> Ez ugy meg tetszett, hogy ezt az egy iget en is igy mondom azota is
> (meg persze az igek tobbseget is).

  Én rendszeresen használok elváló igekötőket ott, ahol nem lehet.
Folyásolja be, fogásolta ki, lebbezzünk fel, sérletezd ki, s így
tovább. A nyelv ugyanis képlékeny szervezet, amivel _bármit_ lehet
játszani. A tévéhíradóban látható illetékes elvtársnak nem szabad azt
mondania, hogy "tizenöt napon eldöntjük, hogy lebbezzünk-e fel", mert
egyrészt az tévéhíradó, másrészt ő szemlátomást nem tudja, hogy ez
rossz. Ha viszont tudom, hogy rossz, és tudom, hogy milyen
kontextusban használhatom mégis a rosszat, akkor minden további nélkül
megtehetem. Miért ne ehetném megt?

>> résztvevő p. részvevő
> Mi is ezzel a baj? [Már ha az utalózott címszóban főnévi jelentést
> ad meg, pl. *részvevő* _-t -k, -je_ úc^astník (-íc^ka).]

  Pontosan ezt a jelentést adja meg, Tamás. A gond az, hogy a két szó
mást jelent. Résztvevő = účastník, contributor. Részvevő = valaki, aki
vyslovi sústras, sympathetic, condoleant. A rendezvénynek számos
résztvevője volt. -- Az egybegyűltek részvevő arccal nyilvánították
részvétüket a gyászoló családnak.
  Ezt rengeteg szótár nem tudja. A Vonyó-szótárban sem sikerült
megtalálnom, hogy mondják angolul, hogy részvevő, mert csak a
résztvevő jelentése található meg a részvevő címszó alatt is: részvevő
-- participant, részvevők -- attendance. De ez _nem_ ezt jelenti.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
GYOMORRONTAS = Dudvaszagolaskor erzett hanyinger.
A világnaptárban ma 2003. július 17., hétfő van. [Kalen Discovery 3000]

STRICTLY CONFIDENTIAL & URGENT.

Dr FRANCIS S.MBOMAM
TEL / 27-83-5675119

Private email addresses:  or
  

 My Dear Partner,

I am Dr.Francis S. Mboma, a native of Cape Town in South Africa and I am
an Executive Accountant with the South Africa Department of Mining &
Natural Resources affiliated (created ) to the Department of Minerals and
Energy. First and foremost, I apologized using this medium to reach you
for a transaction/business of this magnitude, but this is due to
Confidentiality and prompt access reposed on this medium. Be informed that
a member of the South Africa Export Promotion Council (SEPC) who was at
the Government delegation to your country during a trade exhibition gave
your enviable credentials/particulars to me. I plea to seek a confidential
co-operation with you in the execution of the deal described Hereunder for
the benefit of all parties and hope you will keep it as a top secret
because of the nature of this transaction.

Within the Department of Mining & Natural Resources where I work as an
Executive Accountant and with the cooperation of two other top officials,
we have in our possession as overdue payment bills totaling Forty - Five
Million, Five Hundred And Sixty Thousand U. S. Dollars ($45,560,000.)
which we 
want to transfer abroad with the assistance and cooperation of a foreign
company/individual to receive the said fund on our behalf or a reliable
foreign non-company account to receive such funds. More so, we are
handicapped in the circumstances, as the South Africa Civil Service Code
of Conduct does not allow us to operate offshore account hence your
importance in the whole transaction.

This amount $45.560m represents the balance of the total contract value
executed on behalf of my Department by a foreign contracting firm, which
we the officials over-invoiced deliberately. Though the actual contract
cost have been paid to the original contractor, leaving the balance in the 
tune of the said amount which we have in principles gotten approval to
remit by Telegraphic Transfer (T.T) to any foreign bank account you will
provide by filing in an application through the Justice Ministry here in
South Africa for the transfer of rights and privileges of the former
contractor to you.

I have the authority of my partners involved to propose that, should you
be willing to assist us in this transaction that is 100% hitch free, your
share of the sum will be 25% of the $45.560 million, 70% for us and 5% for
taxation and miscellaneous expenses. The business itself is 100% safe, on
your part provided you 
treat it with utmost secrecy and confidentiality. Also your area of
specialization is not a hindrance to the successful execution of this
transaction. I have reposed my confidence in you and hope that you will
not disappoint me. Endeavor to contact me immediately through my above Tel
number or 
my e-mail address, whether or not you are interested in this deal. If you
are not, it will enable me scout for another foreign partner to carry out
this deal I want to assure you that my partners and myself are in a
position to make the payment of this claim possible provided you can give
us a very strong 
Assurance and guarantee that our share will be secured and please remember
to treat this as very confidential because, we will not comprehend with
any form of exposure as we are still in active Government Service and
remember once again that time is of the essence in this business.
I await in anticipation of your fullest co-operation.And you can also
reach me with this private email address:.

