> Felado : Szakacs-Vass Sandor

<<Mi farad el, ha nem az izomzat.
Ha a test nyugalomban van, az agy a szervezetszuksegletenek 25%at (!)
teszi ki. Az agy a legenergiaigenyesebb szovet: 16szor annyi kell neki
mint az azonos sulyu izomszoveteknek. Igy teljesen termeszetes hogy
hosszu fejtoro utan kimerult vagy.>>

Azt, hogy az agy nem farad, nem az en hipotezisem, egy neves agykutato
mondta. En elvileg nem is ketelkedem benne, mert "fizikai munkat" csak az
izom vegez. Azt azonban nem tudom bizonyitani, hogy az agy nem farad. A
profeszor azzal tamasztotta ala, hogy az agy alvaskozben is dolgozik, soha
nem pihen, amikor az izmokat pihentetjuk.

<<Tudomasom szerint az ember az egyetlen eloleny amely ennyi energiat
biztosit az agyanak. (A majmok 8-10%ot, a tobbi emlos 3-5%ot.)>>>

Ezt en is igy tudom, habar az adatok egy kicsit elternek. A nyugalomban levo
ember 50 kcal/h energiat fogyaszt, tevekenysege alatt 75 kcal/h, es
kulonleges erokifejteskor felmehet 100 kcal/h -ra is, (Balint P, Orvosi
elettan), ez aranyos az axigen fobyasztassal. Igy meg nagyobb az agy energia
igenye, mind ahogy Te tudod.

Udv, Szocs

> Felado :  [Hungary]

<<ez egy ertehetetlen mondat. ennyire zagyvasagokban gondolkodol, hogy
lassan mar a mondataid is azok.>>

Mar mondtam, hogy megtortenhetik, hogy rosszul fogalmazok, de nem mondok
nagyobb zagyvasagokat mind Te.
Laci mondja; "az mindenkeppen biztos, hogy a tudomany jelenlegi allasa es a
tapasztalatink szerint >Szocs elgondolasarol kimondhato, hogy nem
elfogadhato.
Ez korrekt, de szerintem nem top down modon kene cafolni (nem azert, mert
nem egyezik az altalad javasolt modellel (ami nem is konkret...) ezert nem
igaz, hanem azert mert nem egyezik a tapasztalatokkal, az elemi tenyekkel
ezert nem igaz... (izomagy?! :-o)"
Hol alsz Te ettol a felfogastol?!

<<a TV-s analogiaval: ahhoz, hogy az adasbol lathato kep legyen, kell egy TV
keszulek, de kerem az ad otorony (fizikailag) akkor is mukodik, ha egytlen
TV sincs a vilagon (az mas ke rdes, hogy akkor mire jo).>>

En nem tehetek rolla, ha nem ismered azt, hogy a TV adas, egyiranyu
(nyitott)
informacioforgalom, akarcsak a Te agymodeled, azzal a kulonbseggel, hogy itt
nincs output, input nelkul, valamint integralas, asszicialas,stb.
Termeszetes mindegy, hogy fogja valaki az adast
vagy nem, akar az agymodeled, izom nelkul. Majd ha
interaktiv lesz, mind ember es kornyesete, valtozik a helyzet.

<<te azt allitod, hogy az adotoronyban nem tudjak, hogy mit sugaroznak, ha
nincsenek vevokeszulekek. illetve, hogy az adotoronyban akkorjonnek ra, hogy
mit sugaroznak, amikor a TVkeszulek azt veszi, elotte nem tudjak.>>>

Erre nem is kellene valaszoljak, mert talan ilyen nagy zagyvasagot meg nem
is mondtal. Nezik a kepet, adas elott, tudjak mi megy ki.

<<a zongoras analogiaval: te azt allitod, hogy a kottaban nincsenek
dalalmok, hogy a zongorista nem tudja, hogy mit jatszik, csak akkor tudja
meg, amikor a hur megrezdult, elotte nem tudja.>>>

Probald meg. Hogy jatszik egy hallas hiannyal rendelkezo. Igenis kell a hur
hangja, hogy jatszani tudjon. Itt Bethoven kivetelesen, miutan megsuketult
is alkotott (tudtommal nem volt totalis suket, amikor meg alkotott), mert
mar az ujjaival is erezte a hurok rezgeset, es nagyon sokat kinlodott
emiatt. Nem suketen kezdett komponalni.

