Tisztelt Dr. Burgonya



Hat akkor csak igy tovabb! Temat a magam reszerol lezartam, lathatoan
teljesseggel felesleges barmit is mondani.



Fotiszteletem


Voland

Kedves Burgonya :

> E modellben [gumilepedo] taszításról beszélni kevésbé abszurd,
> mint vonzásról

Hm...Nem! Szerintem vonzas, akar igy mondjuk, akar ugy. Az orveny
is vonz, pedig nem is vonz...egy szep holgy is vonzo, pedig mond-
hatod, hogy igazabol csak a vilagkepedet gorbiti... :)

Az egesz vihar szerintem nagyreszt szemantikai szofacsaras. Kar
ezert a kolcsonosen ingerult hangnemert. Nem tudom, mi az oka ..
talan a megnovekedett naptevekenyseg ...
Magam reszerol nem latom, hogyha a Nap fele esve minden test gyor-
sul es novekszik az energiaja/impulzusa, akkor miert jo azt mondani,
hogy a foton forditva lenne. O lassulna es ezert nagyobb az energiaja.
Nalam (meglehet nem precizen) a gyorsulas az energianovekedes szino-
nimaja. megjegyzem, az elektron hullamhossza is *torlodik*, ahogy
gyorsul.  Akkor az elektron is lassabban menne, amikor gyorsabb???
Kulonben is, ha mar arrol beszelunk, hogy a feny elterul, ergo a
sebessegenek valtoznia kell - akkor kerdes, hogy a feny elterul-e
a Nap mellett elhaladva ? Mihez kepest terul el?  Az egyeneshez ?
De mi az egyenes a gorbe terben ? Nem pont a feny utvonala ?

udv, kota jozsef

Feher Tamas;

> Az a baj a fizikusokkal, hogy a szajuk nagy, de 1947 (tranzisztor)
> ota gyakorlatilag semmi ujat sem tettek le az asztalra. Nagyon
> szomoru.

Nosza !!! Akkor bizonyara ott az utszelen a sok elmulasztott felfedezes
Csak le kell hajolnod erte. Szabad a palya ... :)

> Ha viszont nem jon ossze a nagy felfedezes, akkor valami komoly gond
> van. Ki kell dobni a regi egyhazi alapu egyetemi szervezetet, kukaba
>  ...

es be kell erni  viragkotellel, selyemparnan...

udv, kota jozsef

Kedves Voland:

ertem mire gondolsz - azt hiszem - de mintha felreertenel valamit
abban, amit startres irt (helyesen).

Az tokeletesen igaz, hogy valami attol meg nem lesz fekete lyuk
ha gyorsan. Ebben igazad van. De gondolj arra, mi tortenik ha
ket gyors nyalab utkozik. Ket protonbol lehet negy (pontosabban
3 proton es egy antiproton), vagy millio mas reszecske. A total
nyugalmi tomeg novekedhet.
Durvan szolva, ami szamit az a tomegkozepponti rendszerben vett
osszenergia.

udv, kota jozsef

Kedves Starters:

>> Ezeket a vegteleneket nem egeszen ertem, hogyan gondolod. Vegyuk az
>> esemenyhorizontot. Ha innen messzirol, kivulrol elindulok, akkor a
>> karoramon veges ido alatt ott vagyok a horizontnal. Tovabbi veges
>> ido mulva ott vagyok az r=0 -nal ...(kerjuk otthon nem kiprobalni:).
>> Akkor miert lennenek vegtelen tavol ?

> Mar megint abszolut idoben keresitek a megoldast!

Itt valami felreertes totenhetett, mert nem ertem, miert mondod. Csak
a sajat karoram idejerol beszelek. Csak annyit, hogy ha a sajat oramon
veges idoben odaerek,  akkor nincs teteje vegtelen tavolsagrol beszelni.

> Egyreszt: a kulso megfigyelo
> *tudja* hogy szamara veges ido alatt megerkezel az esemenyhorizonthoz
> es a kozeppontba is, de nem ezt *latja*

Itt viszont eppen be lesz csempeszve valamilyen faramuci ido. Mikor
mondhatja a kulso megfigyelo azt, hogy *most* van a pillanat, amikor
elerte a beeso a horizontot ?

