Haho,

A hoeromuvekben a kazanban nagynyomasu es nagyon forro gozt fejlesztenek.
Ilyen korulmenyek kozott a vizben levo (szinte) barmilyen szennyezodes kart
okoz. Az oldott oxigen belulrol elkorrodalja a csoveket (a kazantapvizben
a hetkoznapi mennyiseg ezredresze lehet, de inkabb semennyi). A karbonatok
(kalcium, magnezium) vizko formajaban lerakodnak. A szilikatok ugyancsak,
de nem a kazancsovekre, hanema turbinalapatokra. A kazantapvizet ezert igen
gondosan elokeszitik: ioncserelok segitsegevel mind a kationokat mind az
anionokat eltavolitjak, a gaztalanitoban az oldott oxigent probaljak minel
jobban kihajtani belole, valamilyen lugos kemhatast okozo vegyszerrel a
maradek oxigen korroziv hatasat csokkentik, vagy egy masfajta vegyszerrel
(pl. hidrazin) megkotik a maradek oxigent. (Nehany helyen meg valamilyen
algaolo vegyszert is hozzakevernek, mert az algak hajlamosak megtelepedni
a csovekben es elobb-utobb dugulast okoznak. Hogy az ultratiszta vizben mit
esznek, nem tudom, de meg az atomeromuvek primer hutokoreben is megelnek.)

A gozturbinak az eromu indulasakor valoban levegoben allnak, de a levegot
a leheto leggyorsabban kisoprik onnan a forro gozzel: a beoldodo levego sok
gondot okozna (peldaul a kazanban).

A turbinarol tavozo faradt gozt a tapvizszivattyuk szamara emesztheto vizze'
kondenzaljak majd a visszavezetik a kazanba, ezzel bezarult a kor.

A kazantapvizrol latszik, hogy egy eleg draga dolog, alapvetoen az lenne
jo, ha a korfolyamatban minel tobbszor fel lehetne hasznalni. Emlekeim
szerint az ujrafelhasznalasnak nincs akadalya -- a folyamatos potlasra a
vesztesegek miatt van szukseg: itt-ott eresztenek a tomitesek, es a kazanrol
tavozo gozt sok masra (segeduzemi berendezesekhez) is hasznaljak, ahonnan
a faradt gozt mar nem vezetik vissza a korfolyamatba (vagy elszennyezodik,
vagy nagyon lecsokken a nyomasa es ezert nem tudjak hova visszavezetni).

Udv///Laci

Udv,
Az idojaras valtozas elorejelzesenel nekem azt mondtak, hogy neha az
infrahangoknak is lehet szerepe. Ezt nem hallja az ember, de megerzi. A
tengerpartokon a nagy hullamok keltik es igen nagy tavolsagokra is eljuthat
(kikeruli a hegyeket).

Szocs,
A fantom fajdalmak szerinted hol keletkeznek? (a vegtag izmaiban nem az
bizonyos!)

Laci

Szocs:

> Ez le van irva, lepesrol-lepesre, fel volt teve az
>internetre, kb 150-en nyitottak meg az
>oldalt, de nem volt turelme elolvasni senkinek, mert
>vagy 15 oldal. Amikor azt olvasta, hogy az idegmukodes
>a felteteles reflex elvet koveti, mar felborzadt (foleg
>az orosz Pavlov miatt).
Az ma is elismert, hogy az idegrendszerben van felteteles reflex. Csak nem ugy
gondoljak, hogy a felteteles reflex jelensegevel minden leirhato az agyban.


>Ez rajzokkal van ilusztralva. Megvagyok gyozodve, hogy
>egy olyan ember, aki ezzel foglalkozik, nem fogja
>elolvasni egy ismeretlen ember elveit, foleg mert elter
>a hagyomanyos felfogastol.
Dehogynem. Megfeleloen megirt tudomanyos igenyu muveket el szoktak olvasni akko
r, is, ha elter az aktualis elfogadott elmelettol. Szamos embernek sikerult is
igy mar uj iranyt adnia tudomanynak.

