> Tehat vesztesegmentes generatort es transzformatort feltetelezve a
> szen energiatartamanak a fele mar meg sem jelenik a turbinalapatokon!

akarod mondani a turbina tengelyen.

> A hatasfok definicioja ugyanis kimeneti teljesitmeny/bemeneti teljesitmeny.

nem mindig; peldaul a gazkazanok eseten az egeshobe nem szamitjak bele a
metan elegetesekor keletkezo vizgoz altal elvitt energiat. igy aztan azok
a kazanok, amelyek meg a fustgazokban levo vizgozt is lekondenzaltatjak,
100% folotti hatasfokkal mukodnek :-)))

Udv
Kekec Laci

Szervusztok!

> Felado :  [International]
 ...

> >Biztos, hogy ezt nem a PARA-ra szeretted volna kuldeni?
> >:(((((((((((
>   Ismet egy szellemes megjegyzes.
>   Kedves Gogy!
> Tevadni emberi dolog, no de akkorat nem szoktam tevedni, hogy melle cimezzem
> a levelet.
Elnézést, nem akartam szellemeskedni. (Amugy miert ismet?)
Inkább szomorú voltam.
A nagyon szomoru "smiley" -val is erre akartam utalni.

Valoszinusitem, hogy Szabo ur egy szelhamos lehet, aki ki akarja
hasznalni az emberek tudatlansagat, es igy akar penzhez vagy hirnevhez
jutni.
Hasonlo gepezetrol cikkezett mar az index is:
Villanyáram a semmiből?
http://index.hu/tech/tudomany/jasker/

A dolog lenyege, hogy megepitenek egy zummogo-vilagito kutyut, amit a
talalmany titkossagara hivatkozva nem szabad megvizsgalni.
Nem magat a kutyut fogjak arulni, hanem az erre szakosodott ceg fogja
arulni a keszulek _licenszet_.
Mivel van annyi eszuk, hogy az atlagembert mar nem lehet megetetni
Perpetuum mobile-vel, ezert hansulyozzak, hogy nem arrol van szo, hanem
egy olyan eszkozrol, ami elindulasa utan mar a sajat mukodesehez
szukseges energiat is megtermeli. Igaz, hogy ezzel gyakorlatilag a
Perpetum mobile-t definialtak, de ezt mar kevesebben veszik eszre.
Aki tovabb akadekoskodik azt nullponti energiaval, vakuumenergiaval,
terenergiaval vagy gravitacios hullamokkal nemitjak el, mert ahhoz mar
biztosan senki kozonseges halando nem ert (en sem).
Aztan telik-mulik az ido es nem tortenik semmi....
A "feltalalok" eltunnek a penzukkel. A raszedettek vagy szegyenukben nem
lepnek majd, vagy mert a "ceg" kelloen felkeszult jogilag, es kiderul,
hogy tenyleg csak azt adtak el ami a szerzodesben benne volt.
A kozvelemeny a csendbol ezutan leszuri, hogy az energialobbi megint
elnemitotta az olcso tiszta energiat produkalni kepes szerkezet
konstruktoreit, es szuletik egy uj "urban legend".

Ajanlok egy honlapot:
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/xaknak/cimlap/index.html

A kfki domain nev remelem eleg megbizhato masok szamara is.
A televizio bulvarhireinel biztosan megbizhatobb.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden hulyeseg amit a
tv-ben/radioban mondanak. A Deltat annak idejen en is neztem, es a
Kossuth "Mindennapi tudomanyabol" ertesultem, hogy ujabb hidegfuzios
cikk szuletett. Ha jol emlekszem a Science-re hivatkoztak, es arra, hogy
a 1989-es hidegfúziós bakloves miatt eleg sokat magyarazkodott ez uj
cikk elott a lap editora.
Tud mar valaki reszleteket?

udv,

Gogy

Sziasztok,

> Elobb utobb minden energiat
> amit termelunk hove alakitunk, de ennek az energianak csak egy
> toredeket hasznaljuk fel, nagy resze mar felhasznalas elott hove
> alakul az eloallito gepeink veges hatasfoka miatt, es itt nem (csak)
> technika beli tokeletlensegekre kell gondolni, hanem a termodinamika
> foteteleire is. Szoval egy korlatok nelkuli energiahozzaferesi
> lehetoseg a Fold sima megfozeset jelentheti.