<<vagy azt is allitod, hogy a zeneszerzo maga sem tudta addig, hog ymit
komponalt, amig le nem jatszottak neki. igy peldaul Beetho ven nem is
ismerte a IX. szinfoniat, hiszen sosem hallotta.>>>

A zeneszerzo elkepzel valamit, de ameddig nem szollaltatja meg a hurokat,
leirni sem tudja (csak egy rovidke dallamot, ha jol kepzett). A zeneszerzes
egy hosszu folyamat es azt a gyakorlatozassal, izmokkal, vissza halgatassal,
lehet kimuvelni. Ha ismerned a suketek kepessegeit, akkor tudnad, hogy sok
mas erzekszerv van, amivel a hur rezgeset is lehet erzekelni, de az
egeszseges emberben nem fejlodik ki,
mert nincs szuksege ra. Szerinted a memoria a model parametereiben van, de
hur nem memoria, mert szerinted nincs is parametere?!?!
Szocs

> sajnos nem is tudunk egyszerre mindent csinalni, ez az 
> agynak meg hatranya is. szoval az, hogy nem tudja egy adott
> pillanatban a teljes kepesseget hasznalni, mert akkor
> osszezavarodna.

Eszembe jutott az a kb. tiz eve latott fiatalember a Fridi-
show-bol (eppen katonai szolgalatat toltotte, ezert
egyenruhaban lepett fel a tevemusorban), aki egyidejuleg
- verset mondott
- egyik kezevel idegennyelvu szoveget irt visszafele!!!
- masik kezevel sokjegyu szamokat osztott egymassal
- mindekozben odafigyelt egy felolvasott cikkre.
Azt hiszem, nem hagytam ki semmit. :-)

A vers, az idegen szoveg es a szamitas hibatlan volt, es
meg tudott felelni a cikkre vonatkozo ellenorzo kerdesekre is.

B. Endre

>Felado : Tepliczky Istvan
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Ingajaratok az urbe ( 19 sor )

>Február 11-én 18 órától - a Columbia űrrepülőgép tragédiájához
>kapcsolódóan - Schuminszky Nándor űrkutatási szakértő tart előadást
>a Polaris Csillagvizsgálóban

                 INGAJÁRATOK AZ ŰRBE
                                                címmel.
 A meghivast koszonjuk, sokan, kivalt videkiek nem fogunk tudni jelen
lenni. Ezert, mivel a honlapon sem derul ki, megkerdeznenk, mit arul el a
cim? Szocs kolegankra emlekeztet, aki osszefuggesbe hozta a bolygok
periodikus mozgasait az inga kilengesenek torvenyszerusegevel.
   Udv. Csaba.

>Felado : Tepliczky Istvan
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Ingajaratok az urbe ( 19 sor )
>Február 11-én 18 órától ...
 Az elozo cikkben feltett kerdesert elnezest kell kerjek, az 'inga'-rol
csak a fizikai kiserletekben hasznalt inga jutott eszembe, eltekintve a
szo kettos ertelmetol, ahol az ingazas ezesetben az urben valo le-fel
jaratra vonatkozik.
 A tovabiakban Sarkadi Dezso otletet ideznem, miszerint lehetoseg adodna
atommeghajtasu jarmuvek kifejlesztesere, sokkal tobb energiat biztositva
biztonsagosabb urjarokat lehetne kifejleszteni.
   Udv. Csaba.

Szocs:
>Nem is mondom, hogy nem igaz a fogalmazasod, de en csak 
>arra akartam ravilagitani, hogy " vegrahajto nelkul", 
>lehet kormanyszerkezet, monitor, zongora, stb, nincs 
>semmi ezen a vilagon. A vegrehajtok nemcsak mutatjak, 
>hanem bizonyitjak is, hogy valami tortenik. A vilag 
>tortenesek sorozata. Az eloszervezetben az izom a 
>vegrehajto, az agy nelkule semmit nem tud.