> A vegen megterveztem es megepitettem egy elektonikus
>modelt (primitiv), de mukodik.
Minek a modellje, mit tud, es mit igazol?

> A tuskes-henger, zongora csak azt szolgalta,
>hogy bebizonyitsam azt, hogy kulon-kulon nem
>mukodokepes,
mi?

>nem kell memoria (konekcionista mechanizmus),
a tuskeshenger memoria.

> Az idegrendszer kapacitasat 8 bites bayte-kban
>hatarozzak meg s ez hamis felfogas.
kik?


>>2) ha cafolhato, mi volna az a ksierlet, ami
>>cafolhatna az elgondolasodat? mikor adnad fel az
>>elgondolasodat? mi lenne egy donto kiserlet az
>>elmeleted ellenorzesere?
>Az agy metszesei, fokozatosan felfele, csak akkor
>szuntetnek meg minden aktivitast, amikor minden
>periferikus kapcsolat kiesik.
nem ertem ugyan pontosan, hogy ez a modnat mit jelent, de ha logikusan rekonstr
ualom, egy olyan kiserletrol lenne itt szo, amikor valakinek/valaminek az agyat
 elmetszik fokozatosan felfele, es minden kapcsolata a kulvilaggal megszunik, e
s meg mindig gondolkodik, akkor az cafolna az elmeletedet. hogyan ellenorzod az
t,h ogy az illeto gondolkodik, ha elmetszetted az agyat a kulvilagtol?


>>ha egyszer egy ember egy regenyt ir ugy, hogy csak a
>>szemizma mukodik az akarat lagos izmok kozul, akkor te
>>ugyan mento hipoteziskent kitalalhatod, hogy a sima
>>izomszovetevel gondolkodik, de ez mar eleg eroltetett,
>>egyszerubb elmelet az, hogy talan megis az agyaval
>>gondolkodott
>Nem tudom hany evet elt az egyen, mert ilyen allapotban
>regenyt irni, szerintem evtizedek kellenek, mert elotte
>nem keszult fel erre (gondolom nem keszult a
>betegsegre).
bizonyara sokat. de most azt jatszod el, hogy hitetlenkedsz, vagy komolyan vesz
ed a tenyeket, es hajlando vagy megvizsgalni azt, hogy az elmeleted magyarazni
tudja-e, illetve melyik elmelet magyarazza jobban?

>Azt soha nem allitottam, hogy nem vesz reszt az agya
>a gondolkodasban.
te azt allitod, hogy nem az agyban keletkeznek az erzetek, hanem az izomban. az
 elmeleted szerint ha az illeto elgondolt valamit a regenyben,a mi erzet, akkor
 az a hasizmaban keletkezett es nem az agyaban.

>Mindig azt kerdeztem, mi biztositja az informacio
>aramlatot, mert mar irtam; egyik agykutato azt
>mondja, "kellene legyen" az agynak visszacsatolasa.
es en mar mondtam, az agyban szamos rekurrens neuronpalya van, tele van visszac
satolasokkal. az informacioaramot az agy maga biztositja, az agy egy surun viss
zacsatolt halozat, amely aktiv tud maradni kulso ingerles nelkul is.

>>ha hozzaveszed azokat a kiserleteket, jelensegeket,
>>amiket mar felsoroltunk, akkor azt mondhatjuk, hogy
>>csak nagyon eroltetett modon tudnad elkerulni a
>>cafolasat az elmeletednek, tehat gyakorlatilag cafolt
>>az elmeleted.
>El hiszem, hogy a patologias helyzetek feleletet adnak
>egyes kerdesekre, de altalaban nem tudod pontosan
>meghatarozni, hogy milyen anatomiai teruletek
>estek ki.
1) azt hiszem, nem egeszen az en allitasomra reagalsz, hanem megprobalsz melleb
eszelni.
2) a patologias esetekben a serules helyebol lehet kovetkeztetni arrol, mely te
ruletek estek ki. valoban ebben lehet nemi bizonytalansag, de amikor tobb eset
is osszecseng, akkor az mar olyan erosen igazolja az elmeletet, mint amit altal
aban a tudomanyos elmeletektol varunk. azutan ott vannak meg a CT, PET, MRI kep
ek is. valahogy ezek az adatok jol osszecsengenek.
2) de latod arrol van szo, hogy amikor a te elmeleted gyengeirol beszelek, akko
r ahelyett,h ogy megvizsgalnad, ellentamadasba lendulsz, mintha ez egy csaladi
veszekedes volna, es nem a TUDOMANY lista.
leszogezem: nem akarok csaladi veszekedes stilusu vitaba bocsatkozni, az ellent
amadasod nem szamit megfelelo ervnek.