A jovoben az "E-mail" helyett a franciasan hangzo mesterseges "courriel"
hasznalando, amely a "courrier electronique" (electronic mail, elektronikus
level) szavainak osszevonasabol szuletett. Magyarul talan ELEVÉL lenne a jo
forditasa.

http://www.usatoday.com/news/world/2003-07-18-france-email_x.htm

Kivancsi vagyok, mennyire fognak a franciak torvenytisztelonek bizonyulni.

Jozsi.

A NYELV 0484-ban írta Racsko' Tama's >:
> az 'eper' név csak a termesztett változatokat illeti, a vadon termő
> alfajok neve 'szamóca'. De ez már az egyéni nyelvhasználat
> jellegzetessége.]
Biztos vagy benne, hogy ez csak egyéni jellemződ lenne? Merthogy az
ismeretségi körömben (nem szakmaiskodó nyelvhasználatban) hajszálra ez a
bevett megoldás -- magyarán: mással köznyelvi kontextusban nem találkoztam.

Üdv:
Attila

Sziasztok!

Most találkoztam (nem személyesen) egy Haägen-Dazs nevű amerikai
jégkrémmel/fagylalttal. Azt sikerült kiderítenem, hogy totálisan
fantázianév, és semmilyen nyelven semmi értelme; dánnak akart látszani
a név -- de nem túlzottan dános. Kérdezném viszont, hogy találkozott-e
már valaki ezzel a névvel normális ejtésben, s ha igen, hogy ejtik ezt
a szerencsétlen betűsort?


Üdv:
Attila

Kedves Károly!

 #484, >:

> Az _igei igenev_et a Te tiszteletedre és egy új szellemi kihívásként
> használtam

  Nem tudom, szellemi kihívásként vagy spontánul jött-e a következő 
cikkedbeli "igen szép", és az eddigitől kissé eltérő használata: 
"idekerültemkor".  Itt ugyanúgy igei igenév van, csak főnévi 
értelemben, és ragozva.  (Ez egy jóval korábbi nyelvállapot 
maradványa: régen nem voltak alárendelő mellékmondatok, hanem ilyen 
igeneves szerkezetek voltak használatban. Jelen esetben is az "amikor 
idekerültem" mellékmondat 'rövidítéséről' van szó.)

  A nyelvtörténet iránt érdeklődőknek ezzel kapcsolatban még egy 
megfigyelni valót ajánlok. A régebbi nyelvben az "-ás/és" igeifőnév- 
képző helyett az "-at/et" volt használatos: ennek maradványa az, ha 
at "-at/et" képző nem a történés eredményét, hanem magát a történést 
jelenti, pl. "élet" 'élés'. Ez a képző tkp. ugyanaz, mint a főnévi 
használatú igei igenév személyragok nélkül egy ejtéskönnyítő 
kötőhangzó betoldásával. Ennek megfelelően egy kissé archaikus ízzel 
még lehet az "élet" szót az alábbi módon birtokosszemélyragozni: 
"éltem, élted, élte ..." stb. Ami alakilag egybeesik az igei 
igenévvel. (Ez egy példa az új képzők természetes keletkezésére, 
elvonására.)
  Ugyanakkor ez az elem megegyezik a befejezett melléknévi igenév, 
valamint a múlt idő "-t/tt" toldalékával is. Ezek is az igei igenév 
képzőjéből értelmeződtek át.

> de tény, hogy köznyelvi beszédemben nem fog elterjedni

  Ez nálam is így van, elsősorban az írásos nyelvem része.

> Hasonlóan járnék mikor már Szabolcsba érkezve

  Éppen Szabolcsot nem tudom, de -- ha jól rémlik -- keletebbre a 
nyelvjárásokban is fenmaradt. És idiómákban az országban sokfelé, 
hiszen az "igei igenév"-en kívül ismert az "Isten adta gyermek" 
szerkezet megnevezése is (vö. még "isten adta tehetség").

> _határozó  szerepben alkalmazott jövőidejű melléknévi igenev_et (Pl.:
> Tisztáz_andó_ a kérdést ki kell menni a helyszínre ellenőrizni.)
> Remélem, hogy szabatosan írtam le a nyelvtani szerkezet nevét.

