A GPS már tisztázva, de mi az a PDA?

Precision Dual Amplifier?
Programmable Digital Array?
Permanens Deklináció Amortizátor?
Pszeudo Direkt Algoritmizátor?
Puritán Dugulás Anihillátor?

Burgonya

Csaba:
>egyenarammal taplalt tekercsben egy lagyvasbol keszult vasmag az
>aram jelenletetol fuggoen csuszkal. Leven egyenaram, a tekercsbe
>becsuszo vasmag Eszak/Deli polusu elektromagnesse valik. Mi 
>tortenik ha a vasmagot "hosszaba" kettevagom?
>A vegei leven azonos polus, taszitja e egymast, vagy csak vonzas
>kolcsonhatas all fenn???

Jó a kérdés, mert elbizonytalanít. Szerintem szorulna, mert a két fél 
taszítaná egymást. Ha ez igaz, akkor egy ötlet: nagy átmérojü 
tekercsben 2 keresztben átfúrt kis vasrúd van közös tengelyen. Ha 
van villany, beállnak egymásra merolegesen?  Talán annyira nem, de 
valamelyest "ollóznak". Vagy tévedek? 

Burgonya

Hajdanán 2000 tájára saccolták, a Hold-Föld közti urallomást. 1974 
körül készült  Clarke Urodusszeiaja, de nem vált valóra a lebegve 
forgó, külloskerék urállomás álma. Még szimulációjával sem találkozni 
képernyovédoként, pedig jó volna legalább virtális valóságként látni a 
jövot. Ha már ledigitalizáltak, igazán kitehették volna a webre forogni.
Szerintem felkeltené az érdeklodést, és a megvalosításhoz szükséges 
pénzt így könnyebb volna összekotorni. Gatesnek is eszébe juthatott 
volna egy ilyen screensaver, de o még arra se figyelt oda, hogy a 
Windowsokhoz  ajándékul adott  "Univerzum" képernyovédo már több 
mint 10 éves. Enyhén avas. A csillagai szögletesek, nem színesek, az 
animáció akadozgat, döccenget, stb. Nagyon primitív. Csúnyán
elriasztja az ifjúságot a csillagászat iránti érdeklodéstol. 
Ej magyarok, talán mégse kéne  fantáziátlan újgazdagok kezében 
hagyni a gyeplot ? :)
A Gates féle ajándék Univerzumban sehol egy villanócsillag, sehol egy 
pulzár, sehol egy szupernóva robbanás, sehol egy gammakitörés, de 
sehol egy lencseként elobukkanó fekete-lyuk és sehol egy mégjobb 
Kerr változat, mely visszaröpítené a múltba a monitor elott 
merengoket.
Az upgrade persze így muködne 2005-ben: Átbucskázván a virtuális 
Kerr-likon a dátum 1980-ra állna, s hirtelen a DOS 1.1 világába 
huppannánk vissza, mely közölné hogy a varázsló ismeretlen hw 
eszközöket talált a gépben, valamint egy elhihetetlen kapacitású HDD-
t, melynek relativisztikus sebessége folytán a clusterek összefolynak, s 
a fájlok oly kontraháltak, hogy abszolúte olvashatatlanok. 
Eztán a gép szépen le is fagyna, ahogy kell - ahogyan az rég meg 
vagyon írva az idok kezdete óta - s azóta is mindig, minden MS 
termékben - Gates urunk kifürkészhetetlen akaratából, vagy az o 
akarva-akaratlan elkövetett eredendo bugjai miatt. 

Burgonya

50Hz-es elektromágnes előtt aranylemez áll, kocsin. A villanyt 
bekapcsolva a lemezben váltakozó orvényáram mágneses mezeje 
taszítja az elektromágnest és viszont. A kocsi indul. A lemez nem csak 
a mágnes felé sugároz, hanem a túlfelén is. 
Álljunk messze a mágnestől és a kocsi legyen mégmesszebb. Valaki 
tolni kezdi a mágnes felé, s miután elhalad elottünk, tapasztaljuk, hogy 
a lemez  hátrafelé másképp sugároz. Minél nagyobb sebességgel 
közelít a kocsi, annál alacsonyabb frekvenciájú hullámot észlelünk
jönni. Ha relativisztikus sebességgel halad már a lemez, akkor a 
mágnes fényt lát visszaverodni a lemezrol. Klasszikusan gondolkodva 
felmerül, hogy közben hátra is sugároznia kéne még mindig,  csak 
talán oly hosszúak a hullámok, hogy gyakorlatilag detektálhatatlanok? 