>Pld nem hallottam soha, hogy a tonusos izmok aktivitasat
>vizsgaltak volna az altalad leirt esetekben. Altalaban
>csak az idegi tevekenyseget kovetik.
miert, elgondolasod szerint mit kellene megfigyelni, es az hogyan cafolna a hiv
atalos elmeletet vagy hogyan igazolna teged?


>Mar tobbszor mondtam; volt alkalmam kovetni azt, hogy
>az alomkepekben nem jelennek meg a benult testreszek.
nalad nem. de masoknal igen. es megjelennek nem letezo testreszek is akar egy a
lomban.

>Kerdeztem azt is, hogy amikor benult vegtagra jellemzo
>agyteruletet ingerlunk, akkor megerezzuk-e azt?
>Tudtommal nem.
tudtommal igen. vak emberek latokerget ingereltek, es lataserzetuk volt.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sziasztok!

Gergo kerdezte:
: Tarsasagban arrol beszelgettunk, hogy a vizhuteses hoeromuveknel a
: vizet csak 3-4 szer lehet visszavezetni a hofejlesztobe (tehat
[nyissz]
: hovezeto kepesseege. Ez tenyleg igy van? Egyaltalan letezik ez a
: jelenseg? Es ha igen, akkor pontosan miert nem lehet tovabb forgatni a
: vizet?

Most nem tudok utananezni, de az itteni barnaszen-hoeromuvekben az a
helyzet, hogy nagysagrendileg a viz fele go"zkent tavozik a hutotoronyban,
tehat ennyi vizet mindenkeppen potolni kell. 4 ciklus utan az eredeti
viznek az 1/16 resze marad csak meg, ami mernoki kozelitessel nulla. ;-)

Udv,
marky

>Eves kozben nem ugralunk, ezt tanuljak a genek a gen-ovodaban. (erv
  >elutasitva)
Nem rossz ellenerv... erre nem gondoltam :-(

  >????  Nem tudok rola, hogy ilyen szempontbol barki is tesztelt volna
  >egyetlen termeszetes elelmiszert. (erv elutasitva)
Nem eleg teszt a jo parszaz eves hasznalat???

  >A biotermeket a szinten biologiai eredetu penesz at es atszovi
  >undorito fonalaival es (termeszetes) rakkelto  vegyuleteket (pl.:
  >aflatoxin) urit bele. Mindez egy gombaellenes kezelessel megelozheto
Hogyne, ezen kivul kukacos - aminek orulni kell, mert a vegyszeres
gyumolcs annyira egeszsegtelen, hogy ott meg a kukac sem marad meg
(biokertesz jelmondat). Ezert sem rajongok a biotermekekert.

:-)  [megprobaltam utanozni a propagandastilust, tetszik?]
En nem igy irtam - nem tudom, hogy miert irsz ilyeneket.

  >Annak, hogy melyik leghajoval utazzunk semmi koze a repteren hagyott
Igazad van, tenyleg nem mindig jo a hasonlat. Konkretan: ha valamelyik
laboratoriumbol - ahol jelenleg is van keszenletben nehany hatekony
gyilkos anyag - valami elszabadul, akkor nekunk lottek. Kesz. Ha
valami - eredetileg nem katonai - anyag szabadul el es alakul at,
akkor is.

