Sziasztok!

S. Zoli irta:
: Lenyegeben igazad van. De a szabadalmi bejelentes napjatol
: szamitva konkret idotartam elteltevel a bejelentest kozzeteszik,
[nyissz]
: ami a szabadalmi bejelentesben le van irva. Ilyen ertelemben 1
: bizonyos idotartamig letezik szabadalmi titok. A kozzetetel utan
: viszont valoban nincs szabadalmi titok.

Termeszetesen igazad van. A feltalalo szempontjabol a dolognak az a
szepseghibaja, hogy csak olyasmit lehet szabadalmaztatni, amit a
szabadalom kozzeteteleig (nem a bejelenteseig) nem publikalnak. Ha en
bejelentek egy szabadalmat, es meg a kozzetetele elott fennhangon
kihirdetem a zsenialitasom (resz)eredmenyet, akkor game over. Persze van
az elmelet vs. gyakorlat problema, de ez mar nem TUDOMANY.

Kedvenc sztorim (EU szabadalmi hivatalnok meselte egy eloadason): van egy
nemet vegyipari (?) ceg, akiknek semmi kedvuk szabadalmakkal foglalkozni,
ezert a talalmanyaikat egeszoldalas hirdetes formajaban egy ujsagban
megjelentetik. A konkurrencia egyszer szabadalmaztatni akart valamit, de a
ceg semmissegi inditvanyt adott be, mondvan, hogy a konkurrencia
szabadalma mar regen publikalt. Igy is volt. De ahol publikaltak, az egy
kb. 200 peldanyban megjeleno horgaszegyleti ujsag volt (amit nem csak
egyesuleti tagok fizethettek elo)! Azota az iparag lett a horgaszujsag
legnagyobb elofizetoje. :-))


Udv,
marky

Janos.

<<Einstein nem ment tévutra.
Te viszont tevuton vagy.
Az egesz modern fizikat alatámasztó, jól muködo méréstechnika összeomlana.
Egyetlen gyorsito sem muködne jól, jelenleg minden muködo berendezés
(ideértve azt a képernyot, amin ezt a levelet olvasod) összhangban van az
általad megkérdojelezett elvekkel.>>

Biztos, hogy hihetetlennek tunik, de a relativitas elmelete nelkul is minden
(vagy tobbseguk) fog mukodni, ugy mint jelenleg


Zoli.

<<Igen. Ha maskepp mukodne, mar bepereltek volna Doppler Krisztiant.
Masodrendu vadlott lenne a kozlekedesrendeszet, mert Doppler
es tarsainak nyomdokan hiteltelen muszerekkel tart stresszben
johiszemu jarmuvezetoket.>>

Itt van az amit tobbszor hangsulyoztam; a matematikaja jo es mukodik, de a
megfogalmazas nem jo es ezert kepes tevutra vezetni. A Doppler-elv azt
mondja ki; ha a megfigyelo, szembe megy a hang, ill. fenyforassal,
masodpercenkent tobb hullamot gyujt be, igy magasabb hangot vagy az ibolya
fele eltolodott szint erzekel. Igy irja?

>>Ha volna olyan tapasztalat, mely eter letere utalna, akkor az

Van ilyen tapasztalat, s az egyik a helyesen magyarazott Doppler-elv

<<Nem osztom a velemenyuket. Pl. amikor megrazott a 220, es leestem
a letrarol, utana igy osszegeztem a tanulsagokat:
1. Ha nincs garvitacio odaragadtam volna a villanyhoz.
2. Anyam sirt volna  a legjobban, ha nem hallja a puffanas
utan, hogy kifogastalanul karomkodok.
3. Ha az Ur az elektronhoz kisebb toltest rendelt volna, vsz.
nincs karomkodas - a Vilagon ! Tehat, jol megfontolta a dolgot!>>>

Ez igaz is lenne, ha biztosan tudnad, hogy a garvitacio helyett nincs eppen
valami mas.

<<Magad irtad ugyanabban a levelben:
*Konfucius azt mondana, hogy a Relativitas, Einstein psihozisa*
Mondana, ha elne, ugyebar ? Nocsak, kibujt a szog a zsakbol!
Te sem osztod a torteneszek velemenyet, csak egy kerdes elol
kibuvokent hivatkoztal rajuk. :)>>>

A Konfucius elve ismert, ezt azzal az elvel lehet ertelmezni, es ha nincs
Konfucius,
attol lehetnek sokan akik valjak ezt az elvet. Igy azok is igy fagalmaznak
MA
is.