Kezdek kapizsgalni valamit, te egy vulgaris behaviorista es empirista vagy. Azt
 mondod, hogy a vilagon csak tortenesek vannak, a torteneseket vegrehajtok csin
aljak, mi csak a torteneseket tudjuk megfigyelni, igy csak a vegrehajtokat. Ha 
egy dolgonak nincs empirikus tortenes kovetkezmenye, akkor az nincs is. Ezenkiv
ul mindent egy olyan fekete dobozzal modellezel, aminek csak felszine van: a ve
grehajto, es minden a felszinen tortenik, a fekete doboznak nalad nem lehet sze
rkezete.
Na ez vulgaris. Mert:
1) Ha van egy fekete dobozunk, akkor a felszini tortenesek mogott szoktunk szer
kezetet kitalalni, es egy elmelet errol szol, hogy mi a felszin mogotti szerekz
et. ennek megfeleloen meg ha az agyrol csak a cselekvesei alapjan is tudnank cs
ak informaciot, akkor is ugy gondolnank, hogy bizonyos dolgok nem az izomban, h
anem az agyban tortennek. Es az erzet egy ilyen dolog.
2) Raadasul az izom es az agy nem egy athatolhatatlan fekete doboz, hozzaferunk
a belso szerkezetehez, tudunk olyan esetet csinalni, es olyan kiserletet vegezn
i, amikor az agy izom nelkul mukodik, avagy el tudjuk kuloniteni az agymukodest
 az izommukodestol. Igy tudjuk mi hol tortenik.
3) Azt is elfelejtetted, hogy ez speciel egy olyan fekete doboz, amiben benne u
lunk, es mar ezert is nem athatolhatatlan.
4) Tovabba vizsgalhato meg egy kerulo uton, es ez az agy neurobiologiai vizsgal
ata, ahol bizony kozvetelnul az agysejteket merik, es azoknak a tevekenyseget, 
es igy nem csupan a vegrehajtas utjan kapunk informaciot arrol, hogy mi tortetn
ik. Ez a feltetezezesed is teves hat, ez csak akkor volna igaz, ha pszichofizik
an kivul nem volna mas vizsgalati modszerunk (pl platch clamp). A behaviorizmus
 egyebkent nem vulgaris modon jo dolgo, es akkor fejlodott ki, amikor tenyleg c
sak pszichofizika letezett.
De te nagyon elvulgarizalod, es raadasul meg zavarosanis gondolkodsz.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Bocs, de

> "Tuzesen sut le a nyari nap sugara
> az eg tetejerol a juhaszbojtarra." = NAP_SUT.
> "Folosleges dolog sutnie oly nagyon,
> a juhasznak ugyis nagy melege vagyon.
> Szerelem tuze eg fiatal sziveben,
> igy legelteti a nyajat falu kozeleben." = SZERELMES_JUHASZ.
> 
> Mint latod, ez veszteseges tomorites lenne: csak a lenyeg vesz el,
> amiert Arany az egeszet irta - kiveve, ha valaki ISMERI a verset es
> vissza tudja allitani ilyen rovid jegyzet alapjan.

 ....meg a koltot, aki nem Arany, hanem Petofi  :-)

Ettol a bakitol eltekintve persze a cikk meg jo. 

Janos

Tisztelt lista!

Szeretnék írni egy programot, amely tetszo"leges alakban meghajlított vezeto" (
pl. sík spirál,
ellipszis keresztmetszetu" tekercs, egymást derékszögben metszo" félegyenesek, 
stb) önindukciós
együtthatóját számolja ki. A vezeto"t kis elemi, egyenes szakaszokra bontom, va
lamekkora I áramot
folyatok át rajta, és így a tér bármely pontján ki tudom számolni a mágnesen té
rero"t Biot-Savart
törvénnyel. Eddig nincs is probléma.
A bajok az önindukciónál kezdo"dnek. A Maxwell-egyenletek integrálalakja csak z
árt vezeto"kre
vonatkozik. Esetleg a differenciális alakkal lehetne valamit kezdeni?
Az i. elemi vezeto"darabnál rot E = -dB / dt kiszámításával csak egy apró probl
éma van, mégpedig az,
hogy amikor a Biot-Savart törvénybo"l számolom az i. vezeto"szakasznál B-t, akk
or a távolság nulla,
azzal pedig nem lehet osztani. Szabad-e egyszeru"en kihagyni az i. vezeto"szaka
szt, és a térero"t csak
az összes többibo"l számolni? Szabályos ez? (ez kb. olyan, mint az 1/x fv-t 0-t
ól 1-ig integrálni)
A 2. probéma pedig az, hogy rot E  E-nek csak a parciális deriváltját tartalmaz
za. Ezt ugyan lehet
integrálni, de hogyan találom meg a helyes integrációs konstanst?

Minden jót
Péter

Udv Janos!
En is ugy olvastam, (a Vilag Egyetem sorozat valamelyik
koteteben) hogy az agyunk energiafogyasztasa joval
nagyobb, mint egyeb szoveteink (testreszeink) atlagos fo-
gyasztasa - marmint egysegnyi tomegre vonatkoztatva.
De a konkret adatra nem emlekszem. Udv: S. Zoli

http://index.hu/kultur/media/agbhun

Egy eleg hosszu cikk a temarol,lenyeg az, hogy a tvkeszulekbe beepitenek
egy kis kutyut, ami feljegyzi hogy mikor melyik adot nezik, es tovabbitja
az adatokat a Kozpontnak.