  Azt azert tartsuk eszben, hogy ha napenergiat hasznalunk fel, akkor
azzal nem fozzuk meg a Foldet, mert az ugyis hove alakult volna. Itt
nem csak kozvetlen napenergiara gondolok, hanem szel-, viz-, biogaz-
es ehhez hasonlokra is. Ezeknek hosszutavu ho-energia merlege pontosan
nulla. Ami futi a foldet, az a foszilis es nuklearis energia. De egyelore
nem ez a fo problema hanem az, hogy a hoenergia leadas bizonyos pontokon
jelentosen magas (egyszer becsultuk gyakorlaton, hogy nyari kanikulaban
New York homersekletet akar 1 fokkal is emelhetik a legkondicionalok).
Ennek lehet kovetkezmenye a globalis meteorologia atalakulasa, amit
ennyire meg senki nem ert.
  Globalisan atlagolva inkabb a CO2 kibocsatas a lenyegesebb, de az
se teljesen vilagos, hogy mit eredmenyez. Olyat is hallottam ertelmes
embertol, hogy a Golf aramlat leallhat/elterulhet, ettol Europaban
jegkorszak lesz (de legalabbis lenyegesen lehul). De ez csak mint otlet lett
felvetve.

Gyula

Kedves Peter,

  A legtobb szerencsejateknal a befizetett penz *felet* osztjak ki
nyeremenykent. Lottonal is. A nyeremenyeket (lottonal) nagyjabol
egyenloen osztjak szet a 4 nyeremenykategoria kozott. A trukk az, hogy
ha egy kategoriaban nincs nyertes, akkor annak a kategorianak a penze
atvivodik a kovetkezo hetre ugyanabba a kategoriaba. Ez lottonal tipikusan
az 5 talalatos, Totonal ez neha elofordult tobb kategorianal is.
  A logikabol kovetkezik, hogy ettol az atvitt nyeremenytol eltekintve
eselyed nincs biztosan nyerni 44 millio szelvennyel SEM (pontosan
43 949 268 db). Statisztikailag a befizetett penzed felet kapod vissza.
  Masik eset az atvitt penz esete. Itt elmeletileg lehet tobbet nyerni,
mint befizettel, de nagy a rizikoja, hogy valaki veletlenul egy darab
szelvennyel eler egy 5-ost es elviszi a nyeremeny felet...

Gyula

Csaba,
>>Esz, hova mesz...
>Erdemes a dolgokkal 'komolyan' foglalkozni.

Hogyne. Komoly dolgokkal erdemes komolyan foglalkozni.
Peldaul az, hogy az emberek nagy tobbseget le lehet nyugozni mindenfele
sarlatansaggal, mert nem tanultak meg elegge a fizikat kozepiskolaban, az
egy igen komoly dolog.
EZZEL kellene komolyan foglalkozni.
Udv. Janos

Sziasztok !

Talan emlekeztek meg, voltak valaha energiatakarekossagi
propagandafilmek autosok szamara, melyekben kulonfele csekely
hatasfoknovelo javaslatok es muszaki megoldasok szerepeltek,
mig vegul a mozgalom mar ott tartott, hogy egyesekben felmerult -
minden tanacsot betartva, majd osszeadva a sok kis, 1-2 szazalekos
uzemanyagmegtakaritast vegul kutaknal benzint kell kivegyenek
a kocsibol, mert annyira takarekossa valt, hogy mar nem is fogyaszt,
hanem termel !
Ez persze elhibazott felfogasbol adodott, mert a tanacsok tobbnyire
valoban helytalloak voltak, de a megtakaritasok gyakran nem
adhatok ossze meggondolas nelkul.
Annak idejen az otletek elfogyhattak, es kesobb mar csak kulonfele
keno- es adalekanyagok reklamjaiban hirdettek sporolasi lehetosegeket.
Mostanaban mintha ebben is elertek volna a csucsot, mert egyre
ritkabban talalkozni ilyesfele ujabb hirekkel.
Ekkor jovok en raadas otletemmel, hianyolva azt, ami evtizedek
ota kimaradt:
A motor es a kornyezete kozott meglehetosen nagy homersekletkulonbseg
szokott lenni. Hoelemmel - bar igen gyenge hatasfokkal, ki lehetne
meg aknazni valamennyit az eddig veszendobe ment energiabol.
Igaz, a hoelemek szaz fok nagysagrendu hom. kulonbsegnel csekely
feszultseget produkalnak, de kis ellenenallason jelentos
aramot adhatnak. Gondolom nehez volna ezt sebesseg fokozasara
hasznalni - bar nem lehetetlen, de van mas otletem.