<<Korrektebb ugy fogalmazni, hogy tovabbra is gyujtik, gyujtik.
Akik cafolni szeretne'k, azok keresgelnek. (oket arrol lehet
megismerni, hogy roppant morcosak es sosem kernek elnezest)>>

Igy is igaz, de egyaltalan nem vagyok morcos, csak azt mondom, hogy nem
sajat
erveitekkel tamadtok, hanem a masoktol eltanult ervekkel.
" Oriasi elonyben vagytok velem szemben!"

<<<S hogy mit hozott ? Uj utat nyitott a vilag megismeresehez.>>

Most en is azt irom, hogy ha nem lett volna, akkor talan tobbet hozott
volna, de ez nem egy igazi "volna", mert van.

<<Ha ez tevut, az baj lenne, mert pl. megint nem volna indokolhato az
elmeletet megelozo regi kiserlet kimenetele - azaz, hogy az elektron
tomege miert is no a gyorsitasaval?>>

Itt azert megjegyzem, hogy nem jutottam el meg idaig. Sorban ellenorzom a
tapasztalatok egyezteteset a sajat nezetemmel.
Jelenleg biztosra allitom, hogy minden tapasztalat, amelyet az idotagulassal
magyaraztak, megegyezik a tapasztalattal, de nem idotagulas az oka.  Az eter
letezeset nem en bizonyitottam, hanem a jelensegek.
Einstein is sokat kuzkodott, amig a kijelenteshez jutott. Tehat turelem.

Udv Szocs

>Feladó: zsandor_uh.sermehc
>A terido gorbulete szabja meg, hogy
>hogyan mozogjon az anyag. Igy is fel lehet fogni a gravitaciot
>Einstein ota.
Kedves Sandor. Termeszetes, nem allitom hogy nem, de az egesz ugy tunik,
mint a tyuk es a tojas kerdese, ..
>..de egyikuk sem vonja ketsegbe Einstein erdemeit es a gorbult
>teridot.
  ..eppezert en sem vonhatom ketsegbe. Dezso is vegzett szamitasokat
terido gorbulesrol atommagkozelben. Ha ugy vesszuk, hogy minden tomeg
(atommag) hatasa a terido gorbules, a folyamat eleg bonyolult, hisz
nemcsak egy egyszeru (egyeni) gorbulesrol lehet szo. A gorbulesi iranyok
valtozhatnak, akar szinuszoidalis hullamzas is lehet, majd az
ossztomegek osszgorbulete alakulhat gombbe, stb.
>Az Einstein-fele gorbult teridos modell nem csak mukodokepes,
>hanem mukodik is. Es nem szukseges
>a vonzas szocskat hasznalni. A testek egyszeruen a tehetetlen-
>seg torvenye alapjan szabadon es _egyenesen a ter gorbuletet
>kovetve esnek_ a teridoben. :-)
  Okok nelkul semmi sem tortenhet. Azt mondjuk a nagy bumm utan (vegtelen)
felmerhetetlen sebesseggel tagult vilagegyetemunk (egy ideig).
 Minden esemeny folytatodik, "amig valamilyen mas nem hat ra"..
Ha egyetlen tomeg sem lenne a terben akkor is szamithatnank
teregyenlotlensegre, a pontszeru terjeszkedes vegett. Mi lehetett az az
ok, ami a lelasulast idezte.
   Milyen hatasa lehet egyetlen 'kialakult' tomegnek a "kialakult"
ter(ido) anyagara?
 Termeszetes erzekelhetjuk gorbulesnek, mert mukodik, de valojaban nem
tudjuk az jelenseg mibenletet tisztazni, igy valoban celszerubb lenne
megvarni a tudomany fejlodesevel felbukkano uj eredmenyeket, csak azt mar
nem biztos hogy mi meg elis erjuk :-)