  >>Azert szeretnek megis tobbet, mert ez egy uj es kiforratlan -
  >>ugyanakkor rendkivul eroteljes hatasu - technologia. Kesobb
  >>kiderulhetnek olyan korulmenyek, amikor nem mindegy, hogy milyen
  >>modszert alkalmaztunk.
  >Hatarozottan allitom, hogy ha valami nincs benne, akkor annak nincs
  >hatasa, nem bant, nem ugrik rad stb.  Tehat: nezzuk, meg, hogy a
  >letrehozas modszerebol van-e valami maradek? [Ezt nagyon konnyu
Igaz, valoban. En ugyanolyan jellegu problemarol beszelek, ami a
DDT-vel volt. Mindent megvizsgaltak, amit az akkori gondossaggal el
lehetett varni es minden technologiai eloirast betartottak. A kutya
nem gondolta volna rola, hogy folhalmozodik.

  >Akkor megegyeztunk. Hogy a modszerbol adodoan van-e benne valami
  >(virus, tumorgen stb-stb) azt nagyon egyseruen rutinfeladatkent meg
  >tudom nezni. Fentebb utaltam a modszerekre. Bizonyitom, hogy nincs
  >benne. Kesobb biztos, hogy nem kerul bele, mert honnan kerulne.
  >Egyszer eloallitok egy genetikailag modositott elolenyt (mondjuk
  >kukoricat). A B.th. gen bevitelehez Agrobakterium tuumor DNS-t
  >hasznalok. Megnezem, hogy az uj kukoricanovenyben nincs a
felhasznalt >tumor DNS-bol semmi maradek. Ezutan a kukoricamat
hagyomanyos modon >szaporitom, tobbet rekombinans tumor DNS a kozelebe
sem kerul >(semmikeppen sem jobban, mint a masik kukoricatablan
termelt >bio-kukoricahoz). Hogy kerulne bele? Tobbet nem alkalmazok
genetikai >manipulaciot (eppen takarekossagbol) tehat nincs semmi
technologiai >mulasztas, emberi tevedes stb...
Itt mar az lehet a problema, hogy a technologia maga is veszelyes. A
termeket lehet, hogy megbizhaton meg tudod nezni es elegendo ez a
modszer - de maga a gyartas is veszelyes: eppen ugy, mint Csernobilban
a "veszelytelen" elektromos aram eloallitasa. Ere sem irtal semmit.
Erre gondoltam a techn. mulasztas/takarekossagot emlitve.

  >Nem lesz. :-(
  >Minden feladat egyedi, ez benne a szep. :-)
Igen, de genmanipulaciora nem tul sok modszer letezik. Elobb-utobb
kiderulnek a mellekhatasok es letisztul a technologia.

  >Ha szabvanyos lenne a modszer, akkor lenne ertelme, hogy raird, hogy
  >csinaltak, mert visszakereshetned a szabvanyhivatalban, hogy az mit
  >jelent.
Valami effele...

>>>> Ha akkora tavolsagbol erzekelunk gr. hullamokat, bizonyara
sokkal erosebb
  >>>>hatasokat kelene merjunk egy-egy helybeli foldkereg beszakadaskor
  >>>>(foldrenges).
  >>Nem. Annak idejen, amikor eloszor kerult elo itt a "gravitaciomero"
  >>inga, megirtam, hogy egy ilyen hatas kb. 10 nagysagrenddel gyengebb
ITT,
  > Valami megis van. Pl. a legutobi kinai foldrengeskor, ugyszint
  >utorezgeskor hihetetlen forgolodasokat mertem ejjelente.
  > Kovetkeztetunk, hogy a nagy tomegmozgas dinamikai gr. teret
 >keltethet,
  >melynek allitolagos terjedesi sebessege sokkal lassubb az ismertnel.
Ezt valoszinutlen, hogy detektalni tudod - akkor mar regen merhetoek
lennenek a gr. hullamok. Sokkal valoszinubb, hogy mechanikai
csatolassal kerultek Hozzad azok a jelek (hangsebesseggel, a Fold
kozvetitesevel) - ha egyaltalan ezekre a jelekre reagalt az inga.
Kiszamoltad, hogy a foldrenges idejet es a hangsebesseget figyelembe
veve _lehetett-e_ ennek a hatasa?