  Őszintén szólva leíró nyelvészettel nem mélyen foglalkozom, így a 
szerkezet jelenleg trendi megnevezését sem tudom: ehhez nekem is 
utána kell néznem az irodalomban (amit most nem tudok megtenni). 
Mindenesetre a "jövőidejű melléknévi igenév" helyett gyakoribb a 
"beálló melléknévi igenév" megjelölés. Ez a finom distinkció azt 
jelölné, hogy nem abszolút, hanem relatív időt fejez ki: vi. a 
"Tisztázandó a kerdést, kimentem a helyszínre" kijelentés esetén nem 
tudjuk, hogy a 'tisztázás' már megtörtént-e, avagy még csak a jövőben 
fog: az igealak pusztán azt fejezi ki, hogy az a kimenetel után fog 
megtörténni.
  A határozói szerep stimmt, hiszen itt egy célhatározói 
melékmondatok rövidít: "azért, hogy tisztázzam".  

  Mindemellett azért megjegyezném, hogy ez a szerkezet az igei 
igenévvel nincs egy súlycsoportban: az igei igenév igen ősi örökség, 
a beálló melléknévi igenévvel rövidített mellékmondat pedig XIX. sz.- 
i nyelvújítási eredetű divat. Ez önmagában nem minősíti le a 
szerkezetet (ill. az igei igenevet nem minősíti fel), csak magyarázza 
a kudarcodat: az újabb -- és főként "felülről jövő" -- jelenségek nem 
tudtak elhatolni minden helyi nyelvbe (szemben az archaikus 
jelenségekkel, amik viszont éppen ellenkezőleg változnak: 
erodálódnak).  Így véleményem szerint az igei igenév a nyelvterület 
nagyobb részén ismert még, mint az "-andó"-s szerkezeted.

> Dugonics nagy érdeme nem az, hogy szöget alkalmazunk a matematikában a
> szeg helyett, hanem az, hogy nem a német vinkli-t vagy latin
> megfelelőjét használjuk

  Ebben egyetértünk.

Kedves Lezo!

HIX NYELV #484, >:
> "...es most orizzuk ellen, hogy a meret...stb."
> Nem tudom, mi a "szabaly"?
> Mikor lehet felszolito modban felcserelni a "fel"-t es a "cserelni"-t?
> "csereljuk fel!"

  A felvetetted jelenség megoldásához nem kell tételes szabályt 
formularizálni: elég ha kipróbálunk sok igeközős igét a fenti "és most ...., 
hogy" szerkezetben. Tapasztalni fogjuk, hogy _mind_ elválik, _kivéve_ az egy 
"ellenőriz"-t [és pár társát, de erről később].

  Itt teház az "ellenőriz" ige határozottan nem úgy viselkedik, mintha 
igekötős ige lenne. Legyünk hát bátrak: mondjuk ki, az "ellenőriz" _nem 
igekötős ige_.

  Az, hogy igekötős igének véljük, csak az okozza, hogy "rossz helyen" 
bontjuk ketté: nem "ellen-" + "őriz", hanem "ellenőr" + "-iz". Az "ellenőr" 
főnevünk a nyelvújítás korában jött létre (1828) igei előzmény nélkül, a 
latin "anti-", német "Gegen-", francia "contre-" stb. előtagú főnevek 
analógiájára. És csak később keletkezett hozzá igei forma az "őr" > "őriz" 
képzés mintájára. Hasonló eset: "ellensúly" > "ellensúlyoz": "és most 
ellensúlyozzuk, hogy" [több nem jut az eszembe, lehet, hogy még van].

  Ez egy példa arra, hogy a "tudat alatti" nyelvérzékünk jobban működik, mint 
a logicizáló megközelítés: ez utóbbi zavart meg téged, pedig egyébként a 
megoldás nálad is automatikus volt.

  Ez nem vonatkozik arra, hogy egyesek -- mint pl. az idézted professzor -- 
nyelvi játékokat játszanak, többek közt a [látszólagos vagy valóságos] 
kivételes alakok helyetti "reguláris" formák használatát. Ugyanakkor nem 
zárja ki, hogy a nyelvérzékből [idővel, bizonyos csoportban, helyen] 
kiavuljon[*] az alak kivételessége, így ebben az esetben az "ellenőriz" is 
besorolódhat az igekötős igék közé.

  [* Ez egy példa a felszólító módban az el nem válásra: ha megfigyeljük, itt 
alárendelt mellékmondatban szerepel mintegy kötőmód helyett. Ilyen 
körülmények közt az igekötők állítás esetén nem válnak el (bár a "segédigék" 
továbbra is beékelődnek), tagadáskor azonban igen. {Mindenesetre lehetnek még 
olyan sepciális esetek, amiket most nem tudok átlátni: a dolog bonyolult.}]

Kedves Károly!  

 #484, >:  

> néha már azon kapom magam, hogy nem a megszoktam alakot, hanem az itt
> szokásos tájnyelvi változatot alkalmazom 

  Ez igen természetes, ha parafrazeálhatom a szólást: "ha Rómában élsz, 
beszélj úgy, mint a rómaiak". Ez ilyesmi nem egyszerűen a "műveltség" 
kérdése, hanem a csoportelhatárolásé is. A regionális nyelvi jelenségek 
adaptálása jelzi a környezeted számára, hogy beilleszkedtél. Sőt, ha a veled 
való beszédkor ők sem váltanak át "pesti nyelvre", hanem maradnak az 
idiolektusuknál, akkor ez felfogható annak jelzésének, hogy befogadtak.


> (2) _kellesz_ - _kell_ helyett

  Ez egy természetes folyamat: az eddig személytelen szerkesztésű "(neki) 
kell" átsorolódik reguláris ágens alapú igévé. Van valami feszültség abban, 
amikor nem az alany az ágens. Az "el kell mennem"- ben 'én' vagyok az ágens, 
vi. az aktív cselekvő, a mondat szerkezete mégsem ezt sugallja.
  Talán hasonló folyamat alakította ki az ikes ragozást. Ami itt ma E/3 
igealak, az eredetileg T/3 ragos forma volt: 'fát törik' > "fa törik": ebben 
az esetben is a fa áll a történés központjában, nem csoda a tárgyból alannyá 
való átértékelődése. (N.B. Az adott korban a tárgy még jelöletlen volt, így a 
'fát törik' is 'fa törik'-nek hangzott, emiatt az átértelmezés magától 
értetődő volt).


> (1) _kelletett_ - a _kellett_ helyett

  A toldalék reduplikálódása nem is olyan ritka, ha a beszélők az egyszeres 
toldalékos formát kevéssé jelöltnek érzik, vö. "aztat", "nálamnál"; de ide 
tartozik a "mink", "tik"-féle túljelölés, sőt a köznyelv által befogadott 
"bennünket", "benneteket" alakok is.


> (3) _lehetlesz_ - _lehet (majd)_ helyett

  A ható igéknek nincs jövő idejük, ami tkp. kiegyensúlyozatlanság a 
nyelvben, így nem meglepő, ha ennek kiegyenlítésére vannak "kezdeményezések".

  Ugyanakkor látni való, hogy a "lehet ..-ni" a felszínen ugyanabba a 
személytelen szerkesztésmódba tartozik, mint a "szabad ...-ni". Ez utóbbi 
azonban a mélyben névszói állítmány, így van benne egy ki nem tett "van" ige: 
"szabad [van] ...-ni". Ez a rejtező létige a jövő időben természetes módon 
megjelenik: "szabad lesz ...-ni". Ez nem érezzük nyelvjárásiasnak, és egyben 
erős analógiáként szolgál a személytelen szerkezetek és -- a "leheten" 
keresztül -- a ható igék jövő idejének kifejezésére.


> (4) _lesz_ (jelzőként) - _leendő_ helyett

  Mostani másik cikkemben írtam, hogy az "-andó/endő" a nyelvjárásokban 
viszonylag fiatal jelenség. A "várt ember" ~ "ember várt" analógia -- vi. az, 
hogy a befejezett (múlt idejű) melléknévi igenév alakilag megegyezik a múlt 
idő E/3 formájával -- lehetővé teszi, hogy a jövő idejű "lesz" is 
ártértékelődjön beálló (jövő idejű) igenévvé.


> (5) _-nál/-nél_ - _-hoz/-hez/-höz_ helyett

  Megfigyelhető, hogy az ősi "honnan?" és "hová?" kérdésre felelő 
igevonzatokat a magyarban felváltják a "hol?" kérdésre felelő vonzatok. 
Egyesek már kifejezetten idegesítőnek érzik az ősi "tőlem nagyobb" formát a 
mai köznyelvi "nálam nagyobb"-bal szemben. Erről a jelenségről már írtam a 
456-os számban "Re: radio" tárggyal. A felvetetted jelenség csak ennek a 
folyamatnak egy következő állomása: tehát egy endogén jelenségről van szó. A 
szláv hatás egyébként is kizárható, mert ott is szigorú megkülönböztetés él, 
pl. a szlovák esetén: "-nÁl" 'pri (tárgy), u (személy)' : "-hOz" 'k(u)'.