   Zoli:
>. Aki jobb szereti illuziokba ringatni magat, azon aligha segit...
 Zolika Nem csupan iluziokrol van szo.
>Kb. evente prolongalt altudomanyos maszlag ez. (reg
>megbukott eszme)
 Allitolag senki sem buktatta meg, es cafolasara senki sem tud konkret
bizonyitekot.
>Ha igy lenne, elozetesen lehutott, impulzus-zapornak kitett testek
>szokatlan modon melegednenek.
  Egy bizonyos meret es energia folott jelenkezhet a hohatas, de
egyaltalan nem kizart, hogy nagytomegek belso homersegletet nem a gr.
produkalja.
>..a sosem detektalt reszecskeket,
  Ha nem lenne, hatasat sem ereznenk.
>..miert nem jon forgasba pl. egy 'szelkerek' jellegu
>targy, ha a sugarnyomas csak az egyik iranybol hat ra,
 Valszinuleg oriasi meretkulonbsegrol lehet szo. Egy atommag es naptomeg
kozt oriasi a meret. Az altalad emlitett palettas szelkerek szogbeli
elhelyezeset nem erzekelheti amikor minden atommagra egyforman es
merolegesen hat a tulero. Ilymod alakul ki a mezonmezo az atommag korul.
 >Talan feleslegesen irtam mindezt..
Semmi sem felesfeges, csupan az okot keresem miert nem lehet mehanikara
visszavezetni az esemenyeket. Ha a mehanika alapszinten nem mukodne, akkor
makroszinten sem johetne ossze.
   Udv. Csaba.

>Feladó: math2_uh.liameerf
  Eloszor is megkoszonom a valaszt.
>>"Hol a hatar az elettelen es elo anyag kozott."
>itt ugye ket magunk fogalom kozotti hatarrol van szo,..
  Utalok itt mindazon ismert kemiai, fizikai, ebbol adodoan termeszeti
jelensegekre, melyeknek elo tanui vagyunk, es habar latszolag ramondjuk
semmi koze az elethez, talan megis az elet megvalosulasanak ok fo
szereploi.
 Azt mondjuk okos volt aki a kereket kitalalta. Az ejjeli holdvilagos
egboltra tekintve rajovunk hogy nem is olyan sokat kellet tornie a fejet.
A kockat sem az ember talata ki, rezbanyakban (es meg mashol) nagymeretu
NatriumClorid kristalyracshoz hasonlo tokeletes kocka szerkezetu erc
talahato, mely kulonbozo torvenyek szerint jonnek letre. Beszelhetnenk
itt megannyi csodakrol a gyemantig, de latszolag nem kot ossze bennunket
az elettel.
  Tehat kulonbozo meretu atommagok kulonos torvenyeket szabhatnak meg "a
kornyezettol fuggoen"  hogyan is helyezkedjenek el egymas melett.
Utalhatunk itt a sokat emlitett "terido" szerepere? Hiszen csakis o a
felelos a tomegek viselkedeseben. A kornyezetet megjeloltem, hisz
latszolag energiaforraskent mukodik az elet kialakulasaban, mozgasban,
rezgesben tartva a foszerepben jatszo tomegeket. Eddig meg eletrol szo
sincs, a jelensegek onalloak. Milyen egyszeru, egy kis sosviz, rez es
zinklemezek, maris tokeletes elektromos aramforrasunk van, de elet meg
most sincs sehol.
  Az erdekesseg talan itt kezdodik:
>1) a kornyezettol elzarja magat valamilyen szinten..
 Vajon hogyan, miert, es mi okbol?
Mintha energia szuksegletre vezethetnenk vissza. A bakteriumok, virusok,
gombak stb. es meg sorolhatnam, tehat az eletformak javareszt tamadoak.
Kevesebb energiabefektetessel nyernek energiat mas eletforma
megszerzesevel (pusztitasaval) mintha onaloan szerezne termelne energiat
eletformajanak fentartasara. Ez meg nem valasz az elettelen anyagbol kelt
elo megvalosulasaban, csupan energiaszuksegletre vezet:
>2) anyagcseret vegez,
  ami vegkep energiaforraskent is felhasznalhato.
  Szo volt meg a reprodukciorol, ami vegkep egy erdekes folyamat,
valszinuleg kialakulasaig szamtalan egyeniseg pusztulhatott. A
reprodukcio vegkep erdekes feltetele a kialakult kettosseg (him es
nonem).
  Ugy velem sok es meg sokaig megvaloszalatlan kerdesek tatongnak, ha
elementaris elemzest szeretnenk megvalositani elo es elettelen anyag
viselkedeseben. Egyertelmuen a tudomany tovabi fejlodese szuksegeltetik,
tovabi feltarasok, kiserletek sorozata stb. Idovel talan az emberiseg is
meg nagyobb mertekben hasznara fordithatja a feltartakat.
    Udv. Csaba.