A lemez tükörként szinte tökéletesen visszaveri a magnestol
kapott fényt. ( ha elég vastag is ehhez)
De ideális tükör nem létezik. Netán amiatt sem, mert extrém hosszú 
hullámok távoznak minden álló tükör hátuljáról is ? 

Eddig volt a problémám, mely viszont sejtésem szerint 
tudományosan überelheto, de vajon hogyan ?  Elég skin effektussal 
magyarázni, vagy kvantummechanika is kell ?

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy ha csillag felol érkezo
relativisztikus - gyorsulva közeledo aranylemez vagy szupravezeto 
tárgy jönne felénk, egyre "áteresztobb" kéne legyen, mert csillagfény
helyett rádióhullám érné a saját rendszere szempontjából, s abból
maga is rádióhullámokat keltene, de ezeket mi fénynek látnánk
Doppler-eltolódásuk folytán. 
Irdatlan mozgási tömegu elektronjai sugároznának elore-hátra, pedig 
azok alig mocoroghatnak, mégis fényt kell kapjunk tolük. 

Karikagyuru is jo a célra, persze! Talán még kósza atomok is megteszik.
Ha jól tudom, középhullámmal is gerjeszthetok. ???
Vízmolekula meg mikrohullámmal. Nem tudom jönnek-e ilyenek, de ha 
igen ezek vsz. nem sok vizet zavarnak, legfeljebb tán kicsit rontanak 
az urteleszkópok kameráinak képminoségén. Ronthatnak ?

Burgonya

Szervusztok!

> Felado : 
> 
> > Az kb 40 rugo. Milyet kapsz erte? Valami P1 tipust,
> hasznaltan,
> > doglott akkuval... 
> 
> Ami _tokeletesen megfelel_ arra a celra, hogy egy hozza 
> csatlakoztatott erzekelo altal adott kodbol megjelenitse a 
> kepernyon a foldrajzi hosszusag es szelesseg adatait.
> 
> > Itthon egy csupasz GPS modul kb $50, a legolcsobbak. 
> 
> Erre irtam, hogy nem tomegek szamara tervezik eladasra.
> Legalabbis jelenleg.
> 
> Bence


Maradjunk meg a tudomanyos resznel.;)

Valo igaz, hogy amiota egy Marx nevu bacsi bebizonyitotta,
hogy az eladasi arban van egy "piaci tenyezo", azota ezt
eleinte tanitottak, majd egy jo evtizede maximalisan meg
akarnak feledkezni rola.

Igaza van Bencenek abban, hogy az eladasi ar az nem a
vevo ara, csak akkor, ha a vevo megveszi a termeket.
Akkor ugy dont, hogy ezert az arert megeri neki a termek.

A Bence altal "sznob ar" -nak nevezett ar az a piaci bevezeto
ar, amikor valoban az eloallitasi erteknel joval magasabb
aron kinaljak a termeket, mert kis eladasi darabszamot varnak.

Azonban ma mar sajnos nem tudhato, hogy mi a realis ar,
mert gyakran sokkkal olcsobb a termeket tobbszor is
utaztatni a vilagban, mint a szomszed sarkon levo gyartotol
megvenni.

Igy a kozgazdasagtan csak annyit mond, hogy a piaci ar az,
ahol a vevo es elado ajanlata egymassal talalkozik.
Termeszetesen ehhez jon ket kiegeszites a marketing reszerol.
Az egyik az, hogy a vevoket befolyasolni lehet a hirdetessel,
reklammal, egyentol fuggo, de teny, hogyha sokszor latja
maga elott a termek arat, akkor elhiszi hogy ennyiert neki
megeri, pedig sokszor joval olcsobban is megvehetne, vagy
esetleg nincs is ra szuksege.
A masik a szegmentacio, amikor a vevok kulonbozo csoportba
oszthatoak, masok az igenyeik es mas a vasarlasi arszintjuk.