  > Az is meglehet, hogy tavoli gr. hatasokrol van szo, (pl. az emlitett
  >supernovarobbanas) melyek kepesek lennenek a Fold felszini
  >keregmozgatasra.
Nem kepesek, lasd fent. Olyan muszerekkel probaljak _sikertelenul_
kimutatni, amelyek az atomi meretnel kisebb mozgasokat is erzekelnek -
mar elnezest, mit akarsz ezzel a behemot ingaval?

A saját peldamon igazolhatom, hogy a melegfront megerezheto és sajnos meg is
erzem. A hatásmechanizmus a következő:

1- a melegfront altalaban a magaslegkorben jóval elobb megerkezik, mint a
foldfelszinen.
2- a melegfronttal megno altalaban a paratartalom, es
3- megvaltozik a levego ionizaltsaga.

A paratartalom novekedese altalaban a gyulladasos, reumatikus fajdalmakat
fokozza.
Az ionizaltság megvaltozása pedig az orvosmeteorolagusok szerint a veraramon
keresztul okoz anyagcsere zavarokat: magyaran mergezesi tunetekkel jar.

Harom olyan kronikus betegségem van, amelyre hat a melegfront:

1- szivritmus zavar: a melegfont erkezése ellott nagyon felerosodik es
rendszertelenne valik a szivveresem (valoszinuleg ebbe fogok beledogleni)

2-migren, amely klasszikus anyagcsere zavar, ezért az ionizáltsag
megvaltozasara is kialakul,

3- egy nevetséges (nyugodtan rohogjetek) betegség: a fulcsongés
elviselhettelensegig erosodese melegfront előtt. A jobb fulem csong, mert
evekig nyitott ablak mellett autoztam es reumás lett. berettyo

Halihó!

2003. március 13. 11.34 dátummal ezt írtad:
> Felado :  [International]
> Tarsasagban arrol beszelgettunk, hogy a vizhuteses hoeromuveknel a
> vizet csak 3-4 szer lehet visszavezetni a hofejlesztobe (tehat
> folmelegszik, raengedjuk a turbinakra, lecsapatjuk, es vissza), mert
> nem tudom mi tortenik vele.
  Erőműveknél van primer kör és szekunder kör. A primer az
lágyított/desztilált víz, mivel a kazánokat 400C körüli hőmérséklettel és
100-200bar nyomással hagyja el a gőz: vagyis pillanatok alatt tönkremenne
a kazán csőrendszere a benne kicsapódó szilárd alkotóelemektől. Ezt a
gőzt nem fujatják rá a turbinára, hanem a benne lévő termikus és nyomási
energiát alakítják forgó mozgásra, amelyet a turbina úgy intéz, hogy a
kerekei lépcsőzetesen egyre kisebb hőmérsékelet és nyomás viszonyokra
vannak optimalizálva. A turbinából kilépő valami (még) mindig gőz, mert
víz nem engedhető meg ezen a helyen. Na, ezt a (fáradt) gőzt a kondenzáló
hőcserélőben a szekunder köri szinte akármilyen vízzel lehűtik egy kicsit
100C alá, hogy a kazánba már ismét folyadékként kerüljön be, ezzel
biztosítva majd a megfelelő nyomásviszonyokat.

> Nekem csak az jut eszembe, hogy amikor rafujatjuk a turbinakra, tobb
> levegot kot meg, ezaltal romlik a hovezeto kepesseege. Ez tenyleg igy
> van? Egyaltalan letezik ez a jelenseg? Es ha igen, akkor pontosan miert
> nem lehet tovabb forgatni a vizet?
  Elég baj lenne, ha levegős lenne a rendszer. Nincs benne levegő. És
továbbforgatják a (primer köri) vizet. A külső térbe telepített
hőcserélők már a párologtatás elvén csökkentik a szekunder kör
hőmérsékletét, ezért itt pótolni kell az elveszett vizet... és ezt
vezetik be a távhő-szolgáltatásba (ami jó dolog, mert egy erőműnek csak
jót tesznek, ha elfűtik a vizet, és nem helyben kell lehűteni... :)
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch)
Key fingerprint E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D