Szervusz!

> Felado : 
> Temakor: Elet   ( 23 sor )
 ...
>   Tobb magyar tudos ipotezise is bizonyulhat, amennyiben a legutobi
> amerikai Marsszonda is konkretan alatamasztja a feltetelezeseiket. Ez
> pedig tudjuk az lenne, hogy a Marson is elementaris szinten mukodnek
> odakerult vagy ott kialakult eletformak. Talan nem is annyira meglepo.
> Ahogy mi letezunk barhol letezhet akar civilizalt eletforma is, csak
> egyszeruen terben es idoben el vagyunk szigetelve a tavolsagtol fuggoen.
> (A legkozelebi csillag ot fenyev) Ha allitjuk hogy univerzumunk is
> egyszer elkezdodott, az elet joval kesobi folyamat lehet, de egyszer
> valahol valamikor el kellett kezdodjon. Azt is tudjuk hogy kulonbozo
> hatasok szuksegesek a feltetelekhez.
>  Ami viszont egyaltalan nem tiszta:
>  Hol a hatar az elettelen es elo anyag kozott.

Az "élô anyagot" én idézôjelbe tenném, mert önmagában értelmetlen
fogalom, a gondolkodásunk csapdája. Élôvé szervezôdött anyagról
(teremtésben hívôek szerint élôvé szervezett) anyagról kellene beszélni.
A földi példákból kiindulva: Nincs (éles) határ.
A földi bioszférában szerintem a "működôképes" örökítôanyag (RNS vagy
DNS) jelenlétével jellemezhetjük az "élôséget".
A Mars esetében nem tudjuk mi a helyzet.

> Milyen hatasokra kepes a
> tudatlan anyag egyesulni mondhatjuk szovetkezni acelbol hogy tudatossa
> valjon.

A tudatosság már egy egészen más fogalomkôr. Ez valószínűleg a már
fejlettebb idegrendszerrel rendelkezô, köznapi módon is élônek
tekintett szövetes lények egyed feletti szervezôdésének a
következménye, a kommunikációval kapcsolatos, ami visszahat magára az
idegrendszer fejlôdésére is.
Ezt a "klasszikus" evolúciós elmélettel többé-kevésbbé jól meg lehet
magyarázni.

> Milyen fizikai torvenyek hatasara kenyszerulnek az elemek
> lancszeru szinte tervezett vagy programozott sorozatokat alkotni, melyek
> az elo anyag fontos alkotoelemeve valik.
Ez maguknak az elemeknek de legalább is egyes elemeknek a saját
tulajdonsága. Egymással reagálva, vagy "energiabevitelre" megfelelô
körülmények között "bonyolódni" kezdenek. Kísérletekkel is igazolták már.
Ezzel kapcsolatos következô miértre, ha jól tudom egyelôre még csak
világnézeti alapon tudunk válaszolni.

üdv,

Gogy

<privatemil_uh.liameerf> írta "Re: Korszakalkoto magyar felfedezes " témában:
(2004. január 14.)

>>írható le és 230 Wolt feszültségű, míg a semleges áram nem
>>50 herzes, nem színuszos görbéjű, ám, hogy milyen, az
>>a szabadalmi titok része.
>
> Bar letezik olyan jogi kategoria, hogy titkos szabadalom,
> de oszcilloszkop is letezik...
 Remlik, hogy elektromos ketyerek forgalomba hozasahoz valami
KERMI engedely vagy jovahagyas is kell. Azt pl. hogy adhatnak meg, ha
az adatok titkosak?
 Egyebkent az "elkovetokrol" tud Walaki valamit? Szakmai eloelet,
publikaciok, hivatkozasok, stb?