Ha a jarmuvet kis ellenallasu par menetes tekercs
oleli korul, azaz a kocsi a tekercsbe van 'bedugva'
akkor a kaszni alvazastul, motorostul oriasi elektromagneskent
uzemel, es ugyebar minel jobban megy a jargany, annal nagyobb
a hotermeles, es ezaltal erosebb a magnes.
Ket gyorsan mozgo, frontalis utkozo jarmu eseten, ha taszitjak
egymast az csakis elonyos lehet.
A dolog egymast koveto gepkocsik eseten is elonyos, mert
a vezetok elobb-utobb rajonnek, erdemes a kovetesi tavolsagot
mindig betarani, mert kulonben osszeragadnak.
De mi van olyankor, ha allo vaskorlatnak, vagy allo gepkocsinak
rohan a magneses jarmu ?
A megoldas egyszeru. A kocsiban radarral kombinalt automatika
legyen, mely varatlan utkozes elott az utolso pillanatban
hirtelen megszakitja a magnes aramkoret, es ekkor a celtargyban
indukalodo hatalmas orvenyaram taszito hatasa tompitja az utkozest.
Hogy ez relative sebesen kozeledo targyak eseten mindig igy van-e,
arra nem eskudnek, de hatha.
Mindez ma jutott eszembe, es rengeteg reszletkerdest kell meg
atgondolni, megoldani, hogy vilagszabvany lehessen ebbol.
Pl. gyalogosok szamara hatranyos es kinos, ha tul kozel elszaguldo
jarmu kirantja zsebukbol es elviszi orokre a lakaskulcsot. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, az otlet -- mint mindig -- bombasztikus. Sajnos megvalosithatatlan.
;-) Ha megnezed egy orszag villamossagi igenyet egy 24-oras periodusban,
rajossz, hogy ejszaka joval kevesebb aram fogy, mint a reggeli vagy esti
csucskor. Mivel a csucsfogyasztasra kell meretezni az energiaellatast (+
biztonsagi rahagyas), es az alapellatast biztosito eromuveket (szen-,
atomeromu) nem lehet sem termodinamikai/fizikai, sem gazdasagi
megfontolasokbol ugrasszeru teljesitmenyvaltozashoz igazitani, ezeket max.
teljesitmenyen kell jaratni. Az ugrabugrara vannak a vizieromuvek es a
gazturbinas eromuvek kitalalva. Ezek azonban csak korlatozottan tudjak
kompenzalni a valtozo aramigenyt, tehat ejszaka tovabbra is marad
felesleg. Akkor miert ne hasznaljak kozvilagitasra?

Egy masik nagy tevedes, hogy kozvilagitas csak a gyalogosnak kell, mert a
kocsin van lampa. Ha mar vezettel ejszaka 3-4 orat koromsotetben, mondjuk
nem autopalyan, hanem valami kanyargos orszaguton (kezdetnek azert az
autopalya sem rossz :) ), akkor par ora utan ujra varosba erve rajossz,
hogy milyen megerolteto a szemnek a koromsotet. A kocsi lampaja ugyanis
nem vilagit 50 meternel messzebbre (a tavolsagival is csak az ut szelen
levo macskaszemeket latod, hogy ott reszeg gyalogos tantorog-e 100
meterrel elotted, azt nem). Kodben meg semmit sem latsz a feher lampaddal,
viszont nagyon jol jon a natriumsarga kozvilagitas, ha jo magas oszlopon
van a lampa.