Aki a "200 dollar" oldalarol kozeliti meg a kerdest, az a
"nekem ennyiert megeri, van eleg penzem" csoportba tartozik, 
aki azt mondja, hogy "200 dollar egy laptop", az a muszaki 
tartalom oldalarol kozeliti meg a kerdest es a termekek
osszehasonlitasat tekinti az ar kialakitasahoz szolgalo fo
szempontnak.

udvozlettel:

Zabhegyezo Kukutyinbol

>Feladó: math2_uh.liameerfCsaba,>elolvastam a cikket, es...
  Orulok hogy lefoglalt es tetszik a tema.
>ezeket az allomasokat oda is  kell juttatni a celhoz.
  Hat igen, egy az ami elmeletben letezik es mukodokepes, de mire a
gyakorlatban is megvalositanank, mar modernebb eszkozor szuletnek
'elmeletben'.  Igy az unokaink sem fognak odajutni..
  Aztan egyaltalan minek?  Ugysem a milyenk a gyozelem. Akik odajutnak,
mar sajatitjak is a teruletet. Strategiai erdekek lehetnek a
kutatasihajtoerok.
>erdekes kerdes ez az urkutatas.
  Lehetne egy kozos erdek is, azt hiszem minden ember, meg en is
befizetnek a koltsegekbe, hogy a dolgokat felgyorsitsuk.
> a Holdraszallas utan ugy tunt, hogy oriasi fellendules lesz, ...
>  ..de a raketatervuk befuccsolt. pedig a szovjetektol kitelt volna, hogy
>odamenjenek, akarmennyibe kerul, es szinte akarmilyen veszelyes is.
>sajnos nem sikerult, es lefujtak, igy az amcsik sem voltak erdekeltek,
>hogy meg csinaljak.
  Kozvetlen az elso sikeres holdraketa utan a nemet raketamotorkeszito (a
neve mar nem jut eszembe, pedig lattam egy kisfilmet az eleterol es a
munkairol.) kesz lett volna egy embertszallito Marsraketa elkeszitesere
is, de a NASA iletve az amerikai allam mar nem financerozta. A szakmai
tudasat kipreseltek belole es ot nyugdijba bocsajtottak.
>azota ilyen teren nincs fejlodes, nyilvan azert, me
>rt nincs nyomas, motivacio, es van nemi technikai gond.
 Talan mindenben igazad van, A legnagyobb gond hogy meg nem vagyunk eleg
erettek.  A vallas is egyszeruen ellene van a kutatas fejlodesenek. Ugy
nez ki jo par ev fog meg eltelni, amig egy egyetertes megszuletik.
  Mind attol felek bizonyos ugyekben nem haladunk, mitobb, magunk alol
vagjuk el a faagat, pedig meg annyi tennivalonk lenne.
  Dicseretes, hogy csak magyar kutato fedezte fel a halalert felelos gent
is, ami szinten egy ajtot nyit eletunk tovabi formalodasaban,alakitasaban.
>..., mert nincs ra penz.
  Hat igen a tovabiakban csak remelkedni tudunk, hogy hatha fellendul az
urkutatas, tavolabbi pontokra is eljutunk, es mielott meg vegkep
elmennenk, nemi valaszt kapnank naprendszerunk keletkezesere, az elet
megjelenesere, stb. ha masert nem is de legalab 'bizonyitasok'erdekeben.
     Udv. Csaba.

Hello!