                                                          Kibuc

> Ezzel az a szepseghiba, hogy a CO2 szint elobb-utobb telitodik,

  Azert en valamit en nem ertek. Anno volt a Foldon sok CO2, semmi
O2. Beindult a bioszfera es lett gyakorlatilag 0 CO2 es annyi O2,
amennyi lett (ertsd: bioszfera megkototte a C-t). Ez ma is igy van.
Tengerek (fo elnyelok) megkotnek annyi C-t, amennyihez hozzajutnak.
  Amiert megis van CO2 (nagyon keves) a legkorben az azert van, mert
idobe tellik, amig eljut az elnyeloig. Legalabbis en igy gondolom,
lehet, hogy hulye vagyok.
  Persze, lehet total kiirtani a bioszferat, akkor visszaall a termeszetes
allapot, rettento sok CO2, semmi O2.

> A vilag egyik legnagyobb CO2 termeloje az USA. Az okot tudjuk. Nem azert
> nem irtak ala a Kiotoi egyezmenyt, mert tudomanytalannak tartjak, hanem
> azert mert az egyezmeny altal kovetelt lepesek eletszinvonal vesztest
> okoznanak az Allamokban, amit nem hajlandok elfogadni.

  A vilag masodi legnagyobb CO2 termeloje (nem sokkal lemaradva) Europa.
Azert nem olyan egyezmenyt eroltettek, amit az USA alairt volna, mert
ennek kovetkezteben olyan gazdasagi hatranyba kerultek volna, ami
jelentos eletszinvonal vesztessel jart volna, amit nem tudtak elfogadni.
Ugyanez igaz Oroszorszagra is. Kina ki lett emlekeim szerint hagyva Kiotobol...
  Erre mondtam azt, hogy tudomanyos igenyesseggel nem eldontheto, mi
a CO2 csokkentes igazsagos modja. A Kioto egyezmeny EU-nak lett volna
kevesbe hatranyos. Ezert USA, Oroszorszag nem irta ala. Ennyi.
  Masik amit figyelembe kell venni, hogy Hollandia sokkal inkabb ideges,
mint az USA. Viszont mindket helyen veges eroforrasok allnak rendelkezesre,
amit az igenyeknek megfeleloen kell elosztani. Demagogia szinten:
inkubatorokat csinalunk vagy uj eromuvet epitunk...

Gyula

On Wednesday 14 January 2004 18:33, mizsei wrote:
> koztudatba. Mert bar igy kellene lennie, a szabadalmak konkret
> megfogalmazasa megis sokszor olyan, hogy csak a szabadalom szerzoje
> tudja reprodukalni a ketyeret (vagy o sem :-). Ez a jogaszok miatt van,

Felig-meddig ellentmondanek neked... A szabadalom elfogadasanak elvi
feltetele hogy egy , a teruleten atlagosan jartas szakember annak alapjan
kepes legyen reprodukalni a dolgot. Nem is a talalmany leirasaval meg a
rajzokkal szokott baj lenni (legalabbis "rendes" szabadalom eseten nem,
aztan hogy mikor algoritmus szabadalmaztatasahoz probaljak meg kijatszani
a szabalyokat ott lehet hogy szep dolgok szuletnek:), hanem inkabb a
kovetelmenyek leirasaval.

Mar csak azert is mert a jogasz nem igazan erti mirol van szo (meg
szerencse), viszont az ujito meg nem igazan tudja mikent lehet jogilag
korulbastyazni a talalmanyt es olyan hierarchikusan felepiteni a
kovetelmenyrendszert ami egyreszt keves tamadasi feluletet es kikerulesi
lehetoseget biztosit, masreszt ha megis sikerul kikerulni, akkor csak egy
viszonylag lenyegtelen kovetelmeny ugrik, nem a szabadalom lenyegi resze.

> es ha lenne egy termeszettudomanyosan is tisztessegesen kepzett jogasz,

Ez sajnos tul nagy kovetelmeny:-( Forditva is jo lenne, de ugy sem jon
ossze, mert a szabadalmi jog is iszonyuan bonyolult valami...

Persze a lenyeget illetoen egyetertek: szabadalmi titok, olyan nincs:-)

-- 
Udv, Sandor

Lugurult a Spirit a talajra. Az ezzel kapcsolatos legfrissebb híreket a Magyar
Csillagászati Egyesület főoldaláról nyíló linkeken megtaláljátok:

   http://www.mcse.hu/

Üdvözlettel:

Tepliczky István (Tepi)
titkár, MCSE