--Alljon itt ket kiragadott mondat a cikkbol:---
Magyarországon jelenleg nyolcszáznegyven háztartásban van nézettségmérő
berendezés, ezzel kétezer-kétszáz ember televíziós szokásait méri a
rendszer. A mintasokaság először kicsinek tűnhet, ám arányaiban így is
nagyobb, mint a normál, többnyire 500-1000 főt érintő
közvéleménykutatásoké.
--------
Laci

On Monday 10 February 2003 10:13, mizsei--eet.bme.hu wrote:
> Mintha 10 W-ra emlekeznek, mint teljesitmenyszuksegletre, az ossz
> hokibocsatasunk meg 400 W.
> Ez ellentmondani latszik a 10-15%-nak. melyikunk teved es hol?

Ha az en adatom teves, akkor atharitom a felelosseget William Leonard-ra, a 
Northwestern University antropologia professzorara:) akinek a cikkebol 
szedtem az adatot (a februari "Pour la science"-bol).

Amit lehetsegesnek tartok, az az hogy a te adatod atlagos adat, tehat magaba 
folglalja peldaul a mozgasra forditott energiat is. A 20-25%om (nem 10-15, 
az a csimpanz:) kimondottan nyugalomban levo emberre vonatkozik.

-- 
Udv, Sandor

On Monday 10 February 2003 10:43, Nemes Marcus wrote:
> De sejtettek. Ugyanis egy habdarab valami elozo repules soran is leesett,

Sejteni biztos sejtettek valamit, hiszen azert vegeztek szamitasokat hogy 
lassak mik a varhato kovetkezmenyek:)

> es levert par csempet, ha jol ertettem a sajtotajekoztaton. Ebbol

Nem pontos, mert az elozo cucc nem is az orbiternek utkozott hanem a 
boosternek (amit aztan kihalasztak es megneztek rajta a nyomot; allitolag 
figyelembe is vettek a 107es elemzesenel).

> sajtotajekoztatoin, akkor a nemet mediaban mindenkeppen. A NASA
> sajtotajekoztatojan egyebkent folmerult az ISS meglatogatasa? (Nem baj,
> ha azt mondjak, hogy nincsen eleg uzemanyaguk hozza.)

Igen, termeszetesen feltettek nekik ezt a kerdest. A valasz az volt hogy 
fizikailag lehetetlen lett volna.

> Viszont ha rajovok, hogy hullik a hab, raadasul leveri a csempet, akkor
> addig nem kuldok fel uj urhajot, amig nem jovok ra, hogy mitol hullik a

Ott a pont:)

> nalam default hozzaallas, hogy egy amerikai sajtotajekoztato
> (dez)informacioerteke megegyezik egy oroszeval (de a nemetek sem jobbak),

Ez lehet:) En viszont arra jottem ra a sajtotajekoztatokat nezve hogy 
mennyire ovatosan kell banni a hirugynoksegi jelentesekkel. Ugyanis a 
feltett kerdesekbol nagyon szepen kiderult hogy joreszt a hirugynokseges 
allando tudositoi ultek ott (kivetel a szaksajto kepviseloit, persze), akik 
jobban elboldogulnak a politikaval mint a technikaval. Igy aztan mikor 
peldaul AP (vagy mas) jelentest olvasok, ezentul mindig a lelki szemeim 
elott fog lebegni hogy ezt egy olyan irta aki akkora marhasagot/evidenciat 
birt kerdezni:)

-- 
Udv, Sandor

On Monday 10 February 2003 17:03, Nemes Marcus wrote:
> Sandor, mennyit siet az az ora (majdnem) lemerult elemmel? A kvarc
> frekvenciajat "elhuzni" ugyanis csak kb. 1-2%-os nagysagrendben lehet.

Emlekeim szerint boven 1-2% alatt volt, hiszen 2% az mar napi fel ora, az 
rengeteg... Azert koszi a tobbit is.

> osztast lattam. Aztan kesobb lattam egy szabadalmi cimet, hogy "analog
> modon valtoztathato osztasi tenyezoju frekvenciaoszto", mire megeledetten
> bolintottam, hogy nem nagy kunszt, ilyet en is tudok. :-))

Keretik a sajat munkat jobban ertekelni, amikor lehet szabadalmat beadni, 
nezzen oda az ember! Nalunk erre kapnal egy nagy fekete pontot, bar az 
evente beadando szabadalmak szama nincs egyenre leosztva. Viszont japanban 
mar le van, ott egy kutatomernoknek megvan hogy evi hany szabadalom a 
celkituzese.
:)

-- 
Udv, Sandor