Ha senki nem jelezte akkor en beleszolnek: par napja megjelent itt hogy a
Deep Space 1 nevu teszt kuldetes Hold koruli palyara allt ionhajtomu
segitsegevel. A valosagban ez mindig is Nap koruli palyan keringett,
hagyomanyos raketaval jutott oda, az ionhajtomuvet csak palyamodositashoz
hasznalta. Kozben 'ha mar ott vagyunk' alapon meglatogatott egy kisbolygot
es egy ustokost is. A Holdra indulo urszoda a SMART-1 nevet viseli es
europai alkotas. Az valoban ionhajtomuvel ment a Holdra, a napokban allt
ott palyara.
Van egy nagy hatranya az ilyen ionhajtomuves megoldasnak, nemreg irta le
errol egy ficko a velemenyet a www.spacedaily.com-on. O mar reszt vett
ilyen kuldetes tervezeseben, egy Marsrol talajmintat visszahozo urhajo
visszatero egyseget tervezo csapatban dolgozott. Azt irja addig sima az ugy
hogy tenyleg kevesebb uzemanyag kell. Viszont az ut tovabb tart a kicsi
gyorsulas miatt. Igy aztan tartosabb technikat kell alkalmazni mindenutt.
Es a Fold sugarzasi ovezeteben is tovabb tartozkodik indulaskor egy ilyen
urhajo ha vegig ionhajtomuvel akar menni. Vagyis sugarzasallobb elektronika
kell, vagy nehez arnyekolas. Aztan jott az, hogy a Foldnel visszatereskor
legkori fekezest akartak alkalmazni. Itt is problema volt, mert a kicsi
gyorsulassal kiszamitott palya olyan lett hogy a Foldhoz sokkal gyorsabban
ert az urhajo. Vagyis nagyobb hovedo pajzs kellett a fekezeshez. Vegul az
jott ki, hogy kicsiben nem eri meg a dolog, idoben es sulyban sem nyertek
semmit. Nagyban mas lehet a helyzet, ha sikerul viszonylag jelentos
gyorsulast elerni akkor tobb a nyereseg. Vagy ha messzebbre kell menni.

math irta:

> elolvastam a cikket, es azon gondolkodtam el, hogy ezeket az allomasokat
> oda is kell juttatni a celhoz. azaz igy csak oda lehet menni, ahol
> mar voltunk.

Az eredeti angol cikkben errol volt is szo, tenyleg kell egy nagyobb
kuldetes hagyomanyos modszerekkel ami odaviszi az allomast. De szerintem
van mas gond is amirol ott se volt szo: az ioncsova gyorsitja azt is aki
kibocsatja. Vagyis valahogy gondoskodni kell arrol hogy az allomas ott
maradjon ahol volt. Es az ioncsova alapanyagat is oda kell vinni valahogy.
Ami elonye ennek a megoldasnak az annyi, hogy az uzemanyagot nem kell
gyorsitani meg lassitani komoly energia befektetesevel, igy az urhajo maga
sokkal kisebb lesz. De ha a Foldrol akarjuk pl. a Jupiterre vinni az
uzemanyagot akkor ez nem nyereseg. Csak ha ott helyben meg tudjuk termelni.
Vannak viszont mas otletek is amik regebbiek, de ugyanugy hasznalhatok. Az
egyik a legkori fekezes, amit mar most is csinalnak: az urszonda belep a
celbolygo legkorebe, eppen csak surolva, hogy lelassuljon amennyire kell.
Itt egy hovedo pajzs kell es pontos celzas. Vagy a masik otlet, hogy
allitsunk elnyult Nap koruli palyara egy nagy urhajot ugy, hogy idonkent
elhaladjon a Fold es a Mars mellett is. Es innentol uzemanyag nelkul megy a
kozlekedes, csak egy kis urkomppal oda kell repulni amikor a Fold mellett
halad el, a celnal meg azzal kell lefekezni es a nagy urhajo megy tovabb, a
kovetkezo korben ujra hasznalhato vagy a visszatero csapat beleul es
megvarja amig ujra a Fold mellett haladnak el. Elony, hogy a nagy
letfenntarto berendezeseket, a lakoteret meg hasonlokat nem kell
gyorsitani-lassitani. Es van a hibrid otlet, antianyag-vitorla vagy mi a
pontos neve. A lenyeg hogy egy napvitorla-szeru dolog belso feluletet
urannal vonjak be. es hatulrol az urhajobol lovik minimalis mennyisegu
antianyaggal. Minden 'talalat' egy pici lancreakciot indit be, ami gyorsan
le is all mert nincs meg a kritikus tomeg, de kozben nyomja elore a
vitorlat. A kilott antianyag mennyisegevel szabalyozhato a toloero.
Sugarzas az lesz, de az urhajonak nem kotelezo kozel lenni a vitorlahoz,
nehaly kilometer hosszu madzagon is loghat. Elony, hogy a radioaktiv
bomlasbol kozvetlenul toloero lesz, a hatasfok elvileg nagyon jo.
Szoval otlet az van boven, de ahogy math is mondta, nincs motivacio.
Jelenleg nagy cegek uraljak az urhajozasi piacot akik nagy osszegekert
csinalnak mindent, nem lesznek onszantukbol olcsobbak csak azert hogy
tobbet dolgozhassanak ugyanennyi penzert. Sot, nagyon vedik magukat
politikai eszkozokkel is (lasd pl. a par evvel ezelotti Boeing ugyet amikor
kiderult hogy illegalis utakon szerzett meg a ceg par milliard dollarnyi
uzletet, a buntetes szinte semmi nem volt). Amig ez igy megy addig nem lesz
elorelepes. Arra majd kivancsi leszek, hogy ha veletlenul sikerul a
jelenleg kicsi kezdo urhajozasi cegek kozul valamelyiknek Fold koruli
palyara feljutni olcson akkor mit tesznek a nagyok (es mit tesz a NASA,
vajon ezutan kitol fog vasarolni?). En nem vagyok nagyon optimista, a
milliardos uzletekrol nem fognak konnyen lemondani a jelenlegi cegek. Most
is biraljak mar a NASA-t hogy sok kifejlesztett ujitast nem hasznal
semmire, lehet hogy csak ezt fogja folytatni.
 Sziasztok!


      Barna Janos

Burgi,

>Csak-csak kialakul valahogy a termikus egyensúly a környezettel. Olyan
>még nem volt, hogy ez ne következzen be.
Igen, de a homerovel egyutt mar annyira mas a kornyezet, hogy nem mindhato
meg a homero nelkuli homerseklet.

>2.7K-es ködön átvonuló aszteroida mögött áramlástani okból
>lesik a nyomás,
Vagy a gravitacio miatt megno. Latod ezert nehez barmit is mondani az urbeli
homersekletrol: olyan ritka az anyag, hogy a termikus egyensuly beallasa
nehezen definialhato, esetleg kozmikus meretekben is hosszu ideig tart. A
termikus egyensuly foldi korulmenyek kozott kis tartomanyokra beallhat. Ha a
naprendszerre nezve beall, akkor meg mindeig nem allt be a tejutrendszerre.
Ha az egesz vilagegyetemre beallt, akkor itt a vilagvege. Vagy a kezdete:
egy pont, mindennek egyforman azonosan (vegtelen?) magas a homerseklete, es
BUMMM.

> hajdanán én voltam az az egyetlen talpraesett személy,
>aki egy nemzetközi technikai konferencián megtörve a kínos csendet
Altalaban megszokott a kinos csend, mert senki sem akar elsonek kerdezni.


>a jelenlegi ott van a honlapon.
>a tanszékvezetok pedig az elodeikrol közölhetnének valamit saját
Igaz. Lesz "tanszek tortenete" link.

>Meglepett, hogy a kereso nem találta Csonka Jánost.
Szegyen. De lehet, hogy a kereso rossz?

Janos

Jo estet!


Kezembe kerult egy novella, mely szerint anno kozepiskolaban
minden sokszoget terben meg kellett mintazni a gulatol
kezdve a ...edereken keresztul a 12 szogu/oldalu testekig.

Hat en heccbol nekivagtam, de mar az otszogut sem tudtam
kirakni. Miert kellett ezt anno megcsinalni? Terlatast adott?
Vagy csak ugyesegi jatek volt?
Ha az utobbi, akkor van vlahol ilyen jatek, amit az elemekbol
ossze lehet rakni, hogy ne kelljen palcikakbol osszeragasztani?

koszoni
Bence

A vasmag két fele egymást taszítani fogja. Ezen az elven működik néhány 
váltóáramú - univerzális - "ampermérő" is.
Benlő László.