> Ugy latja, hogy ahogy kozeledsz a horizonthoz, ugy lassulsz, mert a
> fenysugarak, amelyek az informaciot viszik ki, egyre "lassabban"
> jonnek. A horizonton egy pillanatra *latszolag* megallsz, utana
> eltunsz.

Igy van, de annyit tegyunk hozza, hogy a latszolagos megallas *elvben*
vegtelen hosszu lenne, es vegtelen hosszu ideig latszana vegtelen
halvanyan. De nagyon rovid ido utan mar egy arva foton sem jonne.

> Te pedig, aki utazol, egeszen mast fogsz tapasztalni. Ahogy gyorsulsz,
> a kulso esemenyek sebessege latszolag ugy lassul le. Fenysebessegre
> nem fogsz gyorsulni meg a kozeppontban sem, mert ahhoz vegtelen energia
> kellene.

Ebben is majdnem teljesen egyetertunk, annyi kivetellel, hogy nem vagyok
annyira biztos abban, hogy nagyon lelassult kulso vilagot latnank.
Utana kellene gondolni...

Gyula:

> Ja, azt viszont tessek elfelejteni, hogy 'fekete lyuk tomeg', ilyen
> nincs. Minden tomeghez van egy meret, aminel ha kisebb, akkor
> fekete lyuk lesz. Ha nem kisebb, akkor nem az.

Igy igaz! A fekete-lyuk-tomeg csak annak a slampos kifejezese akart
lenni, hogy kis tomegektol nem varjuk, hogy fekete lyuk alakuljon
ki.

Feri:

Amit a retardalt potencialokrol irni akartam, azt Gyula pontosan meg-
irta. A terjedesi sebesseg be van epitve a Maxwell egyenletekbe, es be
van epitve az alt relativitasba is. A nagy kulonbseg az, hogy a Maxwell
egyenletek linearisak -- az Einstein egyenlet nem. De ha peldaul egy
mozgo rendszerben - mint a Naprendszer a bolygoival - szamolnank a
teret az alt.relativitasbol: a kozelito (mert sajnos csak az lenne)
megoldas kutyakotelessege, hogy megadja azt, amit retardalt potencialnak
ertelmezhetunk. Meg is adna. Mas dolog, hogy nincs szukseg arra, hogy
ilyen bonyolultan csinaljuk.

Tobbire meg visszaterek --

udv, kota jozsef

> <<minden tomeghez letezik egy olyan kiterjedes, aminel a feluletrol mar
> nem tud megszokni a feny.>>
> Valoban? Es az elektronhoz mit szolsz? Van tomege de nincs kiterjedese.;-)
Ezt azert eleg nehez megnezni: akar van kiterjedese, akar nincs, nem
zarhatod be tetszoleges kis helyre, mert a hatarozatlansag miatt megszokik.

> <<Ha barmilyen modon ez ala tudod csokkenteni a kiterjedest (es nem kell
> spontan vegbemenni a folyamatnak), akkor szerintem kialakulhat a fekete
> lyuk.>>
> Ez altalanossagban igaz.
> De pl., a fentiekben szereplo kiterjedes-nelkuliseget hova csokkented
> tovabb?;-) Mit nyomsz ossze egy kiterjedes nelkuli tomegen?
Miert, mi a kulonbseg akozott, hogy egy kiterjedes nelkuli test fekete
lyuk vagy sem? Jobban nem fog vonzani, es ahogy a gravitacio "kijon",
ugyanugy ervenyesulhetnek a rovidtavu kolcsonhatasok is, amelyek
megakadalyozzak, hogy barmi beleessen. Messzirol hogyan kulonbozteted meg?