Nepgazdasagilag is allitolag kifizetodo az ejszakai kozvilagitas: a
villany kevesebbe kerul, mint az ezaltal elkerult balesetek koltsegvonzata
(lasd a belgiumi kivilagitott autopalyakat) -- bar ez nyilvan
forgalomfuggo egyenlet.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Kedves Szocs,

Most mar vegkepp nem ertelek. En rajzolasrol es szamolasrol beszelek...

Munkahipoteziskent ervenyesnek tekinted Newton mechanikajat.

Fogsz egy kockas papirt. Ez a kockas papir lesz az allo koordinatarendszer.
Ebben terjed c sebesseggel a feny, ez azt jelenti, hogy 1 idoegyseg alatt c
kockat halad. Ebben megy v sebesseggel az MM interferometer, ami azt
jelenti, hogy egy idoegyseg alatt v kockat tesz meg.
A tovabbiakban tukron a kozepso ferde feligatareszto tukrot ertem, annak is
a kellos kozepet.

Lerajzolod a tukrot a kezdopontban, mikor eloszor eleri a feny. Lerajzolod a
tukrot, mikor a hosszagban a feny a visszaverodes utan ujra eleri. Ido telt
el, a tukor nehany kockat ment kozben. Lerajzolod a hosszagban halado feny
utjat. Nem filozofalsz a vilag furcsasagain, hanem kiszamolod a lerajzolt
vonal ket darabjanak a hosszat (oda es vissza vonaldarab). Ez a feny utja a
hosszagban. Kapod az ominozus keplet elso felet. Ha mast kapsz, megkeresed a
hibat.

Lerajzolod a feny utjat a keresztagban. Annak a fenynek az utjat, ami a
tukor kellos kozepet talalja el. (Azert pont azt, mert a tukor kellos
kozepen fogod figyelni az interferenciabol beallo intenzitast.) Ferden kell
mennie, ha talalkozni akar ujra az odebb mozdulo tukorrel. Egy egyenlo szaru
haromszog ket szarat futja be. Ha szerinted nem ezt az utat futja be a feny,
rarajzolod a kockas papirra azt az utat, amit szerinted befut. Aztan
megnezed, ott van-e a te utad vegen a tukor, mikor odaer a feny. Fejedhez
kapsz, visszavonod a kodositest...   :-)
Nem filozofalsz mindenfele kodos sebessegelmeleteken, hanem kiszamolod a
haromszog szarait. Mert az a feny altal befutott ut. Kapod a keplet masodik
felet.

Egy tapodtat se mozduljunk tovabb, amig ez nem tiszta es vilagos... Ne a
kepletet probald filozofikusan ertelmezni, hogy most milyen rejtett
ideologiai ertelmet is hordoz benn a v+c , hanem foldhozragadt modon szamold
ki az utakat a kockas papirodon, konyorgom...

Tenyleg szamold ki, vagy hagyjuk a francba az egeszet, mert csak tiprodunk
egyhelyben, es kezdem elveszteni a remenyt, hogy valaha is kijon ebbol a
maratoni levelvaltasbol valami ertelmes.
A kovetkezot kerlek felejtsd el ha nem igy van, es elnezest kerek erte, de:
Ha esetleg az lenne a helyzet hogy nem tudod kiszamolni, akkor elobb
matematikat kell tanulnod, egyebkent nincs eselyed arra, hogy fizikai
elmeleteket megerts.

> A MM kiserlet leirasa, amely nekem megvan, leszogezi, hogy
> a kereszt uton
> nem tortenik utvaltozas s ezert alkalmas a referenciara.
Ha ezt irta, hulyeseget irt. Valoszinuleg felreertettel valamit.

> Ahogy a keplet
>  masodik tagja mutatja, itt fenylemaradassal szamolnak,
> mint az aberacioban.
Pontosan azzal szamoltak, amit leirtam, ahogy leirtam, ahogy te is vedd legy
szives a faradsagot es szamold ki. Utana mar erted, mi miert honnan kerult a
kepletbe.

> Legeloszor en is figyelembe vettem, de ha letezik a
> fenylemaradas, akkor
> sem tortenik utelteres a kereszt agon, mert a
> semitranszparens tukor
> negyvenot fokos helyzete, a hosszabodast mindig kiegyenlti
> azzal,
> hogy a visszavert feny utja ugyan annyival rovidul.
Ez meg mi az oreg halal? Rajzold mar le azt a szerencsetlen fenyutat, ne
csak merengj rajta... Nagy sebesseg, lapos haromszog, tukor kozepe, mi
egyenlithetne ezt ki???

> A fenylemaradas, nem fenyelhajlas. A feny, ha lemarad,
> akkor is
> egyenes  utan halad Nem halad a haromszog szarain. Van egy
Persze hogy egyenes uton halad, rajta a haromszog egyenes szarain.  :-) De
ha szerinted nem halad a haromszog szarain, akkor hol halad??? Hogyan fog
ismet elerni a kozben odebb mozdult tukorig? Nem megy a fejembe, mit
gondolhatsz itt. Nem er el a tukorig? Akkor sotet lesz aztan falnak megyunk
ha nem vigyazunk...   :-) Azt a fenyt nezd, amelyik eleri a tukrot... Hogy
mashogy mehetne, mint a haromszog szarain? Jegyet vesz a metrora, vagy mi???

Annyira erthetetlen, mit nem ertesz itt, hogy nekimegyek megegyszer. Tukor
alatt a kozepso feligatareszto tukrot ertem. Jobbra megy vizszintesen az MM
berendezes,  nezzuk mit csinal a keresztag fenye. "A" pontban van a tukor
kozepe mikor a feny eloszor eleri. Ezutan a keresztag fenye elpattan
felfele, ferden megy jobbra fel, "B" pontban lepattan a felso tukorrol,
ferden jon jobbra le, "C" pontban megint eleri a tukor kozepet. Mert a tukor
kozben elmozdult "A"-bol "C"-be. Tehat a keresztag fenye A-B-C utat teszi
meg. Az ABC haromszog ket szarat. Amelyik feny nem erre megy, az nem
talalkozik C pontban a tukor kozepevel, es szamunkra nem erdekes, mert
szamunkra csakis az a feny erdekes, amelyik talalkozik a tukor kozepevel es
ott interferal a hosszag fenyevel. Ez igy most mar tiszta ugy?

> Masodsorban a jelenseget meglehet ismetelni a referencia
> fenysugar nelkul is  Igy  csak a keplet elso resze szerepel.
Csak referencia sugar nelkul nem lehet interferenciat csinalni...

> Itt arrol van szo, hogy a newtoni mechanika, leszogezte,
> hogy a
> sebessegek osszeadodnak a rendszer sebessegevel, amelyben
> a merest vegezzuk, s ettol nem tudsz elhatrolodni.
Kodosites. Nem gyozom ismetelni, kockas papir, szamolas, nem filozofia.
Sehol se hatarolodok el, hanem kiszamolom a feny utjat. Ilyen egyszeru ez.

> Szamomra az erdekes az. hogy a kiserlet nem bizonyitja a
> keplet
> helyesseget es megis megtartottak.
Dehogy tartottak meg. Arra hasznaltak a newtoni mechanika alapjan helyesen
kiszamolt kepletet, hogy megmutassak vele, a newtoni mechanika nem egyezik a
kiserleti tennyel, tehat a newtoni mechanika nem jo.
Helyette csinaltak masik fizikat. A masik fizikaban is elofordul az
sqrt(1-v^2/c^2) kifejezes, ez igaz. De nem "tartottak meg a kepletet".

A teljes fejtegetesedet a fazisrol mar nem idezem be, egyszeruen
ertelmetlen. Vilagosan leirtam, mi a helyzet a fazissal az elozo levelemben,
olvasd el ujra, probald megerteni.

Udv, Jozsef

> Raadasul energiat is kepes termelni.
> Nem hinnem, hogy gyerekmesekrol lenne szo.

Sajnos nem. Felnott emberek komoly, faradsagos munkaval megvalositott
hulyesegerol...
Udv, Jozsef