,
de egyelore fogadjuk el ugy a dolgot...)
Unnepelyesen felszolitalak, hogy amig erre kielegito valaszt nem adsz,
ne vedd a batorsagot, hogy a gravitaciorol a TUDOMANY cimszo alatt
ertekezel.

Janos.

 :
>>>Ahhoz, hogy  egy adott x tomegu testet adott F erovel felemelj, a holdon
peldaul kevesebb ido kell, mivel ott szamottevoen kisebb a gravitacio mint a
foldon. Vagyis ugyanannak a folyamatnak a sebessege a foldon es a holdon
kulonbozo.<<<
Es ha lefele gyorsitjuk? Megfordulnak a torvenyek?

 :
>>>Talaltam is olyan magyarazatot ami elintezte annyival hogy az altalanos
relativitaselmelet bizonyitja. De akkor meg azt nem ertem, hogy ott ugye
minden koordinatarendszer egyenerteku. Akkor miert az urhajo oraja
kesik, miert nem a foldi? <<<
Pedig szerintem a legmegfoghatobb kulonbseg, hogy az egyik erez gyorsulast.
udv, Sanyi

Udv minden teve magnesezonek!

Latom annyi szakertoje van, hogy batran feltehetek egy olyan
kerdest, amivel normalis ember nem foglalkozik. :-)

Mivel otthon kicsi az iroasztalom, azt talaltem ki (5 evvel
ezelott), hogy a szines monitoromat hanyattboritom es
besullyesztem az asztalom lapjaba. Igy kicsit kenyelmetlen
lett volna folehajolva dolgozni, de 45 fokban elhelyeztem
felette egy tukrot, amiben gyonyoru forditott kepet lattam.
Ahelyett, hogy megtanultam volna mindent forditva csinalni,
kibeleztem a monitoromat, es az elektronagyu egyik
polaritas-parjat felcsereltem. Igy a monitoron jelent meg a
tukorkep, es a tukorben minden normalis volt. Ha mar nem
dolgoztam a szamitogepemmel, egyszeruen lehajtottam a
tukrot.

Na kinek tetszik? :-)

Most jon a gubanc. :-(
A vilag fejlodott, ujabb monitorokra csereltem a regebbit.
Azota ez mar a harmadik. Egyre bonyolultabb a bele.
Viszont soha tobbet nem tudtam ezt a muveletet megismetelni
anelkul, hogy vizszintesen el ne szinezodott volna a
kepernyo. :-(((

Normalis helyzetben mindegyik jo volt, de hanyatt mindegyik
szines. Es ahogyan forgattam, ugy valtozott a szinterkep. A
lemagnesezes sem segitett, pedig van a monitoromban ilyen
is.

Gyanitom, hogy talan belejatszik a falban meno vezetekek
korul kialakulo gyenge magneses ter IS. Mondom: IS, mert
hogy ha olyan helyre viszem, ahol nincs vezetek, ott IS
szinjatszo. Es ha igy van, akkor az fuggolegesen miert nem
szamit?
Vagy talan a fold magneses tere zavar?
Na es az miert nem zavarja fuggolegesen?

Igazabol engem nem a megfejtes erdekel, hanem a megoldas.
En azt szeretnem, ha vizszintesen is minden normalis szinu
lenne.
Abakus ajanlatok nem erdekelnek. :-)

Udv, es eljen ez a nagy szines vilag: Tegez

Kedves Voland !

Koszonom utbaigazito faradozasodat.
Ha kozvetlenul ertenem, hogy mibol is adodik a relativisztikus
tomegnovekedes akkor valoszinuleg sokminden vilagossa
valna egyszerre.

Magaval az idodilatacioval ugyan nincs bajom, hiszen 
a feny-aberracio jelenseget aterezve - abbol kozvetve adodik.
A hosszkontrakciora mar regebben szinten krealtam
olyan gondolatkiserletet, melybol atlathatova valt.

A rugo+tomeges orak, a biologiai orak, kvarcorak, atomorak, 
es mindenfele elektronikus orak, ill. oszcillatorok 
esete meg hatra van.

A foldi es holdi inga-oraknal vigyazni kell, mert ott 
szembetuno elteres van a lengesidoben, de az elsosorban 
klasszikus mechanikai kerdes.

Tulajdonkeppen az alt.rel. vizeire meg nem mereszkedtem, 
mert a szemleletesseg tekinteteben rossz hire van,
akarcsak a kvantumelmeletnek.

Ennek ellenere az ikerparadoxon mintha megvilagosult volna,
es tisztan spec.rel.-esnek latszik. 
Meg ma szeretnem megirni kulonfele puritan megkozeliteseit.

Sot, most megirom a legegyszerubbet, s a tobbit elnapolom:

Ha ket egyidos szemely szimmetrikusan gyorsitva eltavolodik 
egymastol, majd megallnak, akkor nincs ketseg afelol, hogy  
egyidosek maradtak egy kozepen allo megfigyelo szerint. Igaz ?

Nos, ha ekkor az egyik fel rovid uton kb. fenysebessegre gyorsit,
majd egyenletes sebesseggel kozelit a masik fele, akkor bizony 
az allo megfigyelo igazolhatja, hogy a mozgo felnek 
gyakorlatilag nem jar az oraja, mig az allonak igen. 

Az persze nem igaz, hogy egymas idejenek mulasat 
egyezo modon tapasztalnak amikor kozelit az egyikuk.
Akkor azonban kolcsonosen egyezoen dilataltnak talaljak, 
amikor az egyik elhuz a masik mellett.

(Ekkor ugyanis a Doppler-effektus nem zavar bele a meresbe.)

Most mar csak azt nem ertem, hogy eddig miert is nem ertettem
az _ikerparadoxont_. :) 

Udv: zoli