Miki,
>Azaz a tomegpontoknak valoban csak egyetlen egy olyan
>elrendezese letezik a terben, aminek eredmenyekeppen
>a mert 4 vektort kapjuk?
Nem.
A cafolathoz elég egyetlen ellenpélda: a fold felszinen 4 különböző pontban
(Bp, New York, Északi sark, Déli sark) merhető gravitacio alapjan nem
donthető el, hogy a fold egy kb egyenletes tömegeloszlású gömb, vagy az
összes tömege majdnem pontosan a középpontba van összesűrítve.
>A masodik kerdes: van valami elmeleti legnagyobb
>meresi pontossag, ami a gravitaciot illeti?
>Remelem van.
Nyilvan van. De sokkal nagyobb baj is van: a gravitació csak tömeggel
mérhető, a tömeg megzavarja a teret, amit merni akarunk.
Igy aztan nem is azt mérjük, amit akartunk.
Udv.: Janos
|
On 2 Jan 2006 at 10:53, HIX TUDOMANY wrote:
> Felado : 
> Otlet es kerdes :
> Merjuk a gravitaciot 4 pontban, amik nem egy sikba esnek.
Na, en itt mar elakadtam. A 4 pontbol barmelyik 3 mar
kijelol egy sikot, hacsak nem egy egyenesen van az a 4 pont.
Es igy van harom pontunk amely meghataroz egy sikot es van
+ 1 pont a sik valamelyik oldalan (eltekintve az elobbi hacsaktol).
Miert nem eleg 3 pont? Miert kell 4?
De a tovabbiak is eleg zavarosak szamomra. Ha rogziteni is
lehetne valahogy a grav. valtozasait - abbol hogyan derulne
ki, hogy mi okozta azt a valtozast - pl. egy repulo rovar, vagy
egy kikopott cseresznyemag?? Egy orangutan vagy, egy kover
pasas stb. ??
Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan
|
Sziasztok!
BenceMiki irta:
: Vagy egy lopakodo repcsi a tomege reven faklyakent
: vilagitana e "gravitacios radar" kepernyojen.
A lopakodo gravitacio nelkul is faklyakent vilagit az elektromagneses
spektrum 500nm hullamhossza kornyeken. :-) Viccet felreteve: egyreszt
nincsen tokeletesen elnyelo anyag, masreszt pedig nincsen olyan jol
elnyelo anyag, ami a teljes spektrumban elnyel. Az SR-71-et (az elso
ilyen lopakodos festekkel ellatott repcsi) az NDK legvedelem eleg jol
latta az osregi radarokon, ha Londonban folszallt a gep -- miutan az
ujabb radarok magasabb frekvenciaira volt kihegyezve a festek, plane ha
aztan Mach 2-vel kozlekedett, mert errol biztosan tudtak, hogy nem
galamb. :)
: A masodik kerdes: van valami elmeleti legnagyobb
: meresi pontossag, ami a gravitaciot illeti?
: Remelem van.
Keresztkerdes (tenyleg nem tudom, csak sejtem): van olyan ertelmes meres
(=egy adott helyen es egy adott idoben egy adott mennyiseg pontos
meghatarozasa) egyaltalan, aminek 1) a hatarozatlansagi relacio 2) illetve
a kvantummechanika nem szab hatart? Ha jol ertettem itt regebben,
kvantumgravitacios elmelet meg nincsen, csak sejtik, hogy van. Egyebkent
nezd meg a negyjegyu fuggvenytablaban a gravitacios vonzas "gamma"-jat,
ott is meg van adva a hiba: (6,672 +- 41e-4)e-11 Nm2/kg2. Ergo a
gravitacios mereseidbol szamitott modell max. +-0,06% pontossagu lesz --
ha vegtelen sok pontban mered a gravitaciot. 75kg*0,06% = 45g, tehat a
zsebben hordott pisztolyt esetleg meg ki tudod mutatni (ha a radarod nem
keveri ossze egy taknyos zsebkendovel :) ), de a lovedeket semmikepp.
Veges szamu pontnal ugyanolyan pocsek a helyzet, mint a GPS-nel. 4
muholddal idealis esetben elvileg 0 hibaval megmondod, hogy hol vagy, de
a nemidealis gyakorlatban csak +-200m-re.
: Vagy lehet, hogy ezt is kitalalta mar valaki
: es megint kestem az otletemmel 20 evet? :-)
Az a mi korszakunk nagy hatranya, hogy az ember 99,9999999%-ban csak a
spanyolviaszt tudja mar csak folfedezni. En mar annak is orulok, ha olyan
aramkort tervezek, ami nemcsak a szimulatorban mukodik, hanem a
gyakorlatban is, a 0,0000001%-ra nem palyazom. :-)
Udv,
marky
|