> Ha egy tomeget osszenyomsz, akkor letrejohet fekete lyuk, ahogy mondod.
> Nemhogy letrejohet, de kotelezo jelleggel letre is jon. Ha teszem azt a
> Napot osszenyomod egy biliardgolyova, akkor a Nap fekete lyuk lesz es passz.
> Te azonban arrol beszelsz - mar, ha jol ertelek - , hogy a mozgasi energia
> novelesevel is egyszercsak fekete lyukka valhatna egy test, hiszen a mozgasi
> energia tomegnovekedest is jelent. Ez azonban nem igaz, igy nem johet letre
> fekete lyuk.
> Azt viszont nem ertem, mire gondolsz amikor azt mondod, hogy egy testet a
> mozgasi energiaja osszenyom?? A relativisztikus hosszkontrakciora gondolsz
> talan? Ezt kerlek magyarazd meg.
Nem, hanem pont arra gondolok, amit fent irtal. Ugy latom, lassan
kozeledik az allaspontunk :-)
Akkor pontosabban: TOBB test imploziojaval (befele robbanas, avagy nagy
sebesseggel kozelednek egymashoz) gondoltam az ominozus esemenyt. Erre
kivaloan alkalmas (lesz majd) pl. egy modern gyorsito. A lenyeg az,
hogy sok-sok nagysagrenddel kevesebb az anyag, mint ami a spontan
kialakulashoz kellene - megis kialakul, mert pl. a mozgasi energia aran
elegendoen kozel kerulnek egymashoz.

> i energia allando. Es persze hozhatsz letre fekete lyukat mestersegesen is -
> peldaul ahogy mondtad, osszenyomsz egy tomeget a kritikus hatarig - de ezzel
> a nyugalmi tomeget noveled es ezert lesz fekete lyuk. A mozgasi energia az
En is pont erre gondoltam - persze a nyugalmi tomeg csak nagyon
kismertekben no, inkabb a tavolsag csokken jelentosen.

 ...maris lehet gondolkozni, mire hasznalhato maga a jelenseg.
Nagyon valoszinu, hogy az ilyen kicsi fekete lyuk azonnal el is parolog
- akkor viszont a benne levo anyag es energia rendkivul gyorsan fog
szetszorodni. Nem tudom, milyen atalakulasok lesznek tulsulyban benne,
de ha pl. az anyag->energia atalakulas, akkor egy hidrogenbomba ehhez
kepest csak egy kis pukkancs (abban ugyanis az anyagnak csak kis resze
alakul energiava, raadasul a hidrogen nagy resze csak szetszorodik).
Ebben az esetben lehet, hogy akkora energiak fognak felszabadulni,
mintha antianyagrol lenne szo.

 ...persze ez meg mindig nem jelentene a Fold veget.
Vegyunk pl. egy jo nehez anyagot, 120-as tomegszammal. Gyorsitsuk fel
annyira, hogy a mozgasi energia legyen szazszor akkora, mint a nyugalmi
tomeg. Legyen olyan sok belole, hogy 10 darab ossze tudjon utkozni,
mielott szetrobban az egesz. Ez meg mindig csak 3 nagysagrenddel tobb,
mint az eredeti atom, es valoszinuleg meg nagyon messze van egy fekete
lyuktol. Ha valahogyan megis sikerulne kialakulnia, es elegendoen nagy
lesz, akkor elkezdi "begyujteni" azokat az atomokat, amelyek eredetileg
is nekiutkoztek volna (plusz azokat, amelyek epphogy csak elkerultek
volna, de a palyajuk metszi az esemenyhorizontot) - es elkezd parologni
is. Valoszinuleg sokkal hamarabb elparolog, mint ahogy a csaknem
legures terben meg tudna hizni (amig pl. az esemenyhorizont nem
nagyobb, mint az atom merete, addig egy plusz atomot sem fog be).

Meg ha sok ezer atom teljes egeszeben at is alakul energiava, az sem
veszelyes ebben a kornyezetben.

egyebkent az eredeti irasomhoz valami normalisabb comment nincs?

Tamas cikkere meg egy kicsit hozzateszek:

valojaban ha elfogadnank, hogy a tudosok ugymond semmi jelentos felfedezest nem
 tettek az utobbi idoben, es ezert csappant meg a tudomany iranti erdeklodes, a
kkor van egy kis korkorosseg ebben a dologban. ugyanis meg akar az is ertheto l
enne, ha a tudomany iranti erdkelodes megcsappan, hogy akkor kevesebb okos embe
r megy tudosnak, es igy a tudomany kevesebb vagy kevesbe jelentos felfedezest t
esz.

ekkor meg mindig nagyon alaposan vizsgalodni kellene, hogy melyik az elsodleges
 ok, ki tehet a dolgorol inkabb, mielott bemondjuk a nagyokosat.


a masike z:

"Ki kell dobni a regi egyhazi alapu egyetemi szervezetet, kukaba a magisterrel
es famulussal. Versenyszellemet kell bevinni az odon falak
koze, hogy ujra legyen felfedezes!"


eloszor is az elso mondat igencsak vulgarisnak tunik, miszerint az egyetemek eg
yhazi alapu szervezetek. hat ettol mar jelentosen eltavolodtak.

tovabba. errol az atalakulasrol azt irtam, hogy folyamatban van. es hozzatettem
, hogy kit udja, jo-e.

ugyanis egyreszt a tudomany ugyan szinten maga is verseny alapu, csakhogy masre
szt ezen verseny merteke nem a technikai siker. a tudomany elvi modszerenek rel
evans eleme az, hogy az elmeleteket igazoltsag alapjan merik, es nem technikai
eredmenyesseg alapjan.
igy a tudomany egy olyan diszciplina, ami el van kulonitve a mernoksegtol jelen
tos modon, es ez az elkulonites relevans a mukodese szempontjabol. enelkul a tu
domany nem mukodne.
ha a szocialis elemeket nezzuk, akkro ehhez az tarsul, hogy a tudomany eme elvi
 elkulonulesehez szukseges az, hogy intezmenyes teren is elkulonuljon. fontos,
hogy a tudosoknak legyen egy "vedett eletteruk", ahol technikai megvalosithatos
agban valo versenges nelkul kutathatnak.
csak igy fejlodhetnek az absztraktabb tudomanyok.
ha az absztraktabb tudomanyok nem fejlodnenek, akkor pedig az alkalmazottabb tu
domanyok is befulladnanak, hiaba a nagy versenges.

en ugy velem, hogy a jelenlegi egyetemi strukturanak az jot tesz, ha az iparhoz
 valo szorosabb kapcsolatok megjelennek opcionalis jelleggel. a masik oldalon a
z ipartol, anyagi dolgoktol vedett eletter is fontos bizonyos tudosoknak.

az egyetem ama rendjebol pedig semmikeppen nem szabad engedni, hogy komoly, atf
ogo, osszefuggo, elmeleti alapokat adjon.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Uraim,

nem egeszen fogom fel a mernok es fizikus kozotti eles elvalasztas
szuksegesseget.
Megfogalmazni persze lehet olyasmiket, hogy a fizikuse az elmeleti alap, a
mernoke a megvalositas, de a gyakorlatban ezek osszecsusznak. Mernokkent
magyaraztam mar el fizikusnak felvezetofizikai alapokat erinto problemat, es
tanultam fizikustol gyakorlati ismereteket.
Az ido szerepe sem lenyegtelen: a fizika tudasanyaganak egy resze (ahogy marky
is ramutatott) igen hamar a mernoki tudomanyok reszeve valik.

Udv. , Janos, (szinten mernok, legalabbis a diplomaja szerint)

>Az a baj a fizikusokkal, hogy a szajuk nagy, de 1947 (tranzisztor) ota
>gyakorlatilag semmi ujat sem tettek le az asztalra. Nagyon szomoru.

Ennél sokkal szomorúbb, hogy téged 1947 után vsz. folyamatosan
félreinformáltak akik közt azóta éltél.  Amikor kérdezted tolük mi újság,
csakis az irodalmi Nobel-díjakat említették neked. Jól sejtem ? Talán
arról se tudsz, hogy a Holdon emberek jártak.
(Ez még hagyján, de képzeld, sikerült  visszahozni sértetlenül a
csavargókat!)
Gondolom a részecskefizika eredményeit is gondosan elhallgatták
eloled, s  úgy tudod, hogy a 47 utáni muszereket (beleértve az
orvosdiagnosztikaiakat  is) mind 47 elotti fizika könyvek alapján
konstruálták önfeju leleményes mérnökök. Még mindig ez a
véleményed? Szerintem rúgd ki az informátoraidat és a slágerrádiók
mellett hallgass  tudományos rádiót is. Feltéve, ha van ilyen...

Burgonya

>Feladó: krumplipure_uh.liameerfCsaba!
>Idoközben észbekaptam,  hogy a lükteto-egyenaramra kitalált tekercs
>lemezelt vas nélkül gyorsan felmelegszik a névleges feszültségen,
>tehát rövid ho''-sokknak sem kéne kitenni, ha kísérletezel vele.
  Tehat az egyenaram lukteto. Az elvegezendo munkakorulmenyek szabjak meg
a tekercs meretet.  Nagyobb erokifejtesnel novelem a rezhuzal atmerojet.
Ebbol adodoan novekszik a menetszam, hogy elerjem az ileto tekercs belso
elenalasat, melyen mar a tekercs hosszabb mukodes utan sem melegszik a
kritikus hataron felul.  Inditaskor a vasmag egytizede log a tekercsbe.
mukodes kozben behuzodik a vasmag, ekkor kikapcsol az aramforras, a
vasmag kimegy a tekercsbol, majd a dolgok ismetlodnek.
  Allitolag a magneses terero nem valtozik a menetszam fuggvenyeben. Igy
tekerhetek joval tobb menetszamot, a tekercs hidegen marad, mig a
magneses ter azonos.
  A cel pedig az lenne, hogy minel kevesebb huzal felhasznalasaval
allitsak elo minel nagyobb behuzoerot.
   Ez termeszetes fugg az ileto vasmag permiabilitasatol is. Talan egy par
eve mar volt kerdes, ha a vasmag alando magnes, novekedhet e ugyanaz a
tekercs behuzoereje?
  Ajanlatos lenne valami uj anyagot hasznaljak vasmagnak, (japan
talalmany) mely permiabilitasa tobb tizszerese a sima vas vagy szilicium
lemeznek, de hogy es hol lehetne hozzajutni esetleg eloallitani
megfelelobb vasmagokat?
 >A fémlemezek is megnövelik az áramfelvételét, mert EM energiát
>vesznek át. (lerontják az önindukciót )
   Igaz hogy eddig nem mertem, de kivancsisagbol elenorizni fogom.
     Udv. Csaba.

Sziasztok,

> http://www.nol.hu/alternativ/cikk/329885/

  Ebben semmi csoda nincs, csak az ukran pasi nem eleg kepzett. Nagyon
reg tudjuk, hogy a vilagegyetemben lathato anyag csak toredeke az
osszesnek. Peldaul galaxisokban lehet tomeget szamolni csillagok
keringesebol. Meg lehet csillagokban levo tomeget osszeadni. A ketto
nem egyezik. Ebben 'nagy' csoda nincs. Van anyag, ami nem a csillagokban
van.
  Masik, amit nagyon kavar, az a kozmologiai allando. Amit kimertek
par eve. Ugy tunik, tenyleg van. Hogy mit jelent, azon lehet sokaig
gondolkodni. Mellesleg ha jobban megnezi az ember, ugy is lehet
ertelmezni, hogy negativ tomegu 'anyag'. Ami nem teljesen hulyeseg,
fazisatmenet tud ilyet, vannak is ilyen elmeletek.

---

  Ha mar fizikusok: ha legkozelebb ismeros MRI-re megy (neha pongyolan
NMR-nak hivjak) dokihoz , akkor emlekezzen meg a fizikusokrol.
Mikrosutonel szinten. Meg persze a mernokokrol is. Meg a fizikusokrol,
akik a mernokoket okitottak (en 'korrepetaltam' mernokot MRI ugyben,
nem setagalopp). Digitalis kamerakban is van modern fizika a
hattertaroloban (szilardtest fizika). Sot, barmit bekapcsolsz a lakasban,
ugyszinten. Elektromossag 40%-a Magyarorszagon nuklearis, amiben
eleg sok fizika van...